Hobbilap - Növényvédelmi naptár.

Növényvédelmi naptár.

Január-Február:

Téli madáretetés

A madarak etetésénél lényeg a rendszeresség, aki már elkezdte decemberben, az folytassa folyamatosan márciusig.

Mivel etethetünk? A napraforgó a legkönnyebben beszerezhető. De megfelel tökmag, hernyós dió, faggyú, ocsú, magtörmelék, almacsutka, reszelt sárgarépa. Az olvasztott faggyúból és olajos magvakból készült madárkalács télen igen értékes táplálék, elsősorban a cinkéknek. Kenyérmorzsát csak gerléknek és verebeknek adjunk, mert azok gyorsan összecsipegetik, nem savanyodik meg, amely bélhurutot okoz. A feketerigók a lágyeleséget kedvelik, ezeknek főtt burgonyát, répát, tésztát, gyümölcsöket adjunk.

Hol helyezzük el az etetőket? A magasabban, fákon, bokrokon kirakott etetők 1-2 m-re legyenek a talajtól. Jól megerősített deszkalapokból álljanak. Tetejükre az északi oldalon rézsútosan tető kerül, hogy a hó, szél ne érje a deszkát. A többféle madáretető közül igen népszerűek az ablakpárkányra tehetők. Az etetők felszerelésénél az legyen a fő szempont, hogy lehetőleg hó és szél ne érje. Számos változat közül van néhány, amelyet mi is könnyűszerrel el tudunk készíteni, pl. az oldalán kivágott lopótök.

A feketerigó a talajról szedi össze a táplálékát, a cinkék, füzikék a lombkoronában. A harkályok a fa kéregrepedésekben találnak táplálékot. Kertek környékén gyakran találkozunk a nagy fakopáccsal. Elsősorban azokat a helyeket látogatja, ahol fenyő is van. Gyakran telepszik meg az erdők közeli gyümölcsösökben. Télen csonthéjas gyümölcsöket és makkot fogyaszt. Szívesen látogatja a madáretetőt is. Állandó madár, télen kóborol, de nem távolodik el a fészkelő helyekről. Az őszi, téli időszakban kéreg alatt és a fatestben élő rovarokkal is táplálkozik, és azok állományát akár 50%-kal is csökkentheti.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Március-Április:

Zöldséges

A kertész szíve hevesebben dobog, végre vége a télnek, megkezdődnek a munkák a szabadföldön. Kezdeti lelkesedésünk ellenére is legyünk megfontoltak. A növények vetése, ültetése átgondoltan történjen. A vetésforgó szabályait mindig tartsuk be, mivel zöldségeink egészséges fejlődésének ez az alapja. Akad persze néhány kivétel, mint például a paradicsom, ami szereti, ha több éven keresztül mindig azonos helyre kerül. A legtöbb növény azonban fogékony lesz a különféle betegségekre, és a talajban felszaporodhatnak a különféle kártevők, elsősorban a fonálférgek.

A vetésforgó tervezésének számos módszere ismert. A területet minden esetben fel kell osztani szakaszokra. Ezeken a szakaszokon követik egymást a terveknek megfelelően a növények. Leggyakrabban a növények rendszertani besorolása, tápanyag felhasználása és tenyészideje alapján osztják be őket az egyes szakaszokba. Kevésbé ismert, bár igen egyszerűen alkalmazható a biodinamikus módszer. A területet először négy egyenlő szakaszra osztjuk. A termesztett növényeket ugyanis az ember által hasznosított részeik alapján szintén négy csoportba sorolhatjuk: gyökér-, levél-, virág- és termés-növények. A négy szakaszon ebben a sorrendben követik egymást az évek során. Aki szeretne igazán precízen dolgozni, az feloszthatja az egyes szakaszokat kisebb parcellákra, amiken a különféle fajokat termeszti. Például gyökér-növények közül az egyiken céklát a másikon pedig sárgarépát hagymával. Négy év múlva, amikor ismét újra a gyökér-növények következnek ezen a szakaszon, akkor a két kisparcellát is felcseréli. Így esetünkben a cékla nyolc év múlva kerül ugyanarra a területre vissza. A tervezéskor első pillantásra a virág-szakasz beültetése okozhat gondot. Három lehetőség közül választhatunk. Termeszthetünk olyan egyéves kultúrát amelynek a virágját hasznosítjuk: vágott virágot esetleg frissen, de inkább szárazkötészeti célra, mivel ezek ellenállóbbak vagy a gyógynövények közül a körömvirágot. A virág-szakaszba beilleszthetjük a burgonyát is, mivel a megfigyelések alapján inkább a virág-növényekhez áll közel. Ha nem takarjuk a töveket, akkor a gumókat a föld felszínén neveli (a burgonya gumója botanikai szempontból megvastagodott, rövid szártagú, föld feletti hajtásképlet). Pihentethetjük az egész szakaszt vagy csak egy kisebb részét a talajt gyógyító növényeket facéliát vagy büdöskét ültetve bele. Mindkét növény egyben jó szomszédság is, rengeteg hasznos rovari vonzanak és a látvány is gyönyörű.

A büdöskét a vetésforgóba növényvédelmi szempontból fontos lehet beilleszteni. Ugyanis jelentősen csökkenti a gyökereken károsító fonálférgek számát a talajban. A sárgarépán és a céklán megfigyelhető „szakállasodást” ezek a parányi károsítók okozzák A sárgarépa másik jelentős kártevője a sárgarépa-gyökértetű. Melynek a kártételét nagyon jól megelőzhetjük büdösketeás beöntözéssel. A teához a friss növényt a gyökereivel együtt durván felaprítjuk. Egy nagyobb lábast lazán megtöltünk a felaprított büdöskével, felöntjük vízzel, felforraljuk, majd egy éjszakát állni hagyjuk. Másnap húszszorosára hígítva beöntözzük vele a sárgarépa sorokat. Mindig locsolás vagy eső után a nedves talajt öntözzük be, közvetlenül a répák tövénél. A kezelés megelőző jellegű, már az első egyelés után el kell végezni, majd a töltögetések előtt lehetőleg még kétszer. A hatás fokozható, ha a teához egy kevés fehérürmöt is keverünk, így a sárgarépaléggyel sem lesz sok gondunk. Ha az előző években rendszeres volt a sárgarépalégy kártétele, akkor ajánlatos ezzel a teával beöntözni a pasztinákot, a petrezselymet és a köményt is, mert ezeket is károsíthatja. Valamint tápnövénye lehet a kapor is, tehát ahol nagyon fertőzött a terület ott ne hagyjunk meg kaprot ezeknek a növényeknek a sorában. Ha nem jellemző a sárgarépalégy kártétele, akkor a kapor nagyon jó hatással van a sárgarépa fejlődésére és riasztja a sárgarépa-gyökértetűt.

Gyümölcsös

A lombhullató fák és cserjék ültetésére általában az őszi időpontot tartjuk a kedvezőbbnek. Ez alól a szabály alól kivételt képez a diófa ültetése. A dió gyökerei puhák és érzékenyek őszi ültetéskor nem tudnak kellőképpen regenerálódni a hideg talajban. Ezért kedvezőbb a dió számára a tavaszi ültetés. Március második felében általában már elég meleg a talaj és még a kis fák is nyugalmi állapotban vannak. A gyökerek köré tegyünk érett komposztot. Az érett komposzt ugyanis nemcsak tápanyagokkal látja el a fiatal fát, hanem a legtöbb kórokozó gomba fejlődésére gátló hatással van. Így megvédi a puha gyökereket a rothadástól.

Március elején a legtöbb gyümölcstermő növényünk még nyugalmi állapotban van. Elvégezhetjük még a metszést, koronaritkítást. Mindig ügyelve arra, hogy az elhalt, beteg részeket maradéktalanul eltávolítsuk. A fák törzsét és a vázágakat megtisztítjuk, vigyázva az élő részek épségére. A nagyobb sebeket Floresca vagy Biocera fasebkezelő szerrel lezárjuk. A tisztogató munka közben mindig figyeljünk a moníliás gyümölcsmúmiák eltávolítására. A lemetszett beteg részeket és az összeszedett gyümölcsmúmiákat égessük el. A kajszit a gutaütés terjedésének megelőzése érdekében a rügyfakadás és a virágzás közötti időszakban metsszük. De még ebben a veszélytelenebbnek tűnő időszakban is ajánlatos a metszéshez használt eszközöket időnként kálium-permanganát oldatba mártani. Kajszinál a virágzás alatt két alkalommal permetezzünk tormalevél kivonattal monília ellen. A tormalevél kivonatot alkalmazzuk a szintén virágfertőző meggymonília estén is két alkalommal a virágzás alatt. A birset legalább három alkalommal kell permetezni monília ellen. A hajtásnövekedés kezdetén, pirosbimbós állapotban és teljes virágzáskor.

Szőlő

A szőlő március folyamán még nyugalmi állapotban van. Ebben az időszakban végezzük a metszést, gondosan eltávolítjuk a beteg tőkerészeket és figyelünk a megfelelő terhelés beállítására. A lemetszett venyige elégetésével csökkenthető a szőlőmoly károsítása valamint a lisztharmat- és a peronoszpórafertőzés. A lemosó permetezéshez kéntartalmú szert célszerű választani, mert így csökkenthető a szőlőlevélatka károsítása és a lisztharmatfertőzés is. Rügypattanáskor április közepén károsít a szőlőilonca, ellene Dipellel védekezhetünk. Ugyanebben az időszakban kezd szaporodni a szőlőlevélatka és a szőlőgubacsatka, ellenük kén tartalmú szereket alkalmazhatunk.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Május-Június:

Zöldséges

Május-június a zöldségesben talán a legmozgalmasabb időszak. Palántázunk, locsolunk, kapálunk, és közben azon aggodalmaskodunk, hogy idén is felbukkannak-e kedvenc kártevőink? Hiszen a gombák okozta betegségek megelőzésére jól bevált módszereink vannak. Ha az állomány egészséges, akkor zsurlófőzettel, tejjel (1:20 arányban vízzel hígítva, főleg kabakosokon és paradicsomon) vagy mikromeliorittal permetezünk megelőzésképpen. A zsurlófőzettel nemcsak a növényeket, hanem a talajt is ajánlatos megpermetezni, különösen csapadékos időben illetve fóliasátorban. Mert így elejét vehetjük számos a talajból kiinduló fertőzésnek. Ha mégis problémánk akad, akkor megvizsgáljuk a növényt. Ha fehér színű lisztes bevonatot találunk a leveleken, akkor lisztharmattal van dolgunk. Ebben az esetben valamilyen kéntartalmú készítményt alkalmazunk. A kénes kezelést mindig hűvösben kell elvégezni, mert különben perzsel. A többi kórokozóval szemben a réz tartalmú készítmények általában hatékonyak. Kivételt képeznek a vírusok és a botritiszes betegségek.

A vírusok esetében kezelésre nincs lehetőség. A fertőzött növényeket távolítsuk el és semmisítsük meg. A vírusokat terjesztő levéltetveket kell ritkítani káliszappanos permetezéssel vagy fahamus porozással. Számos vírus terjedését lassíthatjuk olajok permetezésével. A botritiszes betegségek esetén annak antagonistáját a Trichoderma gombát alkalmazhatnánk sikeresen, ha lenne belőle beszerezhető készítmény. Ennek hiányában a megfelelő mikroklíma kialakítása jelenti a megoldást. Salátánál a magas ültetés jelent némi védelmet.

Az igazi problémát az állati kártevők jelentik. Közülük több is jelentős terméskiesést okoz minden évben. Ilyen kártevő például a burgonyabogár. A legjobb megoldás, ha összeszedjük a bogarakat és a lárvákat. Erre a célra speciális gépek kaphatók. Természetesen ezek alkalmazása csak nagyüzemekben lehetséges. A fiatal lárvák ellen alkalmazhatjuk a Novodort. A védekezés vele elég hatékony, de rendkívül költséges. Minden évben elhúzódik a bogarak rajzása, gyakran annyira, hogy a két nemzedék szinte egybefolyik. Ilyen esetben akár 6-7 kezelés is szükséges lehet a kielégítő hatás elérésére. Az előző évben kipróbáltuk a Pronatúrát. Burgonyában nem értük el vele a várt eredményt. Az idén a Bordói lé riasztó hatását fogjuk kipróbálni. A kezelt állomány leveleit a bogár nem szívesen fogyasztja. Mivel a Bordói lé baktericid hatással is rendelkezik, ezért ha a kísérlet nem sikerül Novodort már nem tudunk alkalmazni. Viszont elhamvaszthatjuk a bogarakat. Lehetőség szerint a tábla közelében. A hamut, ami természetesen tartalmazza a bogarakon kívül a fahamut is, szétszórjuk a táblán. A hatás fokozható, ha a hamut dinamizáljuk. Vagyis a még langyos hamut egy órán keresztül dörzsöljük réz vagy porcelán mozsárban. A hamvasztás időpontja is lényeges. Az idén május19-21 és június15-17 közötti időszakok alkalmasak a munka elvégzésére.

A másik rettegett kártevők a földibolhák. A káposztaféléken június végén érési táplálkozást folytató imágók néhány nap alatt tarra rághatják a növényeket. A riasztó hatású növényi levek csak alacsony egyedszám esetén hatékonyak. A fahamus porozás sem ad kielégítő eredményt. A riasztó növényként ültetett salátát nálunk, miután elfogyott a káposzta szintén tarra rágták. Tavaly a Pronatúrát próbáltuk ki, tapadásfokozónak 1% Káliszappant kevertünk hozzá. A védekezést eredményesnek nyilvánítottuk, bár elég sok bolharágás volt a leveleken, de a növények (fejes-, és kelkáposzta) életben maradtak és miután a bolhák elvonultak értékesíthető termést fejlesztettek. A karalábén kiemelkedően jó volt a hatás, szinte alig volt rágás a leveleken. Mivel a szer hatóanyaga felszívódik, alkalmazását a palánták begyökeresedése után meg kell kezdeni. Kezdetben hetente, később kéthetente folyamatosan, a bolhainvázió idején pedig két alkalommal. A kezelt állományban a lepkehernyók kártétele is lecsökkent. A káposztapoloskára és káposztalégyre nem volt érzékelhető hatással. A gyapottok-bagolylepke által veszélyeztetett kultúrákban is jó eredményeket értünk el e szer alkalmazásával. A paprika és paradicsom állományban nagyon kevés volt a károsított termések száma. Ebben az évben kipróbáljuk zöldbabon és csemegekukoricán is.

Gyümölcsös

A szamócában és málnában csapadékos idő esetén jelentős Botrytis fertőzés alakulhat ki. Ennek megelőzésére a talajt takarjuk szalmával és ültessünk a sorokba köztesként fokhagymát, ha a fokhagyma ültetésével elkéstünk már, akkor permetezzünk fokhagyma vagy zsurló teával. Ha az előző évben jelentős volt a fertőzés, akkor indokolt lehet a virágzás alatt egy kéntartalmú szerrel vagy Pronatúrával végzett védekezés.

Az almásokban május elején figyelhető meg a lombosfa-fehérmoly első nemzedékének rajzása. Egy kedves ismerősöm Vektafid A-val permetez ellene igen jó eredménnyel. Ez a szer a levéltetvek ellen is hatékony. Szintén az ő megfigyelése, hogy a káliszappan gyakori permetezés esetén a molyokat szépen elriasztja a területről. Érdemes kipróbálni ez a két ötletet, mert a fiatalember igen szép almát termel ezzel a módszerrel.

Körtében a levélbolha minden évben sok gondot okoz. Itt kiemelten fontos az agrotechnikai védekezési megoldások szerepe. A zöldmetszés és a hajtásválogatás előnyben részesítése a nyugalmi állapotba végzett metszéssel szemben. Az öntözésre is oda kell figyelni, mivel a túlzott vízadagolás fokozott hajtásnövekedést eredményez és ez a levélbolhák szaporodásához nagyon kedvező feltételeket teremt. Az alkalmazható növényvédő szerek közül a Vektafid A hatékonysága a legjobb, de más a levéltetvek ellen alkalmazott szerek is eredményesen felhasználhatóak.

A monília elleni védekezés az utóbbi években fontos kérdéssé vált. Meggyen és a birsen a virágzás idején végzett kezelés kiemelt jelentőségű, mivel ezeken a növényeken a monília a virágokat fertőzve a későbbiekben a vesszők száradását okozza. Megelőzésre használhatunk zsurló vagy tormalevél főzetet, erős fertőzés esetén Pronatúrát. Szintén jó hatású, ha a fák alá tormát ültetünk. A későbbiekben minden érintett gyümölcsfélén az érés kezdetén is védekezünk a monília ellen.

Szőlő

A lisztharmat, a peronoszpóra és kisebb mértében a szőlőorbánc a legjelentősebb betegségek. Ellenük a Bordóilé + kén kombinált hatóanyag tartalmú készítmény alkalmazása a legpraktikusabb. A permetezések gyakoriságát az időjárás és ezzel párhuzamosan a fertőzés mértéke határozza meg. Száraz, meleg időben, amikor elsősorban a lisztharmat fertőzése a jelentős, érdemes csupán kéntartalmú készítménnyel védekezni, mivel az ellenőrző szervezet maximum 8 kg/ha/év fémréz értéket fogad el.

A szürkerothadás elleni védekezést már ebben az időszakban el kell kezdeni a zöldmunkák szakszerű elvégzésével. A hajtások válogatásával kellően szellős lombozat alakítható ki. A fürtök válogatásával a terhelést állítatjuk be optimális szintre. Még a fürtök záródása előtt lehetőleg több alkalommal porozzunk algamésszel vagy kőzetőrleménnyel.

A kőporos porozás a szőlőmolyok ellen is hatékony főleg kisebb egyedszám esetén. Természetesen, ha a rajzás megfigyelés alapján erős kártételre számíthatunk, akkor alkalmazni kell a Dipelt. Ha a már említett kénes kezelések atkagyérítő hatása nem kielégítő, akkor zsúrlóteát alkalmazunk kenőszappannal kiegészítve.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Július-Augusztus:

Zöldséges

Július –augusztusban nagyon sok a tennivaló: kapálunk és gyomlálunk kifulladásig, folyamatos a különböző termények betakarítása, engedélyezett anyagokkal, szerekkel permetezünk szinte minden héten.

A betakarítás után felszabaduló területek hasznosítására gyakran már nem marad idő. Gyakran ezeket a területeket őszre belepik a gyomok. A begyomosodott területek sok kórokozónak és kártevőnek jelentenek búvóhelyet. Tehát nem csak anyagi, hanem növényvédelmi szempontból is fontos ezeknek a területeknek a hasznosítása. Természetesen másodnövényeket csak öntözött területen szabad termeszteni. Ha nincs lehetőségünk öntözni a területet, akkor a lekerülő kultúra után alaposan tisztítsuk meg a területet, majd néhány kapálással tartsuk fenn a gyommentességet. Az üresen maradt területeken fejlődő gyomokat zöldtrágyaként felhasználni igen kockázatos. Sok gyomnövény, pl. a tarackbúza hihetetlen mértékű felszaporodásához vezethet. Ha nincs tarack, aprószulák vagy mezei acat a területen akkor esetleg próbálkozhatunk a magról kelő gyomok zöldtrágyaként való hasznosításával, de nagyon figyeljünk arra, hogy hirtelen beköszöntő szárazság esetén ezek a gyomok napok alatt rendkívül sok magot teremhetnek. Nagyobb eső után próbálkozhatunk mustár vetésével, ami nagyon jó zöldtrágya növény, de a nedves magágy feltétlenül szükséges az egyenletes keléséhez. Jó gyomelnyomó hatást pedig csak egyenletes és gyors kelés esetén érhetünk el.

Ha a terület öntözhető, akkor igen sok jól bevált másodnövény közül választhatunk. A nagyon korán felszabaduló újhagyma és saláta ágyásokban próbálkozhatunk rövid tenyészidejű sárgarépa vagy petrezselyem vetésével július elejéig. Főleg akkor érdemes megpróbálni, ha a rendkívül száraz tavasz miatt nem kelt ki az első vetés. Ha a területen borsó volt, akkor mindenképen tápanyagigényes növényt válasszunk, ami jól hasznosítja a borsó által gazdagított talajt. Általában őszi káposztaféléket palántázunk vagy rövid tenyészidejű borsó után július közepéig uborkát vetünk. A korai káposztafélék után, mivel közeli rokonok, soha se termesszünk őszi retkeket, hanem vessünk céklát, zöldbabot július végéig. A hónapos retek után is szépen fejlődik a zöldbab. A zöldbab vetésével érdemes megvárni július utolsóhetét, mert így a gyapottok-bagolylepke második rajzása után kezdi hozni a termést, ami az őszi fagyok előtt még betakarítható. Az őszi retkeket augusztusban a nyári saláták vagy korai burgonya után termesszük. A fővetésű zöldbab után pedig salátafélékkel vagy augusztus elején elvetett parajjal érhetünk el szép eredményeket. Ezek a növényváltások nemcsak a növények igényeinek felelnek meg, hanem sok növényvédelmi problémától is megmenekülünk alkalmazásukkal.

A legveszedelmesebb kártevő a zöldségesben július-augusztusban a gyapottok-bagolylepke. Károsítja a zöldbabot, a paprikát, a paradicsomot és a csemegekukoricát. Az ellene való védekezés igen nehéz, mivel a hernyó kikelése után szinte azonnal berág a növénybe. Július- augusztus hónapban kétszer is rajzik. Rajzását figyeljük meg szexferomon-csapdával. A lárvák a tojásokból körülbelül egy hét alatt kelnek ki. Erre az időszakra kell időzíteni a Dipeles kezelést. Elhúzódó rajzás esetén kétszer is szükséges védekezni. A másik lehetőség a Trichogamma petefürkész darazsak alkalmazása. Ezek a picike állatok a bagolylepke petékbe rakják a tojásaikat. A darazsak a petékben fejlődnek ki. A Trichoplus nevű készítményt a gyártó megbeszélés szerint az optimális időpontban szállítja.

A másik rettegett ellenség a burgonyabogár. A két nemzedék gyakran nem is különül el egymástól, hanem májustól augusztusig folyamatosan károsít. Így az egész tenyészidőszakban folyamatos védekezésre van szükség. A kőporral vagy fahamuval történő porozás csökkenti a bogarak peterakási kedvét illetve a lárvák étvágyát is rontja. Hasonló hatású még a mikromelioritos permetezés is. A Novodor Bacillus thuringiensis tartalmú készítmény a fiatal lárvák ellen hatékony. Megpróbálkozhatunk a bogarak elhamvasztásával. Az hamut, ami tartalmazza az elégetett bogarakat és a fát is, miután kihűlt egy órán keresztül dörzsölgetni, dinamizálni kell egy porcelán tálban fakanállal, majd kiszórni a burgonya közé. A készítményünk a bogarakat fogja elriasztani a területről.

Gyümölcsös

Sajnos gyakran a gyümölcstermő növényeket is elhanyagolják a betakarítás után, pedig a szüret utáni gondos ápolással alapozzuk meg a következő évi jó termést. Mindig szedjük le a beteg gyümölcsöket is, semmisítsük meg őket a lehullott gyümölcsökkel együtt. Szüret után szükség szerint, általában kéthetente permetezzünk csalánból, varádicsból és zsurlóból készített teakeverékkel vagy erjesztett lével. Ha sok a levéltetű adjunk a permetléhez káliszappant is.

A szamócáról szedjük le a beteg leveleket. Tisztítsuk meg a tövek közötti részeket és újítsuk meg a mulcsozást. A lombozat teljes eltávolítása csak nagyon erős fertőzöttség esetén indokolt, ha szép a lomb hagyjuk meg, mert a következő évben erősebbek lesznek a tövek. A málnából vágjuk ki a letermett és a beteg vesszőket. Figyeljünk oda a foltos és a gubacsos vesszőkre, ezeket mindenképpen égessük el. A köszmétebokrokat is folyamatosan permetezzük, hogy jó kondíciójukat fenntartsuk.

A csonthéjasokon komoly gondot okoz a kéregmoly. A nagyobb sebeket mindig gondosan kezeljük, a széleket igazítsuk simára és zárjuk le a sebet úgy, hogy a sebkezelő anyag a kérget is takarja egy kissé. A lárvák által fúrt járatokat kaparjuk ki, tisztítsuk meg, és a sebet vonjuk be sebkezelő anyaggal. A lepkék rajzását a kéregből kilógó bábingek mutatják, erős fertőzöttség esetén feromoncsapdát is érdemes használni az előrejelzésre. A rajzás ideje alatt permetezzünk erős varádicsteával, ami riasztó hatású. Ha a cseresznye- és meggyfákon jelentősebb mértékben megjelenik a blumeriellás levélfoltosság, akkor alkalmazzunk réztartalmú szereket.

Az almát ebben az időszakban is védeni kell az almamoly ellen figyeljük meg a rajzást feromoncsapdával és lehetőleg többször is permetezzünk a rajzási időszakban Dipellel. Nedves időben jelentős károkat okozhat a varasodás, védekezzünk ellene réztartalmú szerekkel. A körtén a levélbolhák és a recés levélpoloska károsít. A levéltetvek ellen alkalmazott olajos készítmények gyérítő hatásúak. Legfontosabb azonban a harmonikus víz- és tápanyagellátás, mivel a folyamatosan fejlődő vízhajtásokon a levélbolha szaporodása is folyamatos.

Szőlő

Az augusztusi időszakban a lisztharmat és a peronoszpóra mellett megjelenik a harmadik legfontosabb szőlőn károsító gomba a szőlő botritiszes betegsége a szürkerothadás. Főleg csapadékos időben, jégverés vagy jelentős molykártétel után hatalmasodik el. A fürtzónában a levelek ritkítása szárazabbá teszi a mikroklímát és javítja a termés minőségét. Permetezzünk csalán és zsurlófőzettel vagy mikromeliorittal. Használhatjuk megelőzésre a Biomit Plussz lombtrágyát is. Ez azonban csak akkor hatékony, ha már a tünetek megjelenése előtt is folyamatosan preventív módon alkalmazzuk.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szeptember-Október:

Zöldséges

Szeptember-október a betakarítás ideje. Ilyenkor láthatjuk egészéves munkánk eredményét, de a következő év alapjait is ilyenkor rakjuk le. Nagyon fontos, hogy a termés leszedése után eltávolítsunk a területről minden növényi maradványt, legyenek azok akár a termesztett növények nem hasznosított részei vagy a kultúrnövények között lapuló gyomok. Még tisztának tűnő növényállományban is meglehetősen sok gyomnövényt találhatunk. Ezekre a gyomokra különösképpen oda kell figyelni, mivel a gondozott állományban szinte észrevétlenül megmaradó gyomfajok elszaporodására számíthatunk a következő években. Kisebb kertben ne sajnáljuk a fáradtságot, ássuk ki az ágyásból az ott megtelepedett néhány tő tarackot, mert ezzel sok vesződségtől kímélhetjük meg magunkat. A gyomokat komposztálhatjuk, kis odafigyeléssel még akkor is, ha már elkezdtek magot hozni. A komposzthalomban ugyanis, ha az megfelelően van kialakítva, kicsíráznak a gyommagvak, de mivel a halom belsejében sötét van, ezért el is pusztulnak. Ez a folyamat a halom tavaszi átrakásakor gyakran megfigyelhető. A beteg növényi maradványokkal már más a helyzet. A zöldségféléken előforduló betegségeket okozó gombák nagytöbbsége a talajba kerülő beteg növényi maradványokon telel át. Ezek a gombák a komposzthalomban sem pusztulnak el ilyenkor, mivel ősszel nem emelkedik fel eléggé a komposzt hőmérséklete az áttelelő képletek pusztulásához. Tehát a beteg növényi maradványokat meg kell semmisíteni.

A betakarítás során mindig ügyeljünk arra, hogy a termést a lehető legkevesebb mechanikai sérülés érje. Ez nem csak a vágásokra, hanem a nyomódásokra is vonatkozik. A gyümölcsökhöz hasonlóan a zöldégfélék állékonyságát is rontja, ha ütődés van rajtuk. Ez a káposztaféléknél a leginkább szembetűnő, de még a sárgarépa és a hagyma is igen rosszul viseli a dobálást. A termésről a felszedés után távolítsuk el a szennyeződéseket. Válogassuk ki a beteg példányokat. Csak az egészséges növényeket helyezzük el a tárolóban, a betegeket még átmenetileg se tegyük melléjük. Betárolás előtt minden növénynek jót tesz, ha napon szikkasztjuk. A napoztatás időtartama növényfajonként igen eltérő. A káposztaféléknek elegendő egy félóra, a gyökérzöldségeknek és a krumplinak öt-hat óra, a hagymát két-három napig is száríthatjuk a napon. A napoztatás után szikkasszuk még egy-két napig a termést hűvös helyen, és utána helyezzük el a tárolóban. Ilyen módon kezelve a növényeket az esetleg előforduló sebek szépen behegednek, felszárad a termés felszínéről a nedvesség, és a növények kellőképpen lehűlnek. Soha se vigyünk le a pincébe meleg növényeket, mert azok bepárásodnak, és igen hamar rothadásnak indulnak. A hagyományosnak számító homokban történő tárolás helyett inkább tegyük a terményeket száraz szalma közé. A szalma könnyebb, kezelése egyszerűbb, tavasszal a tárolás befejezése után kikerülő szalma komposztálható. Sárgarépánál, petrezselyemnél és zellernél a különféle rothadásos betegségek terjedését jelentősen csökkenti a szalma közti tárolás. A hagymát ne tároljuk pincében, hanem száraz, alacsony páratartalmú helyre tegyük. A fagy nem árt a hagymának abban az esetben, ha ott olvad ki, ahol magfagyott. Ha a fagyott hagymát áthelyezzük másik, főleg melegebb helyre, akkor menthetetlenül megrothad. A tárolás sikerét befolyásolja az is, hogy a tárolásra szánt terményeket milyen napon szedtük. Akik használják a Vetési naptárt azok betakarításra lehetőleg a termés- és a virágnapokat válasszák ki, de kerüljék a kihúzott és a levélnapokat. Ha mód van rá, ne tároljunk gyümölcsöket egy légtérben a zöldségfélékkel, mivel a gyümölcsök által termelt etilén gáz rontja a zöldségfélék tárolhatóságát. A babot hűvös, száraz helyen tároljuk megakadályozva ezzel a babzsizsik szaporodását.

Gyümölcsös

Nedves, harmatos időben lehetőleg ne szüreteljünk. A tárolásra szánt gyümölcsök betakarítását különös gondossággal végezzük, az ütődött, nyomódott termések csak rövid ideig tárolhatók. Ügyeljünk arra is, hogy a ládákba ne rakjuk túl szorosan, illetve túl sok rétegben a gyümölcsöket. Ne csak a termést, hanem a fákat is kíméljük, nincs szomorúbb látvány, mint amikor a gyümölccsel együtt leszedik a fákról a termőrészeket is. A hullott gyümölcsöket szedjük össze. A gyümölcsösben a lehullott lombot komposztáljuk, illetve a maradékot aláforgatjuk. Ezzel megakadályozhatjuk sok betegség kialakulását. Nyugodtan komposztálhatjuk a beteg leveleket is, mivel a gyümölcsfélék levelein előforduló kórokozók elpusztulnak, ha sötét helyre kerülnek. A téli araszolók tavaszi kártételének megakadályozására az ősszel a rajzásuk előtt kenjük be a fák törzsét egérfogó ragasztóval. A ragasztóba beleragadnak a röpképtelen nőstények, és nem tudnak felmenni a fa koronájába petézni.

Szőlő

A szüret időszakában a legnagyobb gondot a szürkerothadás jelenti, kéntartalmú szerrel védekezhetünk ellene. Természetesen a várakozási időt vegyük figyelembe. A madarak ellen elsősorban házikertekben jól alkalmazható megoldás a hálózás. A darazsak kártételének megelőzésére készítsünk cefrecsapdát alján középen kilyukasztott és fejre állított műanyagpalackokból. Csalogatónak töltsünk bele jól megcukrozott bort. A szép, laza, egészséges fürtöket felkötve, alacsony páratartalmú helyen akár karácsonyig is eltárolhatjuk.

November-December:

A gyümölcsös és szőlő őszi-téli ápolása

Az ökológiai gyümölcsösben, szőlőben jól kiválasztott növényvédőszerrel, jókor és jól végrehajtott lemosó permetezésekkel még fokozottabban meg kell alapozni a következő év növény-egészségügyi helyzetét mint a szokványos gazdálkodásban, tekintettel arra, hogy ebben a gazdálkodási módban a tenyészidőszakban elvégezhető kezelések szerei igen szűk kínálatból válogathatók ki.

Ezzel szemben a szokványos gazdálkodásban a rosszul végrehajtott, vagy elmaradt lemosó permetezés hátrányait jobban ki lehet küszöbölni, gondoljunk pl. a rejtett életmódú károsítókkal szemben is hatékony felszívódó szerekre, amelyek alkalmazása az ökológiai gazdálkodásban tilos.

Alapesetként leszögezhető, hogy a gyümölcsös és a szőlő őszvégi-téli kézi ápolása – amelybe bele kell érteni az esetleg fennmaradt, beteg gyümölcsök eltávolítását, a fatörzs, a vastagabb vázágak ill. a tőke megtisztítását kéregkaparással – jelentősen ritkíthatja a különböző károsítók áttelelő alakjait, (pl. pajzstetveket, vértetvek lárváit, gyapjaspille tojáscsomóit, takácsatkák tojásait, almamoly lárváit stb.), továbbá csökkenti a természetes búvóhelyek számát. Érdemes a fatisztogatással együtt elpusztítani a kis és nagy farontó lepkék hernyóit, a járatba feldugott dróttal, vagy benzines vatta felhelyezésével, majd a nyílást faseb záró anyaggal lezárni. A lepke kártétele könnyen felismerhető a fán lévő lyukakból kihulló morzsás, fűrészporszerű ürülékről. A fatisztogatással egy időben ajánlatos eltávolítani a károsodott, elpusztult vagy pusztulófélben lévő fákat és farészeket is. A tisztítás (kaparóvassal, drótkefével) kíméletesen történjen. Az ökológiai gazdálkodásban ennek elvégzése elkerülhetetlen annak ellenére, hogy az intenzív gyümölcsösökben a különböző gombás betegségek terjedése miatt gyakran ellenjavalt az alkalmazása. A sérüléseken keresztül történő fertőzések elkerülése érdekében a tisztítások után réz tartalmú szerekkel végzett lemosó permetezés elvégzése javasolható, ezen kívül indokolt az eszközök gyakori fertőtlenítése is.

A fatisztogatások a közvetlen előnyükön túl növelik a lemosó permetezések hatékonyságát és elvégzésük esetén működnek igazán hatásosan ősszel és a következő szezonban a búvóhely csapdák, a különböző hernyófogó övek (hullámpapírból, szalmából, szénából, stb.), amelyek alkalmazása nagymértékben segítheti az ökológiai gyümölcsösök megvédését.

Különösen akkor, ha a leszedett öveket az általános gyakorlattal ellentétben nem égetik el, hanem megfelelő lyukméretű hálóval (pl. amerikai fehér szövőlepkénél 2-3 mm lyukátmérő) fedett hordókba teszik, mert ekkor a hernyófogó övben levő hernyókban, bábokban élő parazitoidok életben maradva tovább segítik a gazdákat a növényvédelmi munkájukban.

Ahol az almamolyt hernyófogó övekkel gyűjtik, érdemes az utolsót a fákon hagyni gyümölcsérés után is, ahol nem, ott az övet szeptember elején kirakni és november végéig fent hagyni, mert ekkor sok egyéb károsító is begyűjthető a segítségükkel.

A nem száradó ragasztókkal készített – úgynevezett hernyóenyves – öveket szeptember közepén kell feltenni a fatörzsekre és december közepéig fent kell hagyni. Segítségükkel a fatörzsön mozgó, szárnyatlan kis és nagy téli araszolók nőstényei begyűjthetők és elpusztíthatók.

A permetezési időpontokról néhány gondolat:

Az ökológiai gyümölcsösben a lombhullás utáni őszi, fagymentes napokon elvégzett téli és a vegetáció kezdetéhez közel, illetve a rügypattanáskor elvégzett kora tavaszi permetezések egyaránt indokoltnak tűnnek. Szabadon dönthetünk abban, hogy a később részletezett lemosó permetszereket mikor alkalmazzuk, azonban az utolsó, rügypattanáskor elvégzett kezelés feltétlenül réztartalmú szerrel történjék. Ezt az is indokolja, hogy több faj, fajta rézérzékenysége miatt a réz tartalmú szerek később már nem használhatók, vagy csak korlátozottan, és az is, hogy jó néhány kórokozó ellen ez egy hatékony védekezési időpont is (tűzelhalás, őszibarack, szilva tafrina, kajszi sztigminás betegsége, cseresznye, meggy moníliája, dió xantomonászos betegsége ellen).

Tekintsük át az ökológiai gyümölcsösben, szőlőben lemosó permetezésre alkalmazható készítményeket és azok hatásspektrumát. Az alkalmazási dózisokat, környezetvédelmi előírásokat az engedélyokiratok, a növényvédőszer-jegyzék és a kereskedelmi forgalomba került vegyszerek címkéi is tartalmazzák, ezért azokat nem részletezzük.

· Olajos szerek: Nem növényi olajok: Agrol Plusz, Niral, Sprayprover, Vektafid A. Növényi olajok: Biola, Vegesol. Hatásspektrum: pajzstetvek, atkák, levéltetvek.

· Kén tartalmú szerek: Elemi kén: csak kombinációkban szokás lemosó permetezésre használni. Az elemi ként tartalmazó szereket a 2. táblázat tartalmazza. Hatásspektrum: Kórokozók: lisztharmat (almafán lisztharmatnál rügypattanáskor; 1%-os vasgáliccal kombinálva növelhető a hatékonysága), varasodás. Kártevők: pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körte levélbolha.

· Olajos kén készítmények: Agrilkén, Nevikén, Tio-Biola, Vektafid S. Hatásspektrum: Kórokozók: lisztharmat, varasodás, őszibarack tafrina. Kártevők: pajzstetvek, levéltetvek, atkák, körte levélbolha.

· Réz tartalmú szerek: az ökológiai gazdálkodásban az éves 8 kg/ha fémréz terhelés figyelembevételével szabad alkalmazni őket. A felhasználható réz készítmények listáját a 3. táblázat tartalmazza. Hatásspektrum: tűzelhalás, baktériumos és gombás ágelhalások, levéllyukacsosodás, monília, gnomonia, bogyósok levél és vesszőbetegségei, egyéb baktériumos és gombás betegségek (lisztharmat kivételével).

· Réz kombinációk:

o Réz + Kén: Bordóilé + kén (0,1 kg fémréz/ 1kg vegyszer); Rézkénpor (0,1 kg fémréz/ 1kg vegyszer).

o Réz + Olaj: Vegesol R (0,19 kg fémréz/ 1kg vegyszer).

· Egyéb kombinációk: Olaj, réz, kén kombináció: Vegesol eReS (0,1 kg fémréz/ 1kg vegyszer). Hatásspektrum: A kombinációk alkotói szerint.

· Egyéb szerek: Hipermangán (100 liter permetléhez 3 kg égetett meszet kell oldani 95 liter vízben, és ehhez kell hozzáadni 5 liter vízben oldott 300-500 g hipermangánt). Hatásspektrum: gombás betegségek, rovarölő mellékhatással.