| Honlap-menü |
|
 |
| Statisztika |
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
|
Főoldal » 2011 » Május » 12 » Biokert ötletek
|
A biokerttel foglalkozó oldalakat lapozgatva találtam az alábbi
érdekes ötleteket, tanácsokat. Érdemes olvasgatni, hátha valaki még nem
ismeri egyiket-másikat.
- A káposztát sikeresen védhetjük a káposztalepke hernyóinak
kártételétől, ha a sorközökbe kaprot, paradicsomot, büdöskét vagy más
erős illatú növényt ültetünk.
- Ha a bab és a borsó letermett, a szárát ne húzzuk ki, hanem a föld
fölött vágjuk el. Így a nitrogén gyűjtő gyökérzet a talajban marad.
- A bogyósokat nem szabad állati eredetű trágyával, ill. ennek trágya levével trágyázni!
- A bogyósok metszése egyszerű, csupán a legöregebb hajtásokat vegyük ki.
- A turbolya a salátaféléket megóvja a lisztharmattól, és erősebb
szaga elriasztja a tetveket, csigákat, de még a hangyákat is.
- Paradicsom és a burgonya szár- és gumórothadása ellen sovány tejet
keverjünk össze tízszer annyi vízzel és hetente egyszer permetezzünk
vele.
- A mustár mint elővetemény mindig rendkivü kedvező hatású;
gyökereivel jól átszővi a talajt, visszatrtja a nedvességet, elriasztja a
csigákat és más kártevőket, és az sem elhanyagólható szempont, hogy
szinte fáradság nélkül eltávolitható, ha a sorba vetni vagy ültetni
szeretnénk. Összevetve azt mondhatjuk a mustárról, hogy riasztja a
kártevőket, és gyökérmaradványai gazdagitják a talajt, ösztönzi a
talajéletet, elriasztja a fonálférgeket; különösen a burgonyáét.
- A fehér mustár ( Sinapis alba) elrisztja a fonálférget ezért elsősorban szamóca közé, a csupasz talajfelületre vessük.
- A feketeribiszke lombvesztése ellen a csalánleves öntözéssel védekezhetünk.
- A letermett babot és borsót ne szedjük ki a földből gyökerestől,
mert a gyökérzetükön található nitrogéngyűjtő baktériumok a talaj
számára nagyon fontosak.
- Hasznos a kertben a sokféle, tarkavirágú növény. Mindig virágozzon
valami a kertünkben. Ültessünk és vessünk virágokat,
gyógynövényeket.Pl: körömvirág, büdöske, fekete nadálytő, rézvirág,
sarkantyúka, „bodza”, kakukk fű, menta, facélia, stb…
- A dísznövények nem csupán esztétikai igényt elégítenek ki,
elsősorban a növényvédelmet szolgálják. Vonzzák a hasznos rovarokat,
madarakat. És ha ügyesen válogatjuk össze a lágy szárú növényeket, akkor
maguk a virágok űzik el a kártevőket.
- Rendkivül jó talajjavító a csalán: vasat, kovavasat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után.
- A frissen ültetet facsemetét, ha módunkban áll locsoljuk alaposan be erjesztett csalánlével.
- A csalánlével a gyümölcsfákon a fagy okozta károkat is bekenhetjük. A massza kitűnő faápoló anyag.
- Tavasszal a fa egy kiadós csalánból és nadálytőből erjesztett
trágyalévet kapjon. A kiadós, csalánból és nadálytőből erjesztett
trágyalé belocsolást végezzük el késöbb a virágzás, és a szüret után is.
- A csalán távol tartja gyümölcsfáktól a hangyákat. Teendő: a fa törzsét ültessük körbe csalánnal.
- A csigák nem támadják a csalánt, az öreg uborkát, vagy a borágót.
Ezért ezekkel a növényekkel takarjuk a földet, Időnként még akkor is,
ha nem látjuk csiga nyomát.
- Levéltetvek ellen: a csalánt és a rebarbarát nyolc napig áztassuk, naponta keverjük meg és hígítás nélkül permetezzük ki.
- Az erős illatú levendulával valóságos védőszegélyt készíthetünk
számos kártevő ellen, a körömvirágot pedig a paradicsom közé érdemes
elültetni: elűzi a levéltetveket.
- A levendulát főleg olyan helyre ültessük, ahhol a hangyák tényleg
zavaró tömegben fordulnak elő. Különösen hasznos a rózsák alatt, a
levéltetveket távol tartja.
- A levendula hasznos a rózsák alatt, mivel távol tartja a levéltetveket.
- A vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma a szürkepenésztől védi környezetét.
- A fokhagyma különösen alakalmas egerek riasztására.
- A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a kártevőriasztó hatása mellett minden gombás betegségtől megóvja a növényeket.
- A levéltetveket oltalmazó hangyák feljutását a fára úgy akadályozhatjuk meg, ha a fa alját bekenjük fokhagymával.
- A sárgarépa és a póréhagyma (de mindenféle hagyma) az egyik
legjobb páros, mert kölcsönösen elűzik egymás kártevőit. További jó
szomszédok a fejessaláta és a borsó, a paradicsom és fokhagyma, az
uborka és karalábé.
- A kerti zsázsa (Lepidium sativum) a gyümölcsösben távol tartja a tetveket, még a nagyon veszélyes vértetűt is.
- A hónapos retek és a bokorbab kölcsönösen kedvezően befolyásolják
egymást. Ha a két növényt váltakozva vetjük egy-egy sorba, mindkettő
ízletesebb lesz.
- A zsurló (Equisetum sp.) trágyaleve megelőzi a talajuntságot, de
használható a szamóca és a paradicsom gombás betegségei és a
hagymagiliszta ellen is.
- Az atkák ellenszere a káliszappan és a paraffinolaj.
- Tavaszi ültetés után a kis fák alját feltétlenül vessük be
spenóttal, gyorsan kel és növekszik, majd később sarabolóval vágjuk le
és helyben hagyva fektessük a földre. A levelek és a gyökerek lassú
korhadása jelenti a tápanyag utánpótlást.
- A spenót igen korán vethető, gyorsan növő növényünk a szomszédos
növényeket védi a kártevők ellen. A spenót nem csak a zöldségesben
nagyszerű alaptrágya, hanem a fák, cserjék vagy a rózsák alatt is jól
hasznositható.
- A körömvirágot ültessük a fonálférgektől veszélyeztetett szamóca közé. Kitűnő szolgálatot tesz a paradicsom között is.
- A fehér üröm elriasztja a gilisztákat, ezért komposzt mellé ne
ültessük, viszont a ribiszkeféléknek, sőt különösen a fekete ribizlinek
nagyon jó szomszédja lehet, mert ez nyújtja az eddig egyetlen ismert
biológiai védekezést a ribiszkerozsda ellen.
- Minden növényanyagot, ami a kertben keletkezett, valamilyen módon újra használjunk fel.
- A torma trágyalé megakadályozza a káposztafélék gyökérgolyva-fertőzését.
- A cickafark nemcsak az embert, a kertet is gyógyítja, minden
növénynek jó szomszédja, a komposztot is hasznos anyagokkal gazdagítja.
- A csigák ellen hatásos szer a begónialé: egy marék begónia-hajtást
áztassunk egy napig 10 liter vízben. Permetezzük be ezzel a lével
azokat a növényeket, melyeket éjszaka csigák látogatnak.
- A paradicsom számára kitűnő folyékony trágya a káposzta leveléből készült lé: 3 kg friss levél erjesztése 10 liter vízzel.
- Az aranyos futóbogár (Carabus auronitens) az egyik leginkább
hasznos kerti lakónk. Nemcsak a csigákat, de nagy mennyiségben
rovarlárvákat is pusztit.
- A kora reggeli órákban szedett málna tartósabb, mint amit a nap heve felforrósított.
- Csigák ellen hatásos lehet, ha paszternákot és fokhagymát ültetünk, de tarthatunk a kertünkben indiai futókacsát is.
- Ártalmatlan, de hatékony szer a levéltetvek ellen a víz és
denaturált szesz fele-fele arányú keveréke, melyet permetezhetünk, vagy
lemosóként alkalmazunk.
- A kihúzott gazokból csinálhatunk trágyalevet, úgy, hogy az erre
szánt edényede 3/4-ig megtöltjük gazzal, kicsit bele megnyomkodjuk, és
felöntjük vízzel. Lefedés nélkül a napon kb 1-2 hétig érleljük, majd
kiöntözzük a növények alá, a visszamaradó növényi maradékokat szintén
kijuttatjuk a kert földjére.
Forrás:http://blog.major-world.com
|
|
Megtekintések száma: 4653 |
Hozzáadta:: gyunyika
| Helyezés: 4.3/3 |
|
|
| Belépés |
|
|
| Keresés |
|
|
| Naptár |
| « Május 2011 » | | H | K | Sze | Cs | P | Szo | V | | | | | | | | 1 | | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | | 30 | 31 |
|
|
| Mentett bejegyzések |
|
|
|
