Bio patika.

A bio kertben termeszthető növények gyógyhatásairól.

Valamennyi fűszer nővény gyógy hatású és minden gyógynövény tartalmaz vitaminokat.

A Vitaminokról.

A vitaminok a szervezet működéséhez nélkülözhetetlen szerves vegyületek. Az emberi szervezet nem tudja előállítani, ezért a táplálékkal kell felvenni őket. A vitaminok a sejtanyagcserében játszanak fontos szerepet, így befolyásolva az egyes szervek működését.
Oldhatóságuk alapján a vitaminok két csoportba sorolhatók, zsírban oldódó vitaminokra (A-, D-, E-, K- vitaminok) és vízben oldódó vitaminokra (C-vitamin, B- vitamin csoport, folsav, biotin). A zsírban oldódó vitaminokat szervezetünk tárolni képes - így mindennapi pótlásuk nem szükséges, viszont túlzott fogyasztásuk túladagolási tünetekhez vezethet, míg a vízben oldható vitaminok esetében a felesleg rövid időn belül kiürül a szervezetből, ezért mindennapi pótlásuk elengedhetetlen.
Zöldségek és gyümölcsök vitamin tartalma: A zöldség és gyümölcsfélék fogyasztása elsősorban a C-, E- és K- vitaminok valamint a folsav és karotinok (A-provitamin) esetében döntő jelentőségű, mivel szervezetünk elsődlegesen ezen élelmiszerekből tudja fedezni szükségleteit. Egyes termékeknél jelentős a B1- és B2- vitamin mennyisége, azonban feltétlenül említést érdemel, hogy a zöldségek és gyümölcsök D- és B 12 vitamint egyáltalán nem tartalmaznak. A gyümölcsök és zöldségek A-vitamint sem tartalmaznak. De a karotin a szervezetben lezajló biológiai folyamatok során A-vitaminná alakul. A napi vitaminszükséglet függ a nemtől, az életkortól és az életviteli szokásoktól. A vitaminok létfontosságúak a szervezet normális működéséhez, hiányukban jellegzetes hiánybetegségek alakulhatnak ki. A-vitamin, (karotin) : szükséges a növekedéshez, a csontrendszer-, a fogak- és a bőr- épségéhez; hiánya szürkületi vaksághoz vezet, s csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség. Anti oxidáns tulajdonsága révén védelmet nyújt az érelmeszesedés és daganatos betegségek ellen.
E-vitamin : anti oxidáns hatású; szükséges a megfelelő sejtstruktúra fenntartásához és ivarsejtképzéshez.
K-vitamin : a B 12-vitaminnal együtt a véralvadás mechanizmusát szabályozza.
B1-, B2-vitamin : a szervezet energiaforgalmában vesz részt; szükséges a bőr-, a szemnyálkahártya- és az idegrendszer épségéhez.
B6-vitamin : szükséges az idegműködéshez és a megfelelő növekedéshez;
Folsav : elsősorban a vérképzésben szükséges; a szénhidrát, fehérje é: zsíranyagcserében játszik szerepet.
Biotin : segíti az energiafelhasználást, a tápanyagok hasznosulását és egymásba való átalakulását a szervezetben.
C-vitamin : szükséges: a fogak-, az íny-, az érrendszer épségéhez és növeli a fertőzésekkel szembeni ellenállást, a sebgyógyulást és elősegíti a vasfelszívódást.
A megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás lényegében elengedhetetlen feltétele a szervezet kiegyensúlyozott vitaminellátottságának. Az élelmiszerekben - így a zöldségfélékben és gyümölcsfélékben is - speciális kémiai környezetben és arányban találhatóak meg a különféle vitaminok, ezért csak részben helyettesíthetők ill. pótolhatók különféle muhivitamin-készítményekkel. A hazai zöldség- és gyümölcsfélék vitamintartalma és vitamin-összetétele felveszi a versenyt külföldi termékekkel, megfelelő tárolás és kezelés esetén ezek fogyasztása a téli hónapok alatt is biztosítja a szervezet vitaminszükségletét.

Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint almával álmodni örömöt és egészséget jelent. Tegyük hozzá : almát (s általában gyümölcsöt és zöldséget) fogyasztani pedig még inkább !

Mikró elemek.

Azokat a kémiai elemeket, amelyek az élelmiszerekben csupán mg/kg vagy annál is kisebb koncentrációban fordulnak elő, mikroelemeknek vagy nyomelemeknek hívjuk. A mikroelemek egy részéről egyértelműen sikerült kimutatni, hogy az emberi szervezet számára létfontosságúak, s így bevitelükre viszonylag
szűk koncentrációtartományban feltétlenül szükség van. Ha a mikroelem felvétel elmarad az élettani szükséglettől úgy hiánytünetek, megbetegedések fordulnak elő, ha viszont túl sok jut a szervezetbe, úgy a létfontosságú mikroelem is mérgezővé válik Létfontosságú a mikroelemek biológiai szerepe. A vas számos enzim és fehére alkotórésze, az oxigénszállításban (hemoglobin) döntő szerepe van. A vashiány régóta ismert hiánybetegség, a magyarországi nők fele kisebb-nagyobb mértékben vashiányos (anémia). A napi vasszükséglet mintegy 10-15 mg-ra tehető, nőknél ennél valamivel nagyobb is lehet. A táplálkozás élettani kutatások legújabb adatai szerint az is fontos, hogy a vas-rézbevitel között megfelelő arány legyen. Magas vastartalmú növényi élelmiszer a paraj, sóska, ribiszke, retek, mák, dió, mogyoró, vargánya és a csipkebogyó. A vashiány vérszegénységet, izom elfajulást, hajhullást, a belső elválasztású mirigyek működésének zavarát eredményezi.
A réz enzimalkotórész és egyes enzimek aktivátora. Hiánya esetén anémia (ez annak következménye, hogy a rézbevitel csökkenése rontja a vas hasznosulását), növekedésbeli visszamaradottság, arterioszklerózis figyelhető meg. A napi rézszükséglet 2-3 mg-ra becsülhető. Rézben gazdagok a száraz hüvelyesek dió, mák, földimogyoró, csiperkegomba, ribiszke.
A cink is számos enzim alkotórésze, hiánya bőrmegbetegedésekhez, növekedési zavarokhoz, szexuális infantilizmushoz vezethet. A napi szükséglet 10-15 mg, az a célszerű, ha a szervezetbe jutó cink és réz aránya kb. 5:1. Magas cinktartalmú élelmiszer a szója, a ribiszke, a paraj, a vöröskáposzta, s igen jelentős a gombák réztartalma.
A mangán enzimek aktivátora s fontos szerepe van a koleszterin- és zsírszintézisen. Hiánya esetén idegrendszeri károsodás, termékenyülési rendellenességek, növekedési zavar, csonttörékenység fordulhat elő. A napi szükséglet 4 mg-ra becsülhető, a paraj, cékla, fejes saláta, kelkáposzta, dió, alma, elég sok mangánt tartalmaz. Megemlítjük, hogy mangánban különösen gazdag a tea, így a sok teát fogyasztók mangánfelvétele többszöröse lehet a tényleges élettani szükségletnek, s ez lerontja a vas hasznosulását.
Bár a molibdén hiánya különböző anyagcserezavarokat okozhat, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén molibdén hiánytól nem kell tartani. A napi molibdén szükséglet 0.2-0.3 mg-ra becsülhető, a hüvelyesek igen gazdag molibdén forrásnak tekinthetők.
A kobaltot élelmiszereink a szükséglethez viszonyítva - kb. napi 0.02 mg - kielégítő ill. bőséges mennyiségben tartalmazzák, így hiánytünet embernél nem fordul elő. Mintegy 200 g meggy vagy 100 g paraj elfogyasztása már fedezi a teljes napi szükségletet.
A króm fontos szerepet tölt be a szénhidrát, fehérje és lipid anyagcserében. A napi szükséglet kb. 0.1 mg, a zöldség-és főzelékfélék közül különösen a paraj tartalmazza magas koncentrációban. Ha a króm elegendő mennyiségben jut a szervezetbe, úgy csökken a szívinfarktus valószínűsége is, lévén mérséklődik a vér koleszterinszintje. Az eddig felsoroltakhoz hasonlóan a nikkel is esszenciális nehézfém, több enzim aktivátora. A napi nikkelszükséglet kb. 0.1 mg, nikkelhiánnyal nem kell táplálkozásunkban számolni. Különösen gazdagok nikkelben a hüvelyesek.
A vanádiumnak fontos szerepe van a lipid anyagcserében, gátolja a koleszterin bioszintézisét és a fog szuvasodás előfordulását. Változatos táplálkozás esetén a táplálékkal felvett mennyiség biztosan fedezi a 0.2 mg-ra becsülhető napi szükségletet.
Három nem fémes mikroelemről sikerült eddig kétséget kizáróan bizonyítani a lét
fontosság tényét. A fluórnak szerepe van a csont és fogképződésben. A napi fluór szükséglet 1.0 mg körüli érték, a napi felvétel jelentős hányada az ivóvízből származik. A rendszeres teaivóknak nem kell tartani fluór hiánytól.
Magyarországon a humán táplálkozásban a jódhiány gyakran jelentkező gond, a hiány kiküszöbölésére jódozott konyhasó is van forgalomban. Az emberi szervezet napi jódszükséglete 0.1-0.2 mg közötti érték. Jódban gazdag élelmiszer a paraj, sóska, saláta, gomba, uborka, fokhagyma. Hiánya golyvát, kreténizmust, süketséget, fejlődési visszamaradást, reprodukciós zavarokat okozhat.
A szelénről, mint mikroelemről nem régóta tudjuk, hogy életfontosságú. Hiánya esetén csökken a fejlődés,  agyvelőgyulladás léphet fel s reprodukciós zavarok jelentkeznek. A napi szükséglet kb. 0.1 mg. A gyümölcsök és zöldségfélék szelénben viszonylag szegények.

Makro elemek.

A kalcium alsó határ értéke 0,5g. A napi szükséglet 0,9-1g.Hiány esetén csont törés, fog szuvasodás, ideg ingerlékenység csalánkiütés, vízenyő, ellenállóképesség csökkenés jelentkezhet. A kalcium felszívódását a D-vitamin segíti .Sok kalciumot tartalmaz a mák, mogyoró, dió, bab, sóska, mazsola. A magnézium a második legfontosabb ásványi só. A felszívódását a B-vitaminok segítik. Hiány tünete az izom remegés, idegesség, izomgörcs, járászavar, szédülés, depresszió. A magnézium bő étkezés és a plusz magnézium adagolás, csökkenti az infarktus, a trombózis és a magas vérnyomás kockázatát. Növeli a szellemi teljesítő képességet. Fő magnézium forrás a bab, borsó, mogyoró, mandula, napraforgó. A foszfor a legtöbb ferment alkotó része. Nélküle nincs izommunka és szénhidrát bontás. A mák, a mandula, a mogyoró, borsó, burgonya, fűszerpaprika tartalmaz sok foszfort. A kén az anyag cserében vesz részt, vegyület formájában. Hiány állapot esetén fogyás, has vízkór, vérszegénység, bél működészavar léphet fel. A bab, a mák a mogyoró, a lencse tartalmaz sok ként. A kálium szöveti elem. Fontos tényező a rugalmasság, mozgékonyság, és munkaképesség fenntartásában. Sejt ideg és izom működési zavar a kálium hiány következménye. Szív és érrendszeri betegségben fontos a sok kálium bevitel. A borsó dió, mák, mandula, burgonya, karalábé, retek, zeller tartalmaz sokat. A nátrium általában több a kelleténél. Hiány állapot nem fenyeget