Rózsák

A komposzt feldolgozása

A komposztálás a kerti és konyhai zöldhulladék visszaforgatása a talajba, a kertészeti termesztésben régóta használatos, jól bevált gazdálkodási módszer. Előnye, hogy az így nyert trágya alapanyaga helyben van, nincs szükség drága műtrágyákra, ráadásul az utóbbi egyoldalú túladagolása a talajszerkezet károsodását, a talajösszetétel kedvezőtlen alakulását is okozhatja. A megtermelt, de fel nem használt, vagy fel nem használható kerti növények, illetve növényi részek a természetes körforgásba visszajuttathatók, és nem kell elszállításukról, eltüntetésükről gondoskodni. Az összegyűjtött szerves hulladékunkat különféle módon komposztálhatjuk, a legegyszerűbb, ha egy kis dombba összehordva kezeljük. Nagyon fontos a különféle anyagok rétegenkénti elhelyezése, valamint a dombocska víztartalmának megőrzése, száraz, forró nyári napokon is. Mivel nem a komposztálásról szeretnék írni, hanem annak feldolgozásáról, ezért jobban nem is mélyülök el a témában. A legegyszerűbb kezelési mód mellett is kétévente annyira összeérik a dombocskánk, hogy érdemes azt hasznosítani.
Hasznosítani két fő irányba lehet.
·         Az egyik, amikor úgynevezett dombos ágyásnak használjuk. Ezt a módot szintén nem most fejtem ki.
·         A másik, amikor átrostáljuk az egész dombot. Erről szeretnék kicsit részletesebben írni.
Egy átlagos nagyságú kertben és háztartásban (700-1000 m2 zöldfelület, kert, és 4 fős család, haszonállat tartás nélkül) egy év alatt 1, 5-2 laza m3 zöldhulladék keletkezik, ez a mennyiség az érés során jelentősen összeesik és a második év végére 300-500 liter kirostált komposztot, valamint 400-600 liter laza továbbkomposztálásra alkalmas szerves anyagot kapunk. Ebből láthatjuk, hogy körülbelül a negyedére-ötödére esik össze a zöldhulladék az érés során. A kinyert komposzt anyagi értéke ugyan nem nagy (1m3 komposzt piaci értéke 10-14 ezer forint között mozog), de azt gondolom, hogy házikertben nem is ezért fontos komposztálni. Milyen előnyök is származhatnak a komposztálásból?
·         Kevesebb lesz a kommunális hulladék. Ma már sok településen a termelődött hulladék mennyisége után fizetünk.
·         Elmarad az égetés, ami javítja környezetünk levegőminőségét.
·         Az összegyűjtött zöld hulladék elszállítására nem kell napokat, heteket várnunk, ezáltal nem is bosszant bennünket a szolgáltató lassúsága, rögtön a kezelőbe helyezhetjük el a zöldhulladékot. Főként ősszel és tavasszal okozhat gondot a hirtelen keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék.
·         Saját magunk állítjuk elő a talajjavító anyagunkat, ami a benti cserepes növényeink számára is kitűnő ültetési közeg.
·         Sokkal jobb talajjavító, mint a műtrágyák.
·         Egy komposztdomb nagyon sok hasznos élőlénynek nyújt fedezéket és megélhetést.
A komposzt feldolgozásának menete.

ELŐKÉSZÜLETEK
Készítsük elő a rostát. Kereskedelmi forgalomban is beszerezhető a rosta, de ott általában kis méretűeket forgalmaznak. Ezeken átrostálni 2 m3-t nem kis feladat, és igen lassú is, ezért azt javaslom, hogy készítsük, vagy készítessük el a nekünk megfelelő méretűt. Egy átlag házikertbe képződő komposztdombhoz 1,2-1,8 méter hosszú és 0,6-1 méter széles nagyságúval számoljunk.














Mint a képeken is láthatjuk, ez egy masszív fakeret, ami közé erősen rögzítjük a hálót. A háló lyukmérete ne legyen több, mint 1 centiméter, és ne legyen kevesebb, mint 0,4 centiméter. A túl nagy lyukún átesik a még nem érett anyag, valamint egyéb szennyező anyagok pl. kő, a túl kicsi pedig nagyon hamar eltömődik, ezáltal csak szenvedés lesz a rostálás. A fenti lyukméreten a cserebogár pajor nem tud átesni, de a drótféreg sajnos igen.                             
Egy drótféreg könnyen tönkreteheti a cserepes virágunkat, ezért nagyon fontos, hogy ha a komposztot cserepes virágok alá használjuk, előtte nézzük át alaposan.

A rostához készítsünk masszív kitámasztót is, ami alkalmas arra, hogy 45 fokos szögben megtámassza a szerkezetet. A fenti képen ez is jól látható.
Ezt követően a komposztdomb közelében jelöljük ki és tisztítsuk meg azt a területet, ahová rostálást végezzük. Ajánlott a földre fekete fóliát teríteni, így könnyebben fel tudjuk szedni a kirostált komposzt alját is, továbbá nem nő bele alulról a gyom.

ROSTÁLÁS
A rostálást célszerű télen végezni, enyhe napon, de az sem baj, ha túl hideg van. A komposzt ugyanis nem fagy meg túl mélyen, ezért könnyen a fagymentes részhez jutunk. Nagyon átázott komposztot nehezebb rostálni, mert kenődik, de ez sem reménytelen, csupán több lesz a visszamaradt, rostán át nem hulló anyag.











A fenti képeken rostálásra váró komposztdombokat láthatunk. Jól látható, hogy eltérő a színük, ami abból adódik, hogy más összetevőkből készült. A bal oldali rozsdabarna színű, ami a nagyon magas falevél aránynak köszönhető, a jobb oldali háztartási vegyes hulladékból készült.



Ez a kép is egy komposztdombot mutat, de a kép további érdekessége a közepén látható kis gödör, benne egy gömbbel. Ez nem más, mint egy hatalmas darázsfészek. Mérete egy 12 literes műanyag vödör belső átmérőjével egyezik meg.
Ha szerencsénk van, a dombot könnyen meg tudjuk kezdeni, de tapasztalataim szerint ez ritkán sikerül. Szükségünk lesz csákányra, amivel fellazíthatjuk a dombot annyira, hogy a továbbiakban lapáttal mozgathassuk az anyagot.
A rostát állítsuk fel a leterített fólia fölé úgy, hogy körülbelül 45 fokos szöget zárjon be a talaj felszínével (egy korábbi képen jól látható).
Ez egy átlagos konzisztenciájú és minőségű komposzthoz felállított meredekség. Ha nagyobb darabos és kevésbé szálas a komposzt, akkor ettől laposabban kell felállítani, ha viszont túl szálas és száraz, apró szerkezetű, akkor lehet meredekebben kitámasztani. Ezt inkább a helyi tapasztalat dönti el. Fontos, hogy a hálóra lapátolt anyag ne szaladjon le túl gyorsan, de ne is kelljen sokat a lapáttal mozgatni. A fellazított anyagból 4-6 lapátnyi mennyiséget dobjunk a rostára, majd ott azt lapáttal mozgatva rostáljuk át. A nagyobb darabok, hulladék stb. a rosta alján fognak összegyűlni.


Rostálást követően megmaradt anyag.
A megmaradt anyagból válogassuk ki a hulladékot, ezt az előre odakészített talicskába dobjuk, a maradék szerves anyagot gyűjtsük egy külön kupacba. Amennyiben rostálás közben pajort, vagy drótférget találunk, szánjunk időt a megsemmisítésükre, de ha sajnáljuk őket, akkor egy külön edénybe gyűjthetjük, és a rostálás végén a megmaradt dombra visszaönthetjük őket.
Mindaddig folytassuk a rostálást, míg az egész dombbal nem végeztünk. A fent megnevezett átlagkerti mennyiséggel néhány óra alatt végzünk, de haladhatunk lassabban is, akár több napra elhúzva a munkát.
Egyre vigyázzunk! Fagyos időben a domb teteje mindig visszafagy, ezért minden nap csákányozással kezdhetünk.
A rostálás végén homogén, laza szerkezetű komposztot kapunk, ami szinte korlátlanul használható a kertben és a házon belüli kertészkedésben. A fekete színű a házkerti vegyes hulladékból készült, a barna színű pedig fák lombhulladékából készült.


Falevélből készült komosztföld.

Vegyes házikerti anyagból készült komposztföld












BEFEJEZŐ MUNKÁK
A rostálással komposztálóterünk teljesen kiürült. Ásóval a lehető legmélyebben ássuk fel, lazítsuk meg a komposztálótér alját, mert a kétéves érés során alaposan betömörödhetett, ezáltal a pangó vizet nehezebben vezeti el, és a hasznos élőlények számára levegőtlenné vált. Egyengessük el a fellazított felszínt, majd a rostálás során megmaradt zöldhulladékot egyenletesen terítsük vissza.
Amennyiben komposztunkat nem használjuk fel belátható időn belül, akkor egy alkalmas helyen prizmázzuk össze, és takarjuk le többsoros zöld műanyag hálóval vagy fóliával. Ezzel megakadályozzuk, hogy a szél vagy záporeső széthordja, a csapadék hatására a fontos tápelemek kimosódjanak, valamint a tűző nap sugarai sem károsítják, szárítják ki túlzott mértékben.
Eszközeinket tisztítsuk meg, a rostából szedjük ki a beragadt anyagokat, majd tároljuk megfelelő körülmények között.

ÉRDEKESSÉGEK
A komposzt feldolgozása nemcsak lehetőséget biztosít számunkra, hogy a szürke téli napokon is úgy mozdulhassunk ki a szűk épületfalak közül, hogy a saját munka öröme töltsön el bennünket, de alaposan át is mozgat, tüdőnk friss levegővel telik meg. Mindezen felül a természet élményekkel is megajándékoz bennünket hasznos munkánkért.
Több mint 15 éve komposztálok már házikertemben. Ez idő alatt végzett rostálásaim során mindig meglep, hogy mennyi élőlény választja lakhelyéül a komposztdombot. Kétszer költöztek már be darazsak, amelyek a nyár során kellemetlenségeket okoztak, de télen a komposztdomb szétbontásakor lenyűgözött kaptáruk szépsége.


Darázsfészek.
Szinte minden évben találkozom hasznos és aranyos kis állatkáimmal, a sündisznókkal, akik épp téli álmukat alusszák a komposzt védelmében, ahol nem mellékesen terített asztal áll a rendelkezésükre rögtön az ébredése után. Óvatosan szoktam kiemelni a dombból, és maradék anyag visszarétegezéséig figyelek rá, majd elkészítek neki egy vackot, ahova visszahelyezem.





Kissé álmatagon.


De találkoztam már gyíkkal is, és sok szép bogárral, amelyek szintén itt élnek. Legutoljára gyerekkorom egyik szép bogarát vettem észre, én csak szentjánosbogárnak hívtam, persze azóta tudom, hogy nem ez a tisztességes neve.


A későbbiekben írni fogok még a komposztanyagból képzett domboságyásról, valamint a komposztálás menetéről.