Hobbilap

Melegház 5-19

gyunyika — Sat, 06 Sep 2014 18:22:16 GMT

Kezelés 4-19

gyunyika — Sat, 23 Aug 2014 16:24:42 GMT

Magvetés (3/19)

gyunyika — Sat, 23 Aug 2014 16:21:11 GMT

Magfajta (2/19)

gyunyika — Sat, 23 Aug 2014 16:18:13 GMT

Bekezdés (1/19)

gyunyika — Fri, 15 Aug 2014 17:33:19 GMT

Így kezdjük el. Ez az első videó az általam újnak ítélt módszerről.

Egy új módszer.

gyunyika — Fri, 25 Jul 2014 15:28:08 GMT

Megfontolandó ez a módszer. Elhatároztam hogy kipróbálom. Az egyik barátom már csinálja. Szép és jó minden. Meg van elégedve vele. Az ismertető 19db videóból áll. Nézzétek meg.

A forrás:http://www.youtube.com/watch?v=FFntXzzhlok

Áprilisi teendők a kertben.

gyunyika — Sun, 06 Apr 2014 09:05:05 GMT

Kezdetnek nem hazudtolta meg szeszélyes hírét az április. Voltak napok, amikor a húsz fokos melegben a rövid ujjú póló is lekívánkozott rólam a kerti munka közben, másnap meg a pulóvert is kevésnek éreztem a szemerkélő esőben az esernyő alatt. Most is csepereg az eső ezen a korán jött húsvéti napon.

Aki már elvetette a borsót, s más zöldségek magjait, most megspórolhatja a kelesztő öntözésüket. A dughagymák is földbe kerülhetnek a tavaszi fokhagyma gerezdjeivel együtt. A burgonya ültetésével se késlekedjünk. Igazi vetési hónap az április, mindenféle zöldség vetésének ideje, talán a zöldbabbal nem érdemes sietni. Meg a palántázással. De erről majd később.

A zöldbab vetését ráérünk április végére, május elejére időzíteni, mert ez kifejezetten melegkedvelő növény. Igazán 20-22 oC melegben érzi jó magát, a csírázó növényke könnyen megfázik s elpusztul a hideg a talajban. Vetését ezért legalább 10 oC-os talajhőmérsékletkor érdemes elkezdeni, de másodnövényként is vethetjük június- július hónapokban.

A zöldborsóval ellentétben jól tűri a félárnyékos helyeket is, ezért szívesen vetik köztes növénynek, szőlő és gyümölcsfa, vagy éppen kukorica sorok közé. Megjegyzem a borsó viszont kedveli a napos részeket, félárnyékban nem köt jól, ilyen helyről sok üres borsóhüvelyt nyitogathatunk majd a borsó fejtéskor.

Még annyit a zöldbabról, hogy a fajta választásnál fontos döntés, hogy bokorbabot, vagy futó ún. karósbabot kérünk-e a gazdaboltban. A bokorbab fajták esetében legalább 30-40 cm-es művelő utat célszerű hagyni a sorok között, hogy a gyomláláskor legyen elegendő helyünk, míg a karósbab fajták sorköze legalább 1 m kell legyen.

Hasonlóan melegebb talajba kell kerüljön a csemegekukorica magja is, ezért aki saját termesztésű kukoricát szeretne a fazékba, szintén április végére halaszthatja a vetését, amikor a talaj hőmérséklete már elérte a 10 oC-ot.

A burgonya ültetésével sem késtünk még el április hónap elején. Vannak akik mindig a húsvéti ünnepekhez igazítják a krumpli ültetést, az idén ugyan korábban volt a húsvét, és hűvös, inkább hideg talajba kerültek a vetőgumók, ahol tartották ezt a szokást.

Nézzünk körül a gyümölcsfák táján is.

Aki elmulasztotta a télvégi lemosó permetezést, annak nagy valószínűséggel több dolga akad majd évközben a permetező masinájával. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis – nem általánosítok, inkább csak a saját tapasztalataimról számolok be – többnyire két-három kezeléssel többet kívánnak meg hasonló védettség biztosításához, mint ahol a lemosó permetezést elvégezték.

Április végére szinte valamennyi gyümölcsfa már elhullajtja szirmait. Amire azonban külön is érdemes odafigyelni az a csonthéjasoknál a monília – pontosabban a monilínia – elleni védekezés. Erre még virágzáskor kijuttatható szerek is rendelkezésre állnak, hogy megelőzzük a „leforrázott” virágok megjelenését. Meggy, kajszi, őszibarack, de még a mandula is áldozatul eshet ennek a kórokozónak, különösen hűvös csapadékos tavasz esetén, merthogy ez a gomba, ellentétben a többi gombával, nemcsak a meleg, párás időben érzi jól magát. Annyit még hozzá kell fűzzek, hogy néhány éve már háromféle monília gomba pusztít a gyümölcsökben és ez a harmadik a Monilínia fructicola nevű már az alma termésűekben is gondot okoz. A rend kedvéért megemlítem még a másik két monília kórokozó a M. laxa és M. fructigena nevét is.

Egy másik rendszerint problémás gomba kórokozó az őszibarackfa leveleit fodrosítja ki, piros dudorokkal, amelyik a Tafrina deformans nevet kapta. Ellene ilyenkor már a réztartalmú szerek helyett ajánlatosabb valamelyik kaptán hatóanyagúra váltani.

Egy virágzó mandula fa képével köszönök el, amelyre valamikor egy őszibarackot oltottak és azt éppen a monilínia végezte ki, de az „alanya” íme túlélte.

drip.

Forrás:www.agroinformkiado.hu

Áprilisi teendők a kertben!

gyunyika — Sun, 06 Apr 2014 09:02:27 GMT

A következőkben szeretnénk tanácsot adni, hogy milyen kerti teendőket, tennivalókat érdemes áprilisban elvégezni a virágok, zöldségek és fűszernövények, gyümölcskertek körül. A növényvédelem ebben az időszakban is rendkívül fontos!

Tennivalók a virágok és társnövényeik körül

A téli takarást, pl. száraz ágakat, el kell távolítani, mert kihajtanak, és károkat okozhatnak.
Ha a talaj kiszáradt, minden növény ültethető. A kiültetéshez felhős napokat válasszunk. Fontos, hogy a növények gyökereit előzetesen beáztassuk. A dézsás növényeket egyszerűen merítsük egy vízzel telt edénybe, és várjunk, amíg már nem szállnak fel levegőbuborékok. A szabad gyökerű növényeket engedjük, hogy teljesen megszívják magukat.
Áprilisban számos egynyári virág magja vethető: pl. őszirózsa (Callistephus), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens). A nagyobb méretű egynyári virágokat enyhe időben már ki lehet ültetni.
Időszerű a gyeppótlók és a június után virágzó évelők tőosztása. A többi évelőt jobb, ha virágzás után vagy ősszel osztjuk szét, különben megakadályozzuk vagy korlátozzuk a virágzást.
A cserjék és évelők felkötözése.
A gyepápolás első lépései: alaptrágyázás, ill. nitrogénben gazdag tavaszi trágyázás szerves trágyával, beöntözés, a gyeplevegőztetőt csak az első nyírás után használjuk.
Az első fűnyíráskor semmi esetre se vágjuk le a tavasszal virágzó hagymások leveleit (nárcisz vagy krókusz), a leveleknek először vissza kell húzódniuk.
Április végén lehet kezdeni a fűmag vetését.
A dáliagumókat nagyobb távolságban helyezzük a tápanyagban gazdag földbe. Most ültethetjük el a kardvirág gumóit is. Mivel fagyérzékenyek, ezért csak a fagyosszentek után hajtanak ki.
Napos időben a balkon- és dézsás növényeket is szoktathatjuk a szabad levegőhöz, de ne tegyük ki erős napsugárzásnak.

A napos, meleg, száraz hely egynyári virágai

Szürkés ördögszem (Scabiosa canescens)

Tennivalók a zöldségek és fűszernövények körül

Talajvizsgálatot kell végezni. A célzott trágyázással pénzt takarítunk meg, és kíméljük a környezetet.
Mindig szerves (bio)trágyát használjunk.
Zöldtrágyázás: pl. a mézontófű az erős gyökereivel, a sarkantyúka az árnyékolásával és ezáltal a talaj tápanyagának szállításával lazítja a tömörödött talajt, ráadásul elnyomják a gyomnövényeket.
A pillangósvirágúak pl. a here, a zöldbab, a zöldborsó gazdagítják a sovány talajt a gyökereiken élő és nitrogént előállító gyökérbaktériumaikkal.
Az uborka és a cukkini a melegben kikelnek, és később a melegágyban megerősödnek.
Fólia alá: karfiol, karalábé, édeskömény magját.
Szabadföldbe: zöldborsó, póréhagyma, sárgarépa, hónapos retek, retek, hagyma, saláta, mángold, burgonya.
Jégsaláta, brokkoli és gumós édeskömény elültetése.
A komposztdombot át lehet helyezni. Nem lehet túl nedves (ha kell, le kell fedni) és túl száraz sem (ha kell, öntözzük meg).

Veteményeskertek munkanaptára - március, április

A póréhagyma nem hiányozhat!

Tennivalók a gyümölcsöskertben

A bogyósgyümölcsűek ültetése.
A bogyós gyümölcsű cserjéket most szaporíthatjuk bujtásról. A cserje egyes hajtásait hajlítsuk le, vezessük a földbe, majd eredményes gyökereztetés után válasszuk le az anyatörzsről.
A bogyós gyümölcsű cserjék alá terítsünk mulcsréteget.
A szamócatövek közé terítsünk szalmát, hogy a gyümölcs később ne szennyeződjön be földdel.
A cseresznyevirág megtermékenyítéséről gondoskodni kell, ha nem öntermékeny fajta.
Ehhez elegendő, ha virágzás idején egy porzó fajta ágát a fára felakasztjuk.
Az őszibarackfákat virágzás alatt lehet metszeni.

Használjunk szalmát, hogy tisztán tartsuk a gyümölcsöket

Növényvédelem

Figyelem! A kártevők szaporodását figyelemmel kell kísérni és időben védekezni kell.

Áprilisban jelenik meg a szilvánál, a ringlónál, a mirabellánál a poloskaszagú szilvadarázs. Ez egy nagyon kicsi, kb. 0,5 cm-es, majdnem kizárólag sárga színű kártevő. Az időjárástól függően április eleje és vége között bújik ki, és azonnal ellepi a virágzó fát. Lerakja a petéit, majd kifejlődik a lárva. Ezek mintegy 5 hét elteltével lehullnak a földre, és befúrják magukat a talajba, ahol áttelelnek.
A jó öreg ütögetős módszerrel sok lárvát felfoghatunk, és elpusztíthatunk.
Terítsünk reggel (ekkor a rovarok még merevek) egy világos terítőt vagy nagyobb csomagolópapírt a fa alá, és ütögessük vagy rázzuk erőteljesen a fa törzsét.
Ezt ismételjük néhány napon át, és a lepotyogott lárvákat semmisítsük meg.

Hogyan védjük gyümölcsfáinkat a levéldarazsak ellen?

Forrás: 12 hónap a kertben

Tekintse meg a könyvet könyváruházunkban

Forrás:http://www.edenkert.hu

Mézgásodás a gyümölcsfákon

gyunyika — Thu, 20 Mar 2014 16:11:31 GMT

Gyakran fordulnak hozzánk a kertbarátok azzal a panasszal, hogy gyümölcsfájuk törzsén, vastagabb ágain mézgafolyást tapasztalnak. Sokan népiesen macskaméznek nevezik ezt a fa sebeiből kibuggyanó, gyantaszerű anyagot.

Veszélyes-e ez a tünet, és hogyan lehet a mézgásodás ellen védekezni? Mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy a mézgásodás nem betegség, hanem csak tünet. A mézgásodásnak "ezeregy" oka lehet. Ezek közül a leggyakoribb a túlságosan magas talajvízszint, a téli fagy, az erős metszés, a túlságosan nagy termésberakódottság, a mechanikai sérülés (például kapavágás) vagy a rovarok rágása.

Nyilvánvaló, hogy a tünetet csak úgy lehet megszüntetni, ha előbb megkeressük az okot, amely a betegséget előidézi és azt gyógyítjuk meg. Maga a mézgásodás ekkor már csak helyi kezelést igényel.

Gyakran okozza a mézgásodást egy gomba és egy baktériumfaj együttes fertőzése, amely súlyos esetben a kajszi- és őszibarackfák gutaütéséhez, pusztulásához vezet. Ennek megelőzése céljából e fák metszését csak a rügyfakadás, a nedvkeringés megindulása után kezdjük el és májusig fejezzük be.

A mézgás sebeket először éles késsel faragjuk ki az egészséges szövetekig, majd a sebet a szokásos anyagokkal fedjük le. A mézgásodás különösen gyakori és veszélyes a kajszi-, az őszibarack- és a mandulafákon. Előfordul, de nem nagy mértékű a cseresznyefákon, meggyfákon is.

Forrás:http://www.balintgazda.hu

Szemérmes gyümölcsfák és kíváncsi méhek

gyunyika — Thu, 20 Mar 2014 16:06:03 GMT

Ha egy gyümölcsfa a városias vidéken kevés gyümölcsöt terem, akkor gyanakodhatunk a beporzás hiányára is. Mit tehetünk, hogy segítsünk neki?

A gyümölcsfák életének legszebb, leglátványosabb időszaka a virágzás, amely az ember számára mindig a megvalósítható reményt szimbolizálja, mert a virágszirmok szerény szépségét látva maga elé képzeli az érett, édes, illatos, zamatos gyümölcsöt. Nem csoda, hogy annyiféle legenda, mese, történet, dallam kapcsolódik a gyümölcsfák virágzásához: a japánok ünnepként tisztelik a cseresznyefa bimbóinak kibomlását, zenével, tánccal, énekkel köszöntik a virágok kinyílását. A szomszédos Ausztria Wachau nevű tájékán (Melk és Krems város között a Duna partján, a Világörökség részén) az őszibarackfák virágzása idején rendezik a nagy népünnepélyeket. És látta már csónakból a Balaton északi partvidékét, a domboldalakon virágzó mandulafákkal? Felejthetetlen látvány, érdemes lesz március végén megcsodálni!

De nem kevésbé gyönyörűek a kertekben álló cseresznye és meggyfák sem, amelyek szinte menyasszonyi díszbe öltöztetik a környezetüket, amikor felöltik fehér csipkeruhájukat.

A virágzó gyümölcsfák látványa fokozza a kertészkedők örömét, pedig aggódnak, nehogy egy váratlan hideghullám következtében lefagyjanak a fagyérzékeny virágok, vagy a rajzó cserebogarak pusztítsák el a bimbókat. És könyörögnek az időjárásnak, hogy tegye lehetővé a minél hosszabb virágzást, a virágok jobb megtermékenyülését.

A gyümölcsfák többsége öntermékeny, ami azt jelenti, hogy a virágok magházát a saját virágporuk is megtermékenyíti. Minthogy ez a beltenyésztés bizonyos genetikai kockázatot jelent, ezért a kertész jobban örül annak, ha ezek a virágok is más fáról származó virágpor által termékenyülnek meg. Akadnak olyan gyümölcsfajták is, amelyek ugyan öntermékenyülők, de a portokjaik előbb érnek be, mint a bibéjük és ezért sikertelen a megtermékenyülés. És vannak önmeddő gyümölcsfajták is, amelyek kizárólag más fák virágporával termékenyülnek meg. Ezért van feltétlenül szükség a gyümölcsöskertben a megtermékenyítést végző rovarok segítségére. Ezt a régi időkben tökéletesen elvégezték a természetben élő rovarok, lepkék, hangyák, katicabogarak, legyek és darazsak, amelyek azonban a civilizáció (mesterséges világítás, zajszint növekedése, légkör szennyeződése stb.) terjedése és a növényvédő vegyszerek használata következében megritkultak és a virágok megporzásában a főszereplők egyre inkább a dolgozó háziméhek lettek.

Általánosnak mondható az a tapasztalat, hogy a nagyobb városok kertjeiben álló gyümölcsfák azért érlelnek viszonylag igen kevés gyümölcsöt, mert hiányoznak a megporzást elvégző rovarok. Sajnos, egyre kevesebb az amatőr és a hivatásos méhész és különböző okok miatt csökken a méhcsaládok száma is.

Gyerekkoromban még szinte minden falu plébánosa, jegyzője, tanítója, kovácsa, asztalosa szabad idejében méhészkedett, ma ez már ritkaság számba menne! Pedig a méhészkedés igen tanulságos, érdekes és jövedelmező módja a szabadidő eltöltésének is. Ennek ellenére sokan veszélyesnek tartják a méhek jelenlétét és főleg a gyerekeket féltik a méhszúrástól, pedig a méhek barátságos jószágok és csak akkor támadnak, ha veszélyt éreznek. Egy „méhcsípés” pedig csupán egy-két napig tartó, viszkető, piros foltot, vagy hólyagot okoz, amely könnyen és gyorsan orvosolható!

A kertben a kaptárt olyan kevéssé forgalmas helyre kell telepíteni, ahol a dolgozó méhek zavartalanul tudnak ki- és berepülni és akkor se az embert, se a kertben élő állatokat nem támadják meg. Kétségkívül nem kedvelik a nagyon erős szagokat (markáns parfümöt, izzadtságot) és a hadonászó, zajos, rohangáló embereket sem! Ha a kertben nem akad megfelelő hely, akkor a szomszédos országokhoz (Szlovákia, Ausztria, Szlovénia) hasonlóan parkokban, közintézmények területén lehetne a gyümölcsfák, a zöldségfélék, a virágok megtermékenyítését végző méhek kaptárait (elkerített „placcon”) elhelyezni.

A méhek legértékesebb zsákmánya a nektár, mert ebből készítik a mindannyiunk által kedvelt és nagyon egészséges mézet. Ezen kívül a méhek szorgalmasan gyűjtik a virágport is, amelyet táplálékul, a lépek építésére és a fiasítás nevelésére használnak fel. Megporzási hatósugaruk nyáron egy-két kilométer, tavasszal és hűvös időben 200-500 méter.

Most, a gyümölcsfák virágzásának a kezdetén érdemes volna megkezdeni feloldani azt az előítéletet, amely jelenleg még a falusi és a városi méhészkedést megnehezíti. A méhek segítségét is vegyük igénybe, hogy több gyümölcsöt és mézet fogyaszthassunk!

Forrás:http://www.balintgazda.hu/