Péntek
2017-12-15
11:26 AM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Blog »
Honlap-menü

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » 2011 » Május » 12 » Biokert ötletek
7:50 PM
Biokert ötletek

A biokerttel foglalkozó oldalakat lapozgatva találtam az alábbi érdekes ötleteket, tanácsokat. Érdemes olvasgatni, hátha valaki még nem ismeri egyiket-másikat.

- A káposztát sikeresen védhetjük a káposztalepke hernyóinak kártételétől, ha a sorközökbe kaprot, paradicsomot, büdöskét vagy más erős illatú növényt ültetünk.

- Ha a bab és a borsó letermett, a szárát ne húzzuk ki, hanem a föld fölött vágjuk el. Így a nitrogén gyűjtő gyökérzet a talajban marad.

- A bogyósokat nem szabad állati eredetű trágyával, ill. ennek trágya levével trágyázni!

- A bogyósok metszése egyszerű, csupán a legöregebb hajtásokat vegyük ki.

- A turbolya a salátaféléket megóvja a lisztharmattól, és erősebb szaga elriasztja a tetveket, csigákat, de még a hangyákat is. 

- Paradicsom és a burgonya szár- és gumórothadása ellen sovány tejet keverjünk össze tízszer annyi vízzel és hetente egyszer permetezzünk vele.

- A mustár mint elővetemény mindig rendkivü kedvező hatású; gyökereivel jól átszővi a talajt, visszatrtja a nedvességet, elriasztja a csigákat és más kártevőket, és az sem elhanyagólható szempont, hogy szinte fáradság nélkül eltávolitható, ha a sorba vetni vagy ültetni szeretnénk. Összevetve azt mondhatjuk a mustárról, hogy riasztja a kártevőket, és gyökérmaradványai gazdagitják a talajt, ösztönzi a talajéletet, elriasztja a fonálférgeket; különösen a burgonyáét.

- A fehér mustár ( Sinapis alba) elrisztja a fonálférget ezért elsősorban szamóca közé, a csupasz talajfelületre vessük.

- A feketeribiszke lombvesztése ellen a csalánleves öntözéssel védekezhetünk.

- A letermett babot és borsót ne szedjük ki a földből gyökerestől, mert a gyökérzetükön található nitrogéngyűjtő baktériumok a talaj számára nagyon fontosak.

- Hasznos a kertben a sokféle, tarkavirágú növény. Mindig virágozzon valami a kertünkben. Ültessünk és vessünk virágokat, gyógynövényeket.Pl: körömvirág, büdöske, fekete nadálytő, rézvirág, sarkantyúka, „bodza”, kakukk fű, menta, facélia, stb…

- A dísznövények nem csupán esztétikai igényt elégítenek ki, elsősorban a növényvédelmet szolgálják. Vonzzák a hasznos rovarokat, madarakat. És ha ügyesen válogatjuk össze a lágy szárú növényeket, akkor maguk a virágok űzik el a kártevőket.

- Rendkivül jó talajjavító a csalán: vasat, kovavasat, nyomelemeket tartalmaz, és humuszban gazdag talajt hagy maga után.

- A frissen ültetet facsemetét, ha módunkban áll locsoljuk alaposan be erjesztett csalánlével.

- A csalánlével a gyümölcsfákon a fagy okozta károkat is bekenhetjük. A massza kitűnő faápoló anyag.

- Tavasszal a fa egy kiadós csalánból és nadálytőből erjesztett trágyalévet kapjon. A kiadós, csalánból és nadálytőből erjesztett trágyalé belocsolást végezzük el késöbb a virágzás, és a szüret után is.

- A csalán távol tartja gyümölcsfáktól a hangyákat. Teendő: a fa törzsét ültessük körbe csalánnal.

- A csigák nem támadják a csalánt, az öreg uborkát, vagy a borágót. Ezért ezekkel a növényekkel takarjuk a földet, Időnként még akkor is, ha nem látjuk csiga nyomát.

- Levéltetvek ellen: a csalánt és a rebarbarát nyolc napig áztassuk, naponta keverjük meg és hígítás nélkül permetezzük ki.

- Az erős illatú levendulával valóságos védőszegélyt készíthetünk számos kártevő ellen, a körömvirágot pedig a paradicsom közé érdemes elültetni: elűzi a levéltetveket.

- A levendulát főleg olyan helyre ültessük, ahhol a hangyák tényleg zavaró tömegben fordulnak elő. Különösen hasznos a rózsák alatt, a levéltetveket távol tartja.

- A levendula hasznos a rózsák alatt, mivel távol tartja a levéltetveket.

- A vöröshagyma, fokhagyma, metélőhagyma a szürkepenésztől védi környezetét.

- A fokhagyma különösen alakalmas egerek riasztására.

- A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a kártevőriasztó hatása mellett minden gombás betegségtől megóvja a növényeket.

- A levéltetveket oltalmazó hangyák feljutását a fára úgy akadályozhatjuk meg, ha a fa alját bekenjük fokhagymával.

- A sárgarépa és a póréhagyma (de mindenféle hagyma) az egyik legjobb páros, mert kölcsönösen elűzik egymás kártevőit. További jó szomszédok a fejessaláta és a borsó, a paradicsom és fokhagyma, az uborka és karalábé.

- A kerti zsázsa (Lepidium sativum) a gyümölcsösben távol tartja a tetveket, még a nagyon veszélyes vértetűt is.

- A hónapos retek és a bokorbab kölcsönösen kedvezően befolyásolják egymást. Ha a két növényt váltakozva vetjük egy-egy sorba, mindkettő ízletesebb lesz.

- A zsurló (Equisetum sp.) trágyaleve megelőzi a talajuntságot, de használható a szamóca és a paradicsom gombás betegségei és a hagymagiliszta ellen is.

- Az atkák ellenszere a káliszappan és a paraffinolaj.

- Tavaszi ültetés után a kis fák alját feltétlenül vessük be spenóttal, gyorsan kel és növekszik, majd később sarabolóval vágjuk le és helyben hagyva fektessük a földre. A levelek és a gyökerek lassú korhadása jelenti a tápanyag utánpótlást. 

- A spenót igen korán vethető, gyorsan növő növényünk a szomszédos növényeket védi a kártevők ellen. A spenót nem csak a zöldségesben nagyszerű alaptrágya, hanem a fák, cserjék vagy a rózsák alatt is jól hasznositható.

- A körömvirágot ültessük a fonálférgektől veszélyeztetett szamóca közé. Kitűnő szolgálatot tesz a paradicsom között is.

- A fehér üröm elriasztja a gilisztákat, ezért komposzt mellé ne ültessük, viszont a ribiszkeféléknek, sőt különösen a fekete ribizlinek nagyon jó szomszédja lehet, mert ez nyújtja az eddig egyetlen ismert biológiai védekezést a ribiszkerozsda ellen.

- Minden növényanyagot, ami a kertben keletkezett, valamilyen módon újra használjunk fel.

- A torma trágyalé megakadályozza a káposztafélék gyökérgolyva-fertőzését.

- A cickafark nemcsak az embert, a kertet is gyógyítja, minden növénynek jó szomszédja, a komposztot is hasznos anyagokkal gazdagítja.

- A csigák ellen hatásos szer a begónialé: egy marék begónia-hajtást áztassunk egy napig 10 liter vízben. Permetezzük be ezzel a lével azokat a növényeket, melyeket éjszaka csigák látogatnak.

- A paradicsom számára kitűnő folyékony trágya a káposzta leveléből készült lé: 3 kg friss levél erjesztése 10 liter vízzel.

- Az aranyos futóbogár (Carabus auronitens) az egyik leginkább hasznos kerti lakónk. Nemcsak a csigákat, de nagy mennyiségben rovarlárvákat is pusztit.

- A kora reggeli órákban szedett málna tartósabb, mint amit a nap heve felforrósított.

- Csigák ellen hatásos lehet, ha paszternákot és fokhagymát ültetünk, de tarthatunk a kertünkben indiai futókacsát is.

- Ártalmatlan, de hatékony szer a levéltetvek ellen a víz és denaturált szesz fele-fele arányú keveréke, melyet permetezhetünk, vagy lemosóként alkalmazunk.

- A kihúzott gazokból csinálhatunk trágyalevet, úgy, hogy az erre szánt edényede 3/4-ig megtöltjük gazzal, kicsit bele megnyomkodjuk, és felöntjük vízzel. Lefedés nélkül a napon kb 1-2 hétig érleljük, majd kiöntözzük a növények alá, a visszamaradó növényi maradékokat szintén kijuttatjuk a kert földjére.

Forrás:http://blog.major-world.com

Megtekintések száma: 3560 | Hozzáadta:: gyunyika | Helyezés: 4.3/3
Belépés

Keresés

Naptár
«  Május 2011  »
HKSzeCsPSzoV
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031

Mentett bejegyzések

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala