Növényvédelmi
naptár.
Január-Február:
Téli madáretetés
A madarak etetésénél lényeg a rendszeresség, aki már elkezdte decemberben,
az folytassa folyamatosan márciusig.
Mivel etethetünk? A napraforgó a legkönnyebben beszerezhető.
De megfelel tökmag, hernyós dió, faggyú, ocsú, magtörmelék, almacsutka,
reszelt sárgarépa. Az olvasztott faggyúból és olajos magvakból készült
madárkalács télen igen értékes táplálék, elsősorban a cinkéknek.
Kenyérmorzsát csak gerléknek és verebeknek adjunk, mert azok gyorsan
összecsipegetik, nem savanyodik meg, amely bélhurutot okoz. A feketerigók a
lágyeleséget kedvelik, ezeknek főtt burgonyát, répát, tésztát, gyümölcsöket
adjunk.
Hol helyezzük el az etetőket? A magasabban, fákon,
bokrokon kirakott etetők 1-2 m-re legyenek a talajtól. Jól megerősített
deszkalapokból álljanak. Tetejükre az északi oldalon rézsútosan tető kerül,
hogy a hó, szél ne érje a deszkát. A többféle madáretető közül igen
népszerűek az ablakpárkányra tehetők. Az etetők felszerelésénél az legyen a
fő szempont, hogy lehetőleg hó és szél ne érje. Számos változat közül van
néhány, amelyet mi is könnyűszerrel el tudunk készíteni, pl. az oldalán
kivágott lopótök.
A feketerigó a talajról szedi össze a táplálékát, a cinkék, füzikék a
lombkoronában. A harkályok a fa kéregrepedésekben találnak táplálékot. Kertek
környékén gyakran találkozunk a nagy fakopáccsal. Elsősorban azokat a
helyeket látogatja, ahol fenyő is van. Gyakran telepszik meg az erdők közeli
gyümölcsösökben. Télen csonthéjas gyümölcsöket és makkot fogyaszt. Szívesen
látogatja a madáretetőt is. Állandó madár, télen kóborol, de nem távolodik el
a fészkelő helyekről. Az őszi, téli időszakban kéreg alatt és a fatestben élő
rovarokkal is táplálkozik, és azok állományát akár 50%-kal is csökkentheti.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Március-Április:
Zöldséges
A kertész szíve hevesebben dobog, végre vége a télnek, megkezdődnek a
munkák a szabadföldön. Kezdeti lelkesedésünk ellenére is legyünk
megfontoltak. A növények vetése, ültetése átgondoltan történjen. A
vetésforgó szabályait mindig tartsuk be, mivel zöldségeink egészséges
fejlődésének ez az alapja. Akad persze néhány kivétel, mint például
a paradicsom, ami szereti, ha több éven keresztül mindig azonos helyre kerül.
A legtöbb növény azonban fogékony lesz a különféle betegségekre, és a
talajban felszaporodhatnak a különféle kártevők, elsősorban a fonálférgek.
A vetésforgó tervezésének számos módszere ismert. A területet minden
esetben fel kell osztani szakaszokra. Ezeken a szakaszokon követik egymást a
terveknek megfelelően a növények. Leggyakrabban a növények rendszertani
besorolása, tápanyag felhasználása és tenyészideje alapján osztják be őket az
egyes szakaszokba. Kevésbé ismert, bár igen egyszerűen alkalmazható a
biodinamikus módszer. A területet először négy egyenlő szakaszra
osztjuk. A termesztett növényeket ugyanis az ember által hasznosított részeik
alapján szintén négy csoportba sorolhatjuk: gyökér-, levél-, virág-
és termés-növények. A négy szakaszon ebben a sorrendben követik
egymást az évek során. Aki szeretne igazán precízen dolgozni, az feloszthatja
az egyes szakaszokat kisebb parcellákra, amiken a különféle fajokat
termeszti. Például gyökér-növények közül az egyiken céklát a másikon pedig
sárgarépát hagymával. Négy év múlva, amikor ismét újra a gyökér-növények
következnek ezen a szakaszon, akkor a két kisparcellát is felcseréli. Így esetünkben
a cékla nyolc év múlva kerül ugyanarra a területre vissza. A tervezéskor első
pillantásra a virág-szakasz beültetése okozhat gondot. Három lehetőség közül
választhatunk. Termeszthetünk olyan egyéves kultúrát amelynek a virágját
hasznosítjuk: vágott virágot esetleg frissen, de inkább szárazkötészeti
célra, mivel ezek ellenállóbbak vagy a gyógynövények közül a körömvirágot.
A virág-szakaszba beilleszthetjük a burgonyát is, mivel a megfigyelések
alapján inkább a virág-növényekhez áll közel. Ha nem takarjuk a töveket,
akkor a gumókat a föld felszínén neveli (a burgonya gumója botanikai
szempontból megvastagodott, rövid szártagú, föld feletti hajtásképlet).
Pihentethetjük az egész szakaszt vagy csak egy kisebb részét a talajt
gyógyító növényeket facéliát vagy büdöskét ültetve bele. Mindkét növény
egyben jó szomszédság is, rengeteg hasznos rovari vonzanak és a látvány is
gyönyörű.
A büdöskét a vetésforgóba növényvédelmi szempontból
fontos lehet beilleszteni. Ugyanis jelentősen csökkenti a gyökereken károsító
fonálférgek számát a talajban. A sárgarépán és a céklán megfigyelhető
„szakállasodást” ezek a parányi károsítók okozzák A sárgarépa másik jelentős
kártevője a sárgarépa-gyökértetű. Melynek a kártételét nagyon jól
megelőzhetjük büdösketeás beöntözéssel. A teához a friss növényt a
gyökereivel együtt durván felaprítjuk. Egy nagyobb lábast lazán megtöltünk a
felaprított büdöskével, felöntjük vízzel, felforraljuk, majd egy éjszakát
állni hagyjuk. Másnap húszszorosára hígítva beöntözzük vele a sárgarépa sorokat.
Mindig locsolás vagy eső után a nedves talajt öntözzük be, közvetlenül a
répák tövénél. A kezelés megelőző jellegű, már az első egyelés után el kell
végezni, majd a töltögetések előtt lehetőleg még kétszer. A hatás fokozható,
ha a teához egy kevés fehérürmöt is keverünk, így a
sárgarépaléggyel sem lesz sok gondunk. Ha az előző években rendszeres volt a
sárgarépalégy kártétele, akkor ajánlatos ezzel a teával beöntözni a
pasztinákot, a petrezselymet és a köményt is, mert ezeket is károsíthatja.
Valamint tápnövénye lehet a kapor is, tehát ahol nagyon fertőzött a terület
ott ne hagyjunk meg kaprot ezeknek a növényeknek a sorában. Ha nem jellemző a
sárgarépalégy kártétele, akkor a kapor nagyon jó hatással van a sárgarépa
fejlődésére és riasztja a sárgarépa-gyökértetűt.
Gyümölcsös
A lombhullató fák és cserjék ültetésére általában az őszi időpontot
tartjuk a kedvezőbbnek. Ez alól a szabály alól kivételt képez a diófa
ültetése. A dió gyökerei puhák és érzékenyek őszi ültetéskor nem tudnak
kellőképpen regenerálódni a hideg talajban. Ezért kedvezőbb a dió
számára a tavaszi ültetés. Március második felében általában már
elég meleg a talaj és még a kis fák is nyugalmi állapotban vannak. A gyökerek
köré tegyünk érett komposztot. Az érett komposzt ugyanis nemcsak tápanyagokkal
látja el a fiatal fát, hanem a legtöbb kórokozó gomba fejlődésére gátló
hatással van. Így megvédi a puha gyökereket a rothadástól.
Március elején a legtöbb gyümölcstermő növényünk még nyugalmi állapotban
van. Elvégezhetjük még a metszést, koronaritkítást. Mindig ügyelve arra, hogy
az elhalt, beteg részeket maradéktalanul eltávolítsuk. A fák törzsét és a
vázágakat megtisztítjuk, vigyázva az élő részek épségére. A nagyobb sebeket
Floresca vagy Biocera fasebkezelő szerrel lezárjuk. A tisztogató munka közben
mindig figyeljünk a moníliás gyümölcsmúmiák eltávolítására. A lemetszett
beteg részeket és az összeszedett gyümölcsmúmiákat égessük el. A
kajszit a gutaütés terjedésének megelőzése érdekében a
rügyfakadás és a virágzás közötti időszakban metsszük. De még ebben
a veszélytelenebbnek tűnő időszakban is ajánlatos a metszéshez használt
eszközöket időnként kálium-permanganát oldatba mártani. Kajszinál a virágzás
alatt két alkalommal permetezzünk tormalevél kivonattal monília ellen. A
tormalevél kivonatot alkalmazzuk a szintén virágfertőző meggymonília estén is
két alkalommal a virágzás alatt. A birset legalább három alkalommal kell
permetezni monília ellen. A hajtásnövekedés kezdetén, pirosbimbós állapotban
és teljes virágzáskor.
Szőlő
A szőlő március folyamán még nyugalmi állapotban van. Ebben az időszakban
végezzük a metszést, gondosan eltávolítjuk a beteg tőkerészeket és figyelünk
a megfelelő terhelés beállítására. A lemetszett venyige elégetésével
csökkenthető a szőlőmoly károsítása valamint a lisztharmat- és a
peronoszpórafertőzés. A lemosó permetezéshez kéntartalmú szert célszerű
választani, mert így csökkenthető a szőlőlevélatka károsítása és a
lisztharmatfertőzés is. Rügypattanáskor április közepén károsít a
szőlőilonca, ellene Dipellel védekezhetünk. Ugyanebben az időszakban kezd
szaporodni a szőlőlevélatka és a szőlőgubacsatka, ellenük kén tartalmú
szereket alkalmazhatunk.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Május-Június:
Zöldséges
Május-június a zöldségesben talán a legmozgalmasabb időszak. Palántázunk,
locsolunk, kapálunk, és közben azon aggodalmaskodunk, hogy idén is
felbukkannak-e kedvenc kártevőink? Hiszen a gombák okozta betegségek
megelőzésére jól bevált módszereink vannak. Ha az állomány egészséges, akkor
zsurlófőzettel, tejjel (1:20 arányban vízzel hígítva, főleg kabakosokon és
paradicsomon) vagy mikromeliorittal permetezünk megelőzésképpen. A
zsurlófőzettel nemcsak a növényeket, hanem a talajt is ajánlatos
megpermetezni, különösen csapadékos időben illetve fóliasátorban. Mert így
elejét vehetjük számos a talajból kiinduló fertőzésnek. Ha mégis problémánk
akad, akkor megvizsgáljuk a növényt. Ha fehér színű lisztes bevonatot
találunk a leveleken, akkor lisztharmattal van dolgunk. Ebben az esetben
valamilyen kéntartalmú készítményt alkalmazunk. A kénes kezelést mindig
hűvösben kell elvégezni, mert különben perzsel. A többi kórokozóval szemben a
réz tartalmú készítmények általában hatékonyak. Kivételt képeznek a vírusok
és a botritiszes betegségek.
A vírusok esetében kezelésre nincs lehetőség. A fertőzött
növényeket távolítsuk el és semmisítsük meg. A vírusokat terjesztő
levéltetveket kell ritkítani káliszappanos permetezéssel vagy fahamus
porozással. Számos vírus terjedését lassíthatjuk olajok permetezésével. A
botritiszes betegségek esetén annak antagonistáját a Trichoderma gombát
alkalmazhatnánk sikeresen, ha lenne belőle beszerezhető készítmény. Ennek
hiányában a megfelelő mikroklíma kialakítása jelenti a megoldást. Salátánál a
magas ültetés jelent némi védelmet.
Az igazi problémát az állati kártevők jelentik. Közülük
több is jelentős terméskiesést okoz minden évben. Ilyen kártevő például a
burgonyabogár. A legjobb megoldás, ha összeszedjük a bogarakat és a lárvákat.
Erre a célra speciális gépek kaphatók. Természetesen ezek alkalmazása csak
nagyüzemekben lehetséges. A fiatal lárvák ellen alkalmazhatjuk a Novodort. A
védekezés vele elég hatékony, de rendkívül költséges. Minden évben elhúzódik
a bogarak rajzása, gyakran annyira, hogy a két nemzedék szinte egybefolyik.
Ilyen esetben akár 6-7 kezelés is szükséges lehet a kielégítő hatás
elérésére. Az előző évben kipróbáltuk a Pronatúrát. Burgonyában nem értük el
vele a várt eredményt. Az idén a Bordói lé riasztó hatását fogjuk kipróbálni.
A kezelt állomány leveleit a bogár nem szívesen fogyasztja. Mivel a Bordói lé
baktericid hatással is rendelkezik, ezért ha a kísérlet nem sikerül Novodort
már nem tudunk alkalmazni. Viszont elhamvaszthatjuk a bogarakat. Lehetőség
szerint a tábla közelében. A hamut, ami természetesen tartalmazza a bogarakon
kívül a fahamut is, szétszórjuk a táblán. A hatás fokozható, ha a hamut
dinamizáljuk. Vagyis a még langyos hamut egy órán keresztül dörzsöljük réz
vagy porcelán mozsárban. A hamvasztás időpontja is lényeges. Az idén
május19-21 és június15-17 közötti időszakok alkalmasak a munka elvégzésére.
A másik rettegett kártevők a földibolhák. A
káposztaféléken június végén érési táplálkozást folytató imágók néhány nap
alatt tarra rághatják a növényeket. A riasztó hatású növényi levek csak
alacsony egyedszám esetén hatékonyak. A fahamus porozás sem ad kielégítő
eredményt. A riasztó növényként ültetett salátát nálunk, miután elfogyott a
káposzta szintén tarra rágták. Tavaly a Pronatúrát próbáltuk ki,
tapadásfokozónak 1% Káliszappant kevertünk hozzá. A védekezést eredményesnek
nyilvánítottuk, bár elég sok bolharágás volt a leveleken, de a növények
(fejes-, és kelkáposzta) életben maradtak és miután a bolhák elvonultak
értékesíthető termést fejlesztettek. A karalábén kiemelkedően jó volt a
hatás, szinte alig volt rágás a leveleken. Mivel a szer hatóanyaga
felszívódik, alkalmazását a palánták begyökeresedése után meg kell kezdeni.
Kezdetben hetente, később kéthetente folyamatosan, a bolhainvázió idején
pedig két alkalommal. A kezelt állományban a lepkehernyók kártétele is
lecsökkent. A káposztapoloskára és káposztalégyre nem volt érzékelhető
hatással. A gyapottok-bagolylepke által veszélyeztetett kultúrákban is jó eredményeket
értünk el e szer alkalmazásával. A paprika és paradicsom állományban nagyon
kevés volt a károsított termések száma. Ebben az évben kipróbáljuk zöldbabon
és csemegekukoricán is.
Gyümölcsös
A szamócában és málnában csapadékos idő esetén jelentős Botrytis fertőzés
alakulhat ki. Ennek megelőzésére a talajt takarjuk szalmával és ültessünk a
sorokba köztesként fokhagymát, ha a fokhagyma ültetésével elkéstünk már,
akkor permetezzünk fokhagyma vagy zsurló teával. Ha az előző évben jelentős
volt a fertőzés, akkor indokolt lehet a virágzás alatt egy kéntartalmú
szerrel vagy Pronatúrával végzett védekezés.
Az almásokban május elején figyelhető meg a lombosfa-fehérmoly első
nemzedékének rajzása. Egy kedves ismerősöm Vektafid A-val permetez ellene
igen jó eredménnyel. Ez a szer a levéltetvek ellen is hatékony. Szintén az ő
megfigyelése, hogy a káliszappan gyakori permetezés esetén a molyokat szépen
elriasztja a területről. Érdemes kipróbálni ez a két ötletet, mert a
fiatalember igen szép almát termel ezzel a módszerrel.
Körtében a levélbolha minden évben sok gondot okoz. Itt
kiemelten fontos az agrotechnikai védekezési megoldások szerepe. A
zöldmetszés és a hajtásválogatás előnyben részesítése a nyugalmi állapotba
végzett metszéssel szemben. Az öntözésre is oda kell figyelni, mivel a
túlzott vízadagolás fokozott hajtásnövekedést eredményez és ez a levélbolhák
szaporodásához nagyon kedvező feltételeket teremt. Az alkalmazható növényvédő
szerek közül a Vektafid A hatékonysága a legjobb, de más a levéltetvek ellen
alkalmazott szerek is eredményesen felhasználhatóak.
A monília elleni védekezés az utóbbi években fontos kérdéssé vált.
Meggyen és a birsen a virágzás idején végzett kezelés kiemelt
jelentőségű, mivel ezeken a növényeken a monília a virágokat fertőzve a
későbbiekben a vesszők száradását okozza. Megelőzésre használhatunk zsurló
vagy tormalevél főzetet, erős fertőzés esetén Pronatúrát. Szintén jó hatású,
ha a fák alá tormát ültetünk. A későbbiekben minden érintett gyümölcsfélén az
érés kezdetén is védekezünk a monília ellen.
Szőlő
A lisztharmat, a peronoszpóra és kisebb mértében a szőlőorbánc a
legjelentősebb betegségek. Ellenük a Bordóilé + kén kombinált
hatóanyag tartalmú készítmény alkalmazása a legpraktikusabb. A permetezések
gyakoriságát az időjárás és ezzel párhuzamosan a fertőzés mértéke határozza
meg. Száraz, meleg időben, amikor elsősorban a lisztharmat fertőzése a
jelentős, érdemes csupán kéntartalmú készítménnyel védekezni, mivel az
ellenőrző szervezet maximum 8 kg/ha/év fémréz értéket fogad el.
A szürkerothadás elleni védekezést már ebben az
időszakban el kell kezdeni a zöldmunkák szakszerű elvégzésével. A hajtások
válogatásával kellően szellős lombozat alakítható ki. A fürtök válogatásával a
terhelést állítatjuk be optimális szintre. Még a fürtök záródása előtt
lehetőleg több alkalommal porozzunk algamésszel vagy kőzetőrleménnyel.
A kőporos porozás a szőlőmolyok ellen is hatékony főleg kisebb egyedszám
esetén. Természetesen, ha a rajzás megfigyelés alapján erős kártételre
számíthatunk, akkor alkalmazni kell a Dipelt. Ha a már említett kénes
kezelések atkagyérítő hatása nem kielégítő, akkor zsúrlóteát alkalmazunk
kenőszappannal kiegészítve.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Július-Augusztus:
Zöldséges
Július –augusztusban nagyon sok a tennivaló: kapálunk és gyomlálunk
kifulladásig, folyamatos a különböző termények betakarítása, engedélyezett
anyagokkal, szerekkel permetezünk szinte minden héten.
A betakarítás után felszabaduló területek hasznosítására gyakran már nem
marad idő. Gyakran ezeket a területeket őszre belepik a gyomok. A
begyomosodott területek sok kórokozónak és kártevőnek jelentenek búvóhelyet.
Tehát nem csak anyagi, hanem növényvédelmi szempontból is fontos ezeknek a
területeknek a hasznosítása. Természetesen másodnövényeket csak öntözött
területen szabad termeszteni. Ha nincs lehetőségünk öntözni a területet,
akkor a lekerülő kultúra után alaposan tisztítsuk meg a területet, majd
néhány kapálással tartsuk fenn a gyommentességet. Az üresen maradt
területeken fejlődő gyomokat zöldtrágyaként felhasználni igen kockázatos. Sok
gyomnövény, pl. a tarackbúza hihetetlen mértékű felszaporodásához vezethet.
Ha nincs tarack, aprószulák vagy mezei acat a területen akkor esetleg
próbálkozhatunk a magról kelő gyomok zöldtrágyaként való hasznosításával, de
nagyon figyeljünk arra, hogy hirtelen beköszöntő szárazság esetén ezek a
gyomok napok alatt rendkívül sok magot teremhetnek. Nagyobb eső után
próbálkozhatunk mustár vetésével, ami nagyon jó zöldtrágya növény, de a
nedves magágy feltétlenül szükséges az egyenletes keléséhez. Jó gyomelnyomó
hatást pedig csak egyenletes és gyors kelés esetén érhetünk el.
Ha a terület öntözhető, akkor igen sok jól bevált másodnövény
közül választhatunk. A nagyon korán felszabaduló újhagyma és saláta
ágyásokban próbálkozhatunk rövid tenyészidejű sárgarépa vagy petrezselyem
vetésével július elejéig. Főleg akkor érdemes megpróbálni, ha a rendkívül
száraz tavasz miatt nem kelt ki az első vetés. Ha a területen borsó volt,
akkor mindenképen tápanyagigényes növényt válasszunk, ami jól hasznosítja a
borsó által gazdagított talajt. Általában őszi káposztaféléket palántázunk
vagy rövid tenyészidejű borsó után július közepéig uborkát vetünk. A korai
káposztafélék után, mivel közeli rokonok, soha se termesszünk őszi retkeket,
hanem vessünk céklát, zöldbabot július végéig. A hónapos retek után is szépen
fejlődik a zöldbab. A zöldbab vetésével érdemes megvárni július utolsóhetét,
mert így a gyapottok-bagolylepke második rajzása után kezdi hozni a termést,
ami az őszi fagyok előtt még betakarítható. Az őszi retkeket augusztusban a
nyári saláták vagy korai burgonya után termesszük. A fővetésű zöldbab után
pedig salátafélékkel vagy augusztus elején elvetett parajjal érhetünk el szép
eredményeket. Ezek a növényváltások nemcsak a növények igényeinek
felelnek meg, hanem sok növényvédelmi problémától is megmenekülünk
alkalmazásukkal.
A legveszedelmesebb kártevő a zöldségesben július-augusztusban a
gyapottok-bagolylepke. Károsítja a zöldbabot, a paprikát, a
paradicsomot és a csemegekukoricát. Az ellene való védekezés igen nehéz, mivel
a hernyó kikelése után szinte azonnal berág a növénybe. Július- augusztus
hónapban kétszer is rajzik. Rajzását figyeljük meg szexferomon-csapdával. A
lárvák a tojásokból körülbelül egy hét alatt kelnek ki. Erre az időszakra
kell időzíteni a Dipeles kezelést. Elhúzódó rajzás esetén kétszer is
szükséges védekezni. A másik lehetőség a Trichogamma petefürkész darazsak
alkalmazása. Ezek a picike állatok a bagolylepke petékbe rakják a tojásaikat.
A darazsak a petékben fejlődnek ki. A Trichoplus nevű készítményt a gyártó
megbeszélés szerint az optimális időpontban szállítja.
A másik rettegett ellenség a burgonyabogár. A két
nemzedék gyakran nem is különül el egymástól, hanem májustól augusztusig
folyamatosan károsít. Így az egész tenyészidőszakban folyamatos védekezésre
van szükség. A kőporral vagy fahamuval történő porozás csökkenti a bogarak
peterakási kedvét illetve a lárvák étvágyát is rontja. Hasonló hatású még a
mikromelioritos permetezés is. A Novodor Bacillus thuringiensis tartalmú
készítmény a fiatal lárvák ellen hatékony. Megpróbálkozhatunk a bogarak
elhamvasztásával. Az hamut, ami tartalmazza az elégetett bogarakat és a fát
is, miután kihűlt egy órán keresztül dörzsölgetni, dinamizálni kell egy
porcelán tálban fakanállal, majd kiszórni a burgonya közé. A készítményünk a
bogarakat fogja elriasztani a területről.
Gyümölcsös
Sajnos gyakran a gyümölcstermő növényeket is elhanyagolják a betakarítás
után, pedig a szüret utáni gondos ápolással alapozzuk meg a következő évi jó
termést. Mindig szedjük le a beteg gyümölcsöket is, semmisítsük meg őket a
lehullott gyümölcsökkel együtt. Szüret után szükség szerint, általában
kéthetente permetezzünk csalánból, varádicsból és zsurlóból készített
teakeverékkel vagy erjesztett lével. Ha sok a levéltetű adjunk a permetléhez
káliszappant is.
A szamócáról szedjük le a beteg leveleket. Tisztítsuk meg a tövek közötti
részeket és újítsuk meg a mulcsozást. A lombozat teljes eltávolítása csak
nagyon erős fertőzöttség esetén indokolt, ha szép a lomb hagyjuk meg, mert a
következő évben erősebbek lesznek a tövek. A málnából vágjuk ki a letermett
és a beteg vesszőket. Figyeljünk oda a foltos és a gubacsos vesszőkre, ezeket
mindenképpen égessük el. A köszmétebokrokat is folyamatosan permetezzük, hogy
jó kondíciójukat fenntartsuk.
A csonthéjasokon komoly gondot okoz a kéregmoly. A
nagyobb sebeket mindig gondosan kezeljük, a széleket igazítsuk simára és
zárjuk le a sebet úgy, hogy a sebkezelő anyag a kérget is takarja egy kissé.
A lárvák által fúrt járatokat kaparjuk ki, tisztítsuk meg, és a sebet vonjuk
be sebkezelő anyaggal. A lepkék rajzását a kéregből kilógó bábingek mutatják,
erős fertőzöttség esetén feromoncsapdát is érdemes használni az
előrejelzésre. A rajzás ideje alatt permetezzünk erős varádicsteával, ami
riasztó hatású. Ha a cseresznye- és meggyfákon jelentősebb mértékben
megjelenik a blumeriellás levélfoltosság, akkor alkalmazzunk réztartalmú
szereket.
Az almát ebben az időszakban is védeni kell az almamoly ellen
figyeljük meg a rajzást feromoncsapdával és lehetőleg többször is permetezzünk
a rajzási időszakban Dipellel. Nedves időben jelentős károkat okozhat a
varasodás, védekezzünk ellene réztartalmú szerekkel. A körtén a levélbolhák
és a recés levélpoloska károsít. A levéltetvek ellen alkalmazott olajos
készítmények gyérítő hatásúak. Legfontosabb azonban a harmonikus víz- és
tápanyagellátás, mivel a folyamatosan fejlődő vízhajtásokon a levélbolha
szaporodása is folyamatos.
Szőlő
Az augusztusi időszakban a lisztharmat és a peronoszpóra mellett
megjelenik a harmadik legfontosabb szőlőn károsító gomba a szőlő botritiszes
betegsége a szürkerothadás. Főleg csapadékos időben, jégverés vagy jelentős
molykártétel után hatalmasodik el. A fürtzónában a levelek ritkítása
szárazabbá teszi a mikroklímát és javítja a termés minőségét. Permetezzünk
csalán és zsurlófőzettel vagy mikromeliorittal. Használhatjuk megelőzésre a
Biomit Plussz lombtrágyát is. Ez azonban csak akkor hatékony, ha már a
tünetek megjelenése előtt is folyamatosan preventív módon alkalmazzuk.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szeptember-Október:
Zöldséges
Szeptember-október a betakarítás ideje. Ilyenkor láthatjuk egészéves
munkánk eredményét, de a következő év alapjait is ilyenkor rakjuk le. Nagyon
fontos, hogy a termés leszedése után eltávolítsunk a területről minden
növényi maradványt, legyenek azok akár a termesztett növények nem
hasznosított részei vagy a kultúrnövények között lapuló gyomok. Még tisztának
tűnő növényállományban is meglehetősen sok gyomnövényt találhatunk. Ezekre a
gyomokra különösképpen oda kell figyelni, mivel a gondozott állományban szinte
észrevétlenül megmaradó gyomfajok elszaporodására számíthatunk a következő
években. Kisebb kertben ne sajnáljuk a fáradtságot, ássuk ki az ágyásból az
ott megtelepedett néhány tő tarackot, mert ezzel sok vesződségtől kímélhetjük
meg magunkat. A gyomokat komposztálhatjuk, kis odafigyeléssel még akkor is,
ha már elkezdtek magot hozni. A komposzthalomban ugyanis, ha az megfelelően
van kialakítva, kicsíráznak a gyommagvak, de mivel a halom belsejében
sötét van, ezért el is pusztulnak. Ez a folyamat a halom tavaszi
átrakásakor gyakran megfigyelhető. A beteg növényi maradványokkal már más a
helyzet. A zöldségféléken előforduló betegségeket okozó gombák nagytöbbsége a
talajba kerülő beteg növényi maradványokon telel át. Ezek a gombák a
komposzthalomban sem pusztulnak el ilyenkor, mivel ősszel nem emelkedik fel
eléggé a komposzt hőmérséklete az áttelelő képletek pusztulásához. Tehát
a beteg növényi maradványokat meg kell semmisíteni.
A betakarítás során mindig ügyeljünk arra, hogy a termést a lehető
legkevesebb mechanikai sérülés érje. Ez nem csak a vágásokra, hanem a
nyomódásokra is vonatkozik. A gyümölcsökhöz hasonlóan a zöldégfélék
állékonyságát is rontja, ha ütődés van rajtuk. Ez a káposztaféléknél a
leginkább szembetűnő, de még a sárgarépa és a hagyma is igen rosszul viseli a
dobálást. A termésről a felszedés után távolítsuk el a szennyeződéseket. Válogassuk
ki a beteg példányokat. Csak az egészséges növényeket helyezzük el a
tárolóban, a betegeket még átmenetileg se tegyük melléjük. Betárolás előtt
minden növénynek jót tesz, ha napon szikkasztjuk. A napoztatás időtartama
növényfajonként igen eltérő. A káposztaféléknek elegendő egy félóra, a
gyökérzöldségeknek és a krumplinak öt-hat óra, a hagymát két-három napig is
száríthatjuk a napon. A napoztatás után szikkasszuk még egy-két napig a
termést hűvös helyen, és utána helyezzük el a tárolóban. Ilyen módon kezelve
a növényeket az esetleg előforduló sebek szépen behegednek, felszárad a
termés felszínéről a nedvesség, és a növények kellőképpen lehűlnek. Soha se vigyünk
le a pincébe meleg növényeket, mert azok bepárásodnak, és igen hamar
rothadásnak indulnak. A hagyományosnak számító homokban történő tárolás
helyett inkább tegyük a terményeket száraz szalma közé. A szalma könnyebb,
kezelése egyszerűbb, tavasszal a tárolás befejezése után kikerülő szalma
komposztálható. Sárgarépánál, petrezselyemnél és zellernél a különféle
rothadásos betegségek terjedését jelentősen csökkenti a szalma közti tárolás.
A hagymát ne tároljuk pincében, hanem száraz, alacsony páratartalmú helyre
tegyük. A fagy nem árt a hagymának abban az esetben, ha ott olvad ki,
ahol magfagyott. Ha a fagyott hagymát áthelyezzük másik, főleg
melegebb helyre, akkor menthetetlenül megrothad. A tárolás sikerét
befolyásolja az is, hogy a tárolásra szánt terményeket milyen napon szedtük.
Akik használják a Vetési naptárt azok betakarításra lehetőleg a termés- és a
virágnapokat válasszák ki, de kerüljék a kihúzott és a levélnapokat. Ha mód
van rá, ne tároljunk gyümölcsöket egy légtérben a zöldségfélékkel, mivel a gyümölcsök
által termelt etilén gáz rontja a zöldségfélék tárolhatóságát. A babot hűvös,
száraz helyen tároljuk megakadályozva ezzel a babzsizsik szaporodását.
Gyümölcsös
Nedves, harmatos időben lehetőleg ne szüreteljünk. A tárolásra szánt
gyümölcsök betakarítását különös gondossággal végezzük, az ütődött, nyomódott
termések csak rövid ideig tárolhatók. Ügyeljünk arra is, hogy a ládákba ne
rakjuk túl szorosan, illetve túl sok rétegben a gyümölcsöket. Ne csak a
termést, hanem a fákat is kíméljük, nincs szomorúbb látvány, mint amikor a
gyümölccsel együtt leszedik a fákról a termőrészeket is. A hullott
gyümölcsöket szedjük össze. A gyümölcsösben a lehullott lombot komposztáljuk,
illetve a maradékot aláforgatjuk. Ezzel megakadályozhatjuk sok betegség
kialakulását. Nyugodtan komposztálhatjuk a beteg leveleket is, mivel
a gyümölcsfélék levelein előforduló kórokozók elpusztulnak, ha sötét helyre
kerülnek. A téli araszolók tavaszi kártételének megakadályozására az
ősszel a rajzásuk előtt kenjük be a fák törzsét egérfogó ragasztóval. A
ragasztóba beleragadnak a röpképtelen nőstények, és nem tudnak felmenni a fa
koronájába petézni.
Szőlő
A szüret időszakában a legnagyobb gondot a szürkerothadás jelenti,
kéntartalmú szerrel védekezhetünk ellene. Természetesen a várakozási időt
vegyük figyelembe. A madarak ellen elsősorban házikertekben jól alkalmazható
megoldás a hálózás. A darazsak kártételének megelőzésére készítsünk
cefrecsapdát alján középen kilyukasztott és fejre állított
műanyagpalackokból. Csalogatónak töltsünk bele jól megcukrozott bort. A szép,
laza, egészséges fürtöket felkötve, alacsony páratartalmú helyen akár
karácsonyig is eltárolhatjuk.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
November-December:
A
gyümölcsös és szőlő őszi-téli ápolása
Az ökológiai gyümölcsösben, szőlőben jól
kiválasztott növényvédőszerrel, jókor és jól végrehajtott lemosó
permetezésekkel még fokozottabban meg kell alapozni a következő év
növény-egészségügyi helyzetét mint a szokványos gazdálkodásban, tekintettel
arra, hogy ebben a gazdálkodási módban a tenyészidőszakban elvégezhető
kezelések szerei igen szűk kínálatból válogathatók ki.
Ezzel szemben a szokványos gazdálkodásban a rosszul végrehajtott, vagy
elmaradt lemosó permetezés hátrányait jobban ki lehet küszöbölni, gondoljunk
pl. a rejtett életmódú károsítókkal szemben is hatékony felszívódó szerekre,
amelyek alkalmazása az ökológiai gazdálkodásban tilos.
Alapesetként leszögezhető, hogy a gyümölcsös és a szőlő őszvégi-téli kézi
ápolása – amelybe bele kell érteni az esetleg fennmaradt, beteg gyümölcsök
eltávolítását, a fatörzs, a vastagabb vázágak ill. a tőke megtisztítását
kéregkaparással – jelentősen ritkíthatja a különböző károsítók áttelelő
alakjait, (pl. pajzstetveket, vértetvek lárváit, gyapjaspille tojáscsomóit,
takácsatkák tojásait, almamoly lárváit stb.), továbbá csökkenti a természetes
búvóhelyek számát. Érdemes a fatisztogatással együtt elpusztítani a kis és
nagy farontó lepkék hernyóit, a járatba feldugott dróttal, vagy benzines
vatta felhelyezésével, majd a nyílást faseb záró anyaggal lezárni. A lepke
kártétele könnyen felismerhető a fán lévő lyukakból kihulló morzsás,
fűrészporszerű ürülékről. A fatisztogatással egy időben ajánlatos
eltávolítani a károsodott, elpusztult vagy pusztulófélben lévő fákat és
farészeket is. A tisztítás (kaparóvassal, drótkefével) kíméletesen történjen.
Az ökológiai gazdálkodásban ennek elvégzése elkerülhetetlen annak ellenére,
hogy az intenzív gyümölcsösökben a különböző gombás betegségek terjedése
miatt gyakran ellenjavalt az alkalmazása. A sérüléseken keresztül történő
fertőzések elkerülése érdekében a tisztítások után réz tartalmú szerekkel
végzett lemosó permetezés elvégzése javasolható, ezen kívül indokolt az
eszközök gyakori fertőtlenítése is.
A fatisztogatások a közvetlen előnyükön túl növelik a lemosó
permetezések hatékonyságát és elvégzésük esetén működnek igazán
hatásosan ősszel és a következő szezonban a búvóhely csapdák, a különböző
hernyófogó övek (hullámpapírból, szalmából, szénából, stb.), amelyek
alkalmazása nagymértékben segítheti az ökológiai gyümölcsösök megvédését.
Különösen akkor, ha a leszedett öveket az általános gyakorlattal
ellentétben nem égetik el, hanem megfelelő lyukméretű
hálóval (pl. amerikai fehér szövőlepkénél 2-3 mm lyukátmérő) fedett hordókba
teszik, mert ekkor a hernyófogó övben levő hernyókban, bábokban élő
parazitoidok életben maradva tovább segítik a gazdákat a növényvédelmi
munkájukban.
Ahol az almamolyt hernyófogó övekkel gyűjtik, érdemes az utolsót a fákon
hagyni gyümölcsérés után is, ahol nem, ott az övet szeptember elején kirakni
és november végéig fent hagyni, mert ekkor sok egyéb károsító is begyűjthető
a segítségükkel.
A nem száradó ragasztókkal készített – úgynevezett hernyóenyves – öveket
szeptember közepén kell feltenni a fatörzsekre és december közepéig fent kell
hagyni. Segítségükkel a fatörzsön mozgó, szárnyatlan kis és nagy téli
araszolók nőstényei begyűjthetők és elpusztíthatók.
A permetezési időpontokról néhány gondolat:
Az ökológiai gyümölcsösben a lombhullás utáni őszi, fagymentes napokon
elvégzett téli és a vegetáció kezdetéhez közel, illetve a rügypattanáskor
elvégzett kora tavaszi permetezések egyaránt indokoltnak tűnnek. Szabadon
dönthetünk abban, hogy a később részletezett lemosó permetszereket mikor
alkalmazzuk, azonban az utolsó, rügypattanáskor elvégzett kezelés
feltétlenül réztartalmú szerrel történjék. Ezt az is indokolja, hogy
több faj, fajta rézérzékenysége miatt a réz tartalmú szerek később már nem
használhatók, vagy csak korlátozottan, és az is, hogy jó néhány kórokozó
ellen ez egy hatékony védekezési időpont is (tűzelhalás, őszibarack, szilva
tafrina, kajszi sztigminás betegsége, cseresznye, meggy moníliája, dió
xantomonászos betegsége ellen).
Tekintsük át az ökológiai gyümölcsösben, szőlőben lemosó permetezésre
alkalmazható készítményeket és azok hatásspektrumát. Az alkalmazási
dózisokat, környezetvédelmi előírásokat az engedélyokiratok, a
növényvédőszer-jegyzék és a kereskedelmi forgalomba került vegyszerek címkéi
is tartalmazzák, ezért azokat nem részletezzük.
·
Olajos szerek: Nem növényi olajok: Agrol Plusz,
Niral, Sprayprover, Vektafid A. Növényi olajok: Biola, Vegesol. Hatásspektrum:
pajzstetvek, atkák, levéltetvek.
·
Kén tartalmú szerek: Elemi kén: csak
kombinációkban szokás lemosó permetezésre használni. Az elemi ként tartalmazó
szereket a 2. táblázat tartalmazza. Hatásspektrum: Kórokozók:
lisztharmat (almafán lisztharmatnál rügypattanáskor; 1%-os vasgáliccal
kombinálva növelhető a hatékonysága), varasodás. Kártevők: pajzstetvek,
levéltetvek, atkák, körte levélbolha.
·
Olajos kén készítmények: Agrilkén, Nevikén,
Tio-Biola, Vektafid S. Hatásspektrum: Kórokozók:
lisztharmat, varasodás, őszibarack tafrina. Kártevők: pajzstetvek,
levéltetvek, atkák, körte levélbolha.
·
Réz tartalmú szerek: az ökológiai
gazdálkodásban az éves 8 kg/ha fémréz terhelés figyelembevételével szabad alkalmazni
őket. A felhasználható réz készítmények listáját a 3. táblázat tartalmazza. Hatásspektrum:
tűzelhalás, baktériumos és gombás ágelhalások, levéllyukacsosodás,
monília, gnomonia, bogyósok levél és vesszőbetegségei, egyéb baktériumos és
gombás betegségek (lisztharmat kivételével).
·
Réz kombinációk:
o
Réz + Kén: Bordóilé + kén (0,1 kg fémréz/ 1kg vegyszer);
Rézkénpor (0,1 kg fémréz/ 1kg vegyszer).
o
Réz + Olaj: Vegesol R (0,19 kg fémréz/ 1kg vegyszer).
·
Egyéb kombinációk: Olaj, réz, kén
kombináció: Vegesol eReS (0,1 kg fémréz/ 1kg vegyszer). Hatásspektrum:
A kombinációk alkotói szerint.
·
Egyéb szerek: Hipermangán (100 liter permetléhez 3
kg égetett meszet kell oldani 95 liter vízben, és ehhez kell hozzáadni 5
liter vízben oldott 300-500 g hipermangánt). Hatásspektrum: gombás
betegségek, rovarölő mellékhatással.
|