Vasárnap
2020-01-19
9:05 PM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Zöldségek »
Honlap-menü

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Zöldségek.

A honos bio kerti zöldségfélék bel tartalmáról.


Articsóka: A Földközi-tenger mellékén honos, Nyugat-Európában igen kedvelt növénynek a fel nem nyílt virágzatkezdeményét, halványított szárát és leveleit fogyasztják, leggyakrabban vajban párolva. Alacsony kalóriatartalmú, rostban, káliumban és folsavban gazdag növény, melynek epehajtó, májsejteket regeneráló és koleszterinszintet csökkentő hatását fitoterápiás készítményekben is hasznosítják.

  Borsó: Nagyon kevés az olyan zöldségféle, amelyben több a magnézium, mint a kalcium. Az, hogy hozzávetőlegesen 1:1 a növényben, különleges gyógyítói erőt kölcsönöz, ha nyersen használjuk. Gyógyítja az izmokat, az érrendszeri betegségeket, a gyulladást és az emésztési rendellenességeket a vér alvadékonyságot stb. A magnézium nagy szerepet játszik a szívizom felépítésében. Ugyancsak fontos helyet foglal el a véredének összetételében, valamint elősegíti a vérkötődést. A szívizom munkája sokkal erőteljesebb, ha nem küzdünk magnézium hiánnyal. A káliummal együtt amiből szintén sok van a zöldborsóban hozzájárul a szív szabályos és erőteljes működéséhez. Kétségtelen, hogy a zöldborsó fogyasztása alaposan hozzájárulhat a szív és az érrendszeri betegségek megelőzéséhez. A gyulladásos betegségek gyógyítását alaposan elősegíti a jelenlevő A vitamin. Ha ehhez még hozzájárul a magnézium, mint a zöldborsóban, nemcsak az immunrendszer munkáját segítjük, de a gyulladásos gyógyulások lefolyását is meggyorsítjuk. A zöldborsó segíti az emésztést, és alaposan hozzájárul a serkentéséhez, a rostjával, gyorsítja a belek féregszerű mozgása is. Ezzel a folyamattal a székrekedés is megszűnik, ha zöldborsót fogyasztunk. Ha valamilyen betegséget akarunk gyógyítani, itt is legjobb, ha nyersen fogyasztjuk, esetleg a székrekedéssel tehetünk kivételt, mert oda inkább rostra van szükség, hogy kitakarítsa a beleket. Ha centrifugázzuk a borsót, alaposan mossuk meg a héját is, és azzal együtt centrifugázzuk. Kellemes italt kapunk, amit ízlés szerint keverhetünk más zöldségfélével.

 Cékla: A céklarépa akkor jó, ha felényi, mint az öklünk. A céklarépát főleg gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény táplálkozásra és gyógyítás céljából. Gyökere húsos, leveses, sötét lila színű. Fölhasználása az étkezésben szerteágazó, de a legjobb, ha nyersen saláták keverékének használjuk. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként, A, B és C vitaminokat. A cékla értéke a sötét színű levében van, amely betanint tartalmaz, azaz kén-cukor komplexet. A cékla a köztudatban, mint vérszaporító ismert. Ha azonban megvizsgáljuk vastartalmát, arra következtethetünk, hogy más növényekhez viszonyítva semmivel sem tartalmaz több vasat. S ez az állítás mégsem változtat a tényeken. A cékla ugyanis az a zöldségféle, amelyből a test legjobban tudja hasznosítani a vasat. A vér vörös vérsejtjei tudják leginkább alkalmazni. A cékla nátrium tartalma magas, a kalcium tartalma azonban alacsony. Ez a tulajdonsága akkor érvényesül a test számára pozitívan, ha főzve, vagy konzervként fogyasztjuk. A céklánál legjobb, ha centrifugával választjuk el a levét a rostos résztől. Betegség esetén naponta három fél borospohárral ajánlatos, megelőzésre kétszer, háromszor hetente. Minden alkalommal ajánlatos hígítani vízzel, vagy sárgarépa lével, illetve uborka lével.

 A cukkíni, az uborka és a tök házasságából született cukkini világos- vagy sötétzöld színű zöldségféle, amely egyre népszerűbbé válik a szülei mellett a patisszonhoz, padlizsánhoz hasonlóan. A különböző színű fajták beltartalmi értékei hasonlóak, a tápértékének zöme a puha héjában rejlik. Alacsony energiatartalma (32 kcal/100 g) miatt fogyókúrában bátran ajánlható, illetve megfelelő ételkészítési eljárást alkalmazva, a legtöbb diétás étrendben felhasználható. További tápanyagértékei jellemző a tökfélékre, így elhanyagolható mennyiségű zsiradékot (0,4 g/100 g), 1,5 g/100 g fehérjét, 5,3 g/100 g szénhidrátot tartalmaz. Nem emelhetünk ki egyetlen vitamint vagy ásványi anyagot sem, amelyből jelentősebb mennyiséget tartalmazna. A kisebb, zsenge cukkinit héjával együtt, míg a nagyobbakat meghámozva fogyaszthatjuk. Ugyanígy a zsenge termés magjai fogyaszthatók, míg az érettebbekét érdemes eltávolítani.. A cukkini nagyon sokoldalú, az ételkészítés során egyaránt alkalmas levesek, köretek, feltét, egytálételek, töltött és rakott ételek elkészítéséhez, de akár nyersen salátákhoz, zöldséglevekhez is felhasználhatjuk vagy mártásba mártogatva is fogyaszthatjuk, de savanyíthatjuk is.

 A feketegyökér termesztése kevésbé elterjedt, de jó néhány kedvelõje nálunk is van. Fõként a fõvárosi kertekben található meg. Nyugat- és Dél-Európában eléggé ismert és kedvelt zöldségnövény.
A gyökér belseje fehér, eltörve bõ tejnedv folyik ki belõle. Nagyon ízletes, tápanyagokban gazdag gyökerét fogyasztják. Jól elkészítve felér egy spárgaétellel. A gyökérnek magas cukortartalma van, ami kellemes, édeskés ízt kölcsönöz neki. Gyökere igen gazdag ásványi sókban is, mész, foszfor, vas található a benne. Vitamintartalma közepes. C-vitaminból keveset, de B1-, B2-vitamint, nikotinsavat bõven tartalmaz. Energiatartalma is magas, a borsó és a bab után a legtöbb.
A feketegyökérnek alig van fajtaváltozata.
A belõle készített saláta eléggé ismert. Ezen kívül készítenek belõle sűrítményt. Sokan a spárgához hasonlóan rakottan készítik el. De még készíthetõ belõle leves, püré is. A feketegyökér õsszel a legfinomabb.

  Fokhagyma: A fokhagyma használata elterjedt a magyar konyhán. Sokféle jó tulajdonsággal rendelkezik, köztük baktériumölő hatása is van, mint az őrölt paprikának, ami lehetővé teszi, hogy a házikolbász megtartja kitűnő izét. Eltekintve a szagától, nagyon jó gyógyhatása van a fokhagymának, minden szempontból, mert vitaminokban és ásványi sókban bővelkednek. A fokhagyma, nemcsak megakadályozza a koleszterin, illetve a zsír lerakodását a vérben, hanem képes a már lerakodott masszát feloldani, csökkenteni a vér koleszterin szintjét. Valamikor vegyszeres gyógyszer hiányában baktérium vírus és gomba-fertőzéses betegségekkel szemben a fokhagymával gyógyították a tífuszt, kolerát stb. Ma is sikerrel használhatjuk egyes betegségekkel szemben Ha elgondoljuk, hogy a vírusok ellen még mindig nincs hatékony vegyszer, szívesen kísérletezünk, a természetes gyógyszerekkel, hogy mihamarább a gyógyulás útjára lépjünk. Ugyancsak hatékony a fokhagyma a candida gombabetegséggel szemben. Szinte minden emberben van kisebb nagyobb mennyiségű élesztő gomba ami a nyálkahártyákon telepszik meg, és gyulladást okoz. Több betegség alap-okozója lehet. Legjobb védekezés ellene a fokhagyma. Ajánlatos joghurttal bevenni egy kiskanállal naponta, különösen, ha előzőleg antibiotikumot szedtünk. A joghurt ugyanis segít visszaállítani a bélflórát. Vigyázat: nagy hőségben ne használjunk nagyobb mennyiségű fokhagymát. Óvakodjanak továbbá a fokhagymától azok is, akik gyulladásos betegségben szenvednek, így gyomorfekélyben, vagy bélgyulladásban. A fokhagyma legértékesebb frissen, megtisztítani és fogyasztani. Fogyaszthatjuk a fokhagyma kicentrifugázott levét is. Bármely zöldség-lével keverhetjük.

A karfiol egyéves káposztaféle, mely a Földközi-tenger mellékének keleti részén ma is vadon élő káposztából alakult ki. Az apró "rózsákból" összetett karfiolfejet fogyasztjuk, mely a növény elhúsosodott, tömött, hófehér virágzati kezdeménye. Sütve, főzve, párolva, salátának, levesnek, főzeléknek egyaránt finom. Nagy tápértéke és könnyű emészthetősége miatt diétás és gyermekételeknek igen alkalmas. Egyik nagy értéke, hogy sok C-vitamint tartalmaz. Virágait nyersen vagy enyhén főzve fogyasztják. Készíthető belőle leves vagy rántott karfiol is.
 Káposzta: A leggyakoribb a zöld-fehér káposzta, mely nyár végétől, késő őszig tart. A kései fajtáját télire savanyítják, amelynek szintén megvan a kitűnő tápértéke. A káposzta vad fajtáját már az ókorban ismerték. A mai kutatási eredmények szerint a káposzta az egyik legkitűnőbb rákellenes táplálékunk. Tartalmaz káliumot, ként, jódot, kalciumot, foszfort, vasat, klórt, nátriumot, nagymennyiségű A vitamint, B vitamin komplexet, C vitamint és U vitamint. Ezeket az elemeket egyébként a káposztafélék családjának a többi tagja is tartalmazza. Nyersen, főve vagy savanyítva hat a szervezetünk gyógyítására. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy nagymennyiségben tartalmaz ként. Mint tudjuk, testünk minden sejtjében megtaláljuk a ként. Gyógyító hatásához még hozzájárul két elem, a klór és a jód. Ez a kombináció teszi lehetővé azt, hogy az emésztőrendszerünk legtökéletesebb gyógyszere legyen. Naponta fogyaszthatjuk főve vagy nyersen salátának, de mindennapi fő eledelünket nem képezheti. Ha kúraszerűen fogyasztjuk, legjobb ha keverjük zellerrel, sárgarépával, stb. Lehetőleg ugyanis ne keverjük a nyers gyümölcsöt a nyers zöldségfélékkel. A káposztának is a legértékesebb része a zöld levele.

A kelbimbó a dán zöldség termelők újítása, a káposztafélék családjába tartozó zöldségféle, amely a vadkáposztából lett kifejlesztve. A legjobban a nedves ködös időjárást kedveli. Minél kisebbek, keményebbek a fejecskék és minél zöldebbek, annál ízletesebbek, annál nagyobb az ásványtartalmuk. Tartalmaz kalciumot, nátriumot, káliumot, foszfort, vasat,  A, B és C vitaminokat. A kelbimbó azon zöldségfélék közé tartozik, amelyek betakarításához szükséges a késő őszi időjárás. Két nagyon fontos elem lényegesen megemelkedik, ha megcsípi a dér. Ezek a mangán és a króm, amelyek a szervezet szénhidrát felszívódását szabályozzák. C vitaminból kétszer annyi található meg benne, mint a narancsban. Általánosságban jó hatással van az egész szervezet működésére, hasonlóan a káposztához. Serkenti a belek működését, és rákellenes hatása van.  A kelbimbó zöldbabbal és salátával keverve rendkívüli hatást vált ki a hasnyálmirigy inzulin termelőképességének javításában. A kelbimbó a mangán, a króm, és a többi ásványnak köszönheti, hogy előkelő helyet foglal el a cukorbaj gyógyításában.  Mint minden zöldségféle a kelbimbó is a leghatásosabb, ha nyersen fogyasztjuk, a kicentrifugázott levet. Keverhetjük sárgarépa lével, uborka lével, attól függően mire használjuk, milyen betegség megelőzését, vagy gyógyítására kívánjuk elérni. Mint zöldségfélét főtten is fogyasztjuk. De gazdag C vitamin, tartalmából csak úgy őrizhetünk meg valamit, ha csupán 5-10 percig gyengén megpároljuk.

  A krumpli azért került Európába, hogy megszüntesse az éhséget. A krumpliban kiemelkedő mennyiségű vitamin, vagy ásvány nem található ugyan, de sokféle ásvány van benne, olyanok is, amelyek nagymértékben mérgezőek. Azonban kevés szükséges ahhoz, hogy a test zavartalanul működjék. A gyógyításra nemcsak a nyers, a főtt krumplit is használunk. A krumpli szerves keményítő tartalma kitűnően párosul a benne levő sok ásvánnyal. Kitűnő ellenszere a székrekedésnek. Ezt a finom rostjának köszönhetjük. A legtöbb esetben, nyersen hasznosíthatjuk a krumplit a belső betegségekkel szemben. A megmosott krumpli levét kicentrifugázzuk, és lehetőleg hasonló gyógyhatású zöldségfélével kipótoljuk. Legjobb a nyers krumpli-lé készítéséhez a piros rózsafajta, abból is az, ami nem csirás, illetve nem zöldítette meg a nap. Azt egyébként is tudjuk, hogy használat előtt le kell csirázni. Nyersen, megzöldült krumplit ne használjunk.

  A paradicsom az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk A paradicsom nemcsak kellemes ízű, de nagyon jó hatással van az egész testre, leginkább a májra. Hatással van a mellékvese működésére, és csökkenti a prosztatarák kifejlődését. A paradicsomlében sok az A vitamin, s többek között ennek is köszönhető, hogy serkentőleg hat az immunrendszer működésére. Az egyik legjobb tulajdonsága a paradicsomlének, hogy szinte a sír széléről hozza vissza a májat. Ez részben A vitamin tartalmának köszönhető, vértisztító képességének és még számos hasznos anyagnak, amit tartalmaz .Káliumtartalmának tulajdoníthatjuk, hogy a paradicsomlé tisztítja a vért, valamint a többi ásványnak, hogy a benne levő mérget is képes eltávolítani. Ebben kitűnően együttműködik a zöldbab lével, bármely vegyi anyag a szervezetből való eltávolításában. Nyersen fogyasztva kitűnő táplálék salátának vagy szendvicsre. A paradicsom pürét nagyon egyszerű elkészíteni. Még csak centrifugázó sem kell hozzá. Elegendő, ha vágógépbe tesszük és pürésítjük.

 

  A paprikát nem kell bemutatni senkinek. Azt azonban kevesebben tudják, hogy a nyers paprikában több mint hétszer annyi C vitamin van, mint a citromban. Mint említettem a paprika rendkívül magas C vitaminban, s az A vitamin tartalma elérheti a 4200 NE, és van benne némi E vitamin is, valamint szinte minden B vitamin képviselteti magát. Van olyan paprika fajta is, amelyben tízszer annyi a magnézium, mint a kalcium. A paprika ritkítja a vért, valamint serkenti a vérkeringést. Ezáltal megelőzi, illetve gyógyítja a szív és koszorúér betegséget. Fejfájásra, reuma, vagy arthritis fájdalomra egyesek erős paprika kivonatot használnak, hogy csökkentsék a szenvedést. A paprika ereje hat az idegekre, és kikapcsolódik a fájdalom érzet. A paprika mindkét formája, de különösen egy kevés erős paprika serkentőleg hat az emésztésre. Ezt a tulajdonságát felhasználhatja az akinek a gyomorműködése és a belek mozgása nem kielégítő. Naponta, bármilyen zöldségfélét fogyasztunk, mindenhez tehetünk egy kés hegynyi paprikát. Az emésztés felgyorsulása a gyorsabb bél-mozgást eredményezi, ami hozzásegít, hogy a paprika szélhajtó tevékenységet is végezzen. A paprikát sokféleképpen fogyasztjuk. Nem maradhat ki egyik főzelékből sem. Sőt télire is jut a felfőzött paprikából. De ez csak ízesítésül szolgál. A nyers paprika sokkal értékesebb. Mert megőrzi vitamin tartalmát. Salátának magában, vagy más zöldséggel kitűnő. De a levét is fogyaszthatjuk.

 A petrezselyem számos fajtája ismert a világban. Azt használjuk, amelyik vidékünkön leginkább megterem. A petrezselyemben az a jó, hogy a nyári idény elmúlta után még sokáig élvezhetjük, mert aránylag jól tűri a tárolást, valamint ha néhány szálat a földbe hagyunk, sokáig van friss zöldünk, és tavasszal szintén korán hozzájutunk. A petrezselyem az a növényünk, amely szinte minden nap az asztalra kerül valamelyik ételünkben. Ha ezt betartjuk, nincs gondunk a vastartalommal, amire a testünknek szüksége van. A petrezselyem egyik legerősebb, legtartalmasabb zöldségfélénk. Rendkívül jó hatással van a vér tisztítására. Tisztítja a vízhólyagot és a veséket, valamint serkentőleg hat a vesék működésére. Ezt elsősorban nagymennyiségű káliumtartalmának köszönhetjük. Szintén kálium tartalmának köszönhetjük, hogy a petrezselyem tisztítja az emésztő rendszert, valamint serkenti a máj munkáját. A petrezselyemben sok a vas. A leghatásosabb nyersen fogyasztani, a kicentrifugázott levét, felhígítva bármely más zöldség lével, így sárgarépával is lehet. Hatékony a petrezselyem lé fokhagymával, de akkor is hígítani kell, mert mindkettő igen tömény összetételű

 Rebarbara: Az Ázsiából származó növény szára elsősorban rostokban, növényi savakban és C-vitaminban gazdag. Kompótnak önmagában vagy almával elkészítve nagyszerű székletrendező hatású étel, turmixolva és lehűtve pedig kitűnő frissítő ital. A benne lévő kalcium-oxalát kristályok miatt vesehomok- és vesekőképződésre hajlamos betegeknek kerülniük kell a fogyasztását.

 A retek az egyik legigénytelenebb csemege zöldségünk. Legnagyobb értéke a benne levőkén, ami a testünk fehérjét tartalmazó részében jelen van. A test maga nem tudja előállítani, táplálékból jutunk hozzá. Az ásványi sók csak szerény mennyiségben képviseltetik magukat, mégis mivel a téli vitamin- és ásvány-ínség után fogyasztjuk, a szervezet szinte teljes egészében hasznosítja azokat. A reteknek nagyon jó gyógyhatása van, de nem szabad túlzásba vinni a fogyasztását, mert ha túlságosan tömören fogyasztjuk a retek-lét, károsíthatjuk az emésztési szerveket. Azok, akik gyomor vagy bélgyulladásban szenvednek, nem fogyaszthatnak nagyobb mennyiségben reteklét. Az epére gyógyítólag hat. A retket, az eddigi szokásainktól eltérően, jobban is bekapcsolhatjuk az étrendünkbe. S ha egy talpalatnyi kertecskénk is van, adjunk helyet a reteknek, mert nagyon hálás csemege. Felhasználhatjuk nyersen salátákhoz, de párolhatjuk is más zöldséggel az egész növényt. Pároláshoz és a centrifugázáshoz és más esetben is az egész növényt használjuk, mert a felső része is gyógyhatású, tele van klorofillal. Általában kalcium és más ásványok is előfordulnak e növények zöld részében

 

  Saláták Egyéves, lágy szárú növények, melyeknek több fajtacsoportja (fejes-, jégcsap-, tépő-, metélősaláta) ismert. Kalóriaszegény, rost dús, klorofillban, káliumban, A, ill. K-vitaminban és fólsavban gazdag növények. A saláták a vegetáriánus táplálkozás fontos alapelemei. Rendszeres fogyasztásuk nélkülözhetetlen a szervezetben felhalmozódott salakanyagok kiürítésének elősegítéséhez és a szervezet frissen tartásához. Jótékony hatásúak lehetnek a reumatikus és a bőrbetegségek megelőzésében és kezelésében is. A saláta: a tavasz első újdonsága az asztalon. A téli saláta még az ősz folyamán a földbe kerül, hogy a húsvéti ünnepekre elérje a fogyasztható méretet. A tavasz első heteitől kezdve a különböző fajta saláta szinte mindennapos az étkezésünkben. A kalcium és a magnézium előfordulási aránya a test hasznosításához ideális. A mellékelt táblázatból láthatjuk, vitamin és ásványtartalmát. Kiemelkedő a K vitamin tartalma és a B vitaminok. Az A és C, vitamin kombinációjának köszönhető, hogy rendkívül jó hatással van a salátalé a légzőszerv nyálkahártyáira. A köhögés csillapodik és csökken az inger a tüdők hörgőiében egy-egy pohár salátalé elfogyasztása után. A magas kálium tartalmának köszönhetjük, hogy a saláta a tavaszi nagytakarítást is képes elvégezni szervezetünkben, ha kúraszerűen fogyasztjuk. A sav-lúg egyensúlyt állíthatjuk helyre, amivel megteremtjük valójában a gyógyulás, illetve az egészségünk alapját. A saláta általában nyersen, vagy kissé meglankasztott formában kerül az asztalra (ez emeli B vitamin tartalmát). Igyekezzünk minél zöldebb leveleket használni, különösen, ha kicentrifugázzuk.

  A sárgarépa az egyik legközkedveltebb zöldségfélénk. Több változatát termelték ki szerte a világban. A legjobb az, amelynek szép narancs színe van, az tartalmaz ugyanis legtöbb karotint, az A vitamin, elő-vitaminját. A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat. A legtöbb benne az A vitamin elő vitaminja, amely vízben nem oldódik, tehát csak abban az esetben tudja szervezetünk hasznosítani maradéktalanul, ha zsírok, főleg esszenciális zsír társaságában, fogyasztjuk. Általános gyógyhatását a nagymennyiségű kálium s egyéb tartalma teszi lehetővé, a vér savtalanítását segíti elő. Ezért nehéz különválasztani egyedi hatásokra. Gyógyítása láncszerű, amilyen csak a betegség lehet. Az éhséget jól csillapítja, így hatásosan lehet használni a fogyókúrázóknak, vagy azoknak akik megszokásból rágnak valamit. A vér savtalanítása elsősorban a máj működését segíti elő. Ha a máj tisztulása megindult, a gyógyulás egész láncolatát vonja maga után. Általánosságban a gyulladás az, amelyre gyógyítólag hat a sárgarépa-lé, s ide tartozik a fertőzés is. Nem szabad megfeledkeznünk a látási zavarokról. Enyhítésére, megszüntetésére, fogyasszunk sárgarépa-lét. Segít a szürkületi vakság legyőzésében. Az egyik legkellemesebb zöldség italunk. Ezért gyakran használjuk más zöldséggel keverve, vagy azért, hogy enyhítse annak tömény hatását. Így például a káposzta-félékkel jó kombinációt ad a vértisztító hatásával, úgy a látási zavarok leküzdésére, mint a vesebántalmak gyógyítására. Arról se feledkezzünk meg, hogy a karotin, az A vitamin nem oldódik vízben, tehát a jobb felszívódásához ajánlatos, a búzacsíra olaj, vagy más esszenciális zsír fogyasztása.

  A sóska többféle változata ismert. A nálunk legelterjedtebb és termesztett sóska egész Európában őshonos növény. A sóska nem tartozik a gazdaságilag fontos zöldségnövények csoportjába, ennek ellenére fogyasztása eléggé elterjedt. Elsősorban házi kertek növénye. Táplálkozási értékét nagy C-vitamin- és vastartalma adja. Frissítő, savanykás íze magas oxálsav tartalmának köszönhető. Több változata van, a legelterjedtebbek a közönséges és a francia sóska. Ez utóbbi rendkívül savanyú. Külföldön elterjedt még a nem savanyú angol sóska is. A rebarbara rokona.
A sóskát használhatjuk zöldségként: nyersen salátákban, főzve és fűszernövényként is: levesekben, mártásokban és más fűszerekkel együtt halak töltelékeként. Egész nyáron beszerezhető.

 A spenót: egyike az ásványi anyagokban és vitaminokban leggazdagabb levélzöldségeinknek. Jelentős rosttartalma mellett rendkívül gazdag káliumban, kalciumban, magnéziumban, foszforban és vasban. Figyelmet érdemel magas A-vitamin-tartalma, valamint B6-, E-vitamin- és folsavtartalma is. Gyengén párolva kitűnő, táperőben gazdag étel, de zöldsalátának is fogyasztható. A spenótnak fontos szerepe van a magas vérnyomás, a stroke és a kórosan magas koleszterinszint megelőzésében, a rákkeltő nitrózaminok képződésének gátlásában, illetve a székrekedés enyhítésében.

 Az uborka az indiánok eledele. Mindig is salátának, vagy körítésnek használták fő ételhez. Az uborka nemcsak az emésztő szervekre hat hűsítőleg, de a légzőszervekre, és a gyulladásos bőrre is. Kiemelkedő vitamin vagy ásványi anyag nincs benne, mégis jó szolgálatot tesz a természetes gyógyításban. Leginkább a borelváltozásra használják, és úgy külsőleg, mint belsőleg jó méregoldó tulajdonsága van. Az uborka lé, vagy uborka pép jótékony hűsítőként hat még az erős fájdalommal járó méhecske csípésre is. Mivel igen leveses, legjobb, ha kicentrifugázzuk a levét. Keverhetjük petrezselyem lével, ami kitűnő vízhajtó.

  Vöröshagyma: A vöröshagyma különösen nyersen nagyon tápláló. Sok benne az ásványi só, és többek között még E vitamint is tartalmaz. Fontos megjegyezni, hogy rendkívül melegítő hatása van, ezért lázas betegeknek ne adjuk. Tápértéke megfelel a fokhagymáénak, még gyógyító hatásban is szinte megegyeznek. És mint a fokhagymából, a vöröshagymából ugyancsak, ha sokat fogyasztunk gázokat okoz a belekben. A fokhagyma alkalmas a kisebb bélférgek kiűzésére. A vöröshagymával nagyobb bélférgeknél is sikerrel járunk. A vöröshagymát meghűléskor próbáljuk csak külsőleg használni.

 A zeller Dél-Európából terjedt el. A zeller egyik megkülönböztető tulajdonsága, hogy rendkívül sok szerves nátriumot tartalmaz. Van benne továbbá kalcium, foszfor, kálium, vas, magnézium, A, B, C vitaminok és nyomelemek. A zeller gyógyhatása akkor érvényesül legjobban, ha nyers állapotban fogyasztjuk. Tele van ugyanis szerves anyagokkal, sókkal, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a vér savtalanításához. De legnagyobb értéke a szerves nátrium tartalma, amely jelenlétében hatékonyabb a kalcium felszívódása. A zeller azok közé a népi gyógyszerek közé tartozik, a petrezselyemmel együtt, amelyek erős vizelethajtónak számítanak. A zeller lé magában nagyon erős a májnak, ezért minden esetben vagy vízzel felhígítva, vagy sárgarépa lével, esetleg más lével fogyasszuk.

.

Belépés

Keresés

Naptár
«  Január 2020  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031

Mentett bejegyzések

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala