Ötletek és tapasztalatok.

Saját tapasztalatok, ötletek, és kipróbált tippek. Sikerek és bukások. Eredmények.

Burgonyabogár: Ha a burgonyát árnyékos, hűs területre vetjük, kevés csíkos bogarat találunk rajta. Ez azért van, mert a burgonyabogár nem szereti ezt a klímát, és a petéit sem szereti ilyen helyre rakni, illetve a peték sem fejlődnek ki, ilyen körülmények között. Ha van lehetőségünk, érdemes a vetésnél ezt figyelembe venni.

Vakond riasztás: Ez a kis állat sok kellemetlenséget okoz, ha elszaporodik. Ez akkor következik be, amikor sok a kártevő a kertben. Ilyenkor telitett asztalt talál.Tulajdonképpen hasznos is, mert lazítja a talajt.A biokertész csak riasztja a vakondot. Egészséges talajéletet tart fenn, a komposztba sok gyógynövényt kever,(bodza, nagy sárfű, citrom fű, kamilla, csalán, menta, stb) .Ha van víz bőven, a járatba enged riasztásként.A sűrű talajlazítás,(ásóvilla) és kapálás is zavarja a békés „pucok életet.” Sok sikert az alkalmazásukhoz.

 Nitrogén pótlás: Ha a bab és a borsó letermett, a szárát ne húzd ki, hanem a föld fölött vágd el. Így a nitrogén gyűjtő gyökérzet a talajban marad.Vethetsz más növényt is zöldtrágyának. Lényeg, hogy gyorsan nőjön, és nagy legyen a zöldtömeg. Pl: mustár, facélia, pohánka, borsó, stb…..

Talajtakarás: Ezt más néven mulcsozásnak nevezzük. A lényege az, hogy a növények között, és a sorok közötti szabad területet betakarjuk lebomló, komposztálódó anyaggal. Ezáltal csökkentjük a párolgást, a gyomosodást, és kedvezőbb feltételeket teremtünk a talajban levő élővilág számára. A takarás vastagsága kb. 5 cm legyen. Ha elvékonyodik, fel kell újítani.Takarásra alkalmas anyagok: fű kaszálék, aprított nyesedék, forgács, stb….. .Legjobb a zöld aprított nyesedék. Használható az 1-2 rétegű papír, fekete fólia, érett komposzt, sőt kavics vagy kő is. Az utóbbit csak fás szárú növényeknél alkalmazzuk, illetve díszkertben. Komposzt darálóval a magnélküli gyomot is alkalmassá tehetjük erre a célra. A befülledést elkerülhet-jük száraz anyag belekeverésével.Érdemes megpróbálni. Kevesebb öntözéssel lehet termelni, és a talajtaposásból származó talaj tömőrödés is csökken. Én alkalmazom, mert jónak tartom. Nálam bevált.

Savanyítás: A téli eltevéshez ne használjunk kémiai tartósítószert illetve bolti savanyúság tartósítót. Termesszünk a kertben olyan növényeket, amelyek alkalmasak erre a célra. Pl: torma, koriander, mustár stb. Savanyító szerként ecetet, citromsavat, citromlevet használjunk.

Gyümölcs tartósítás: Télire a gyümölcsöt fagyasztással, csírátlanítással, vagy aszalással tegyük el. Kitűnő receptek találhatók: JaroslavBalastik: Házi tartósítás és fagyasztás című könyvében.

Méh, pillangó, hasznos rovarcsalogatás: Hasznos a kertben a sokféle, tarkavirágú növény. Mindig virágozzon valami a kertünkbe. Ültessünk és vessünk virágokat, gyógynövényeket.Pl: körömvirág, büdöske, fekete nadálytő, rézvirág, sarkantyúka, „bodza”, kakukk fű, menta, facélia, stb… .Még hagymás virágokat is termeszthetünk.

Apró fogások a kicsinyke kertben

1. Lebegjen folyton a szemünk előtt az a cél, hogy kertünkben a növények jól, a kártevők rosszul érezzék magukat. Ma már számos olyan fajtát nemesítettek, amely ellenáll a betegségeknek, vagy legalábbis kevéssé fogékony rájuk. Közülük válasszunk, amennyire mód nyílik rá. Az is fontos, hogy a kiszemelt növény mennyire illik az adott körülmények közé. A termékeny, okos vízháztartású talajban egyébként a természetes védekező képesség is erőteljesebb, mint ott, ahol csak sínylődik az állomány. Az életteli televény otthont teremt a hasznos parányszervezeteknek; a kiegyensúlyozott tápanyagellátás hasonlóképpen fontos. (Súlyos tévedés, hogy pl. a nitrogén-özön előnyös volna, a „fölpuffasztott” levélzet szinte csemegével csalogatja a kellemetlen látogatókat, mindenekelőtt a levéltetveket.)

2. Ne hagyjuk kiszikkadni a termőréteget. A hervadozó növényeken örömest telepszenek meg a tripszek és „hasonszőrű” ártalmas károsítók. Igaz, a túlöntözött palánták viszont „elkényesednek”, könnyen esnek betegségek áldozatává. A legtöbb esetben a heti 30 mm átlagos vízmennyiség éppen elegendő. Ha csapadék híján locsolni kell, lehetőleg ne a levelekre juttassuk a nedvességet, mert tűző napsütésben a csöppek alatt megperzselődhetnek, az erős sugárral pedig a kórokozókat is terjeszthetjük. A talaj takarása minden­képpen előnyös, nem utolsósorban vízgazdálkodás szempontjából.

3. A sor- és tőtávolság ésszerű kialakítása. A sűrű, túltömött állományok többet szenvednek, és összességben gyengébb termést hoznak mint levegős tenyész területen. Gyakran érvényes a mondás, miszerint „kevesebb több lett volna”. Egyúttal könnyebb a ritkább töveken fölismerni a kártevők megjelenését, könnyebb védekezni, mielőtt elhatal­masod­nának.

4. Ne hurcoljuk be kertünkbe szántszándékkal az „ellenséget”! Vagyis az idegenből beszerzett szaporító anyagot igen gondosan vizsgáljuk meg – csak megbízható magot, palántát, csemetét vásároljunk.

5. Tiszta, szükség esetén fertőtlenített szerszámokkal dolgozzunk. Ha beteg növényt kezeltünk, utána mossuk meg még a kezünket is. A kóros növényi részeket égessük el. A szemfüles kertész nem átall akár kézi lencsével vizsgálódni, ha gyanús foltot, rágásnyomot vagy eleven rovart, atkát, esetleg más nyomot – petét stb. – észlel. Nem csupán a levél színét, hanem fonákát is végigfürkészi. Ha nem ismeri föl a kártevőt vagy a kártételt, rögvest szakértőhöz fordul.

6. Csak roppant jóindulattal minősíthetem „ismerethiányosnak”, amikor ellenzőink váltig hangoztatják: a biokertész nem használ semmilyen védekező szert vagy módszert. Persze, hogy használ, csak nem zúdítja nyakló nélkül a veszedelmes készítményeket ártatlan terményeire. Nem dől be még a legcifrább – egész oldalas – hirdetésnek sem, inkább a józan eszét veszi elő. Azzal viszont nem takarékoskodik.

A komposzt rostálásához a könnyű, műanyagból készült gyümölcsrekeszek nagyon jó szolgálatot tesznek. Különböző méretűek a rácsaik, mindenki ki tudja kísérletezni melyik a legjobb. A zöldségesektől be lehet szerezni egy-egyet, helyettesíthetik a fakeretes, drótból készült rostákat.

Almaecet gyógyhatása az állattartásban

Az állattartás során a betegségek megelőzésére kell fektetni a hangsúlyt. Az almaecet főként arra szolgál, hogy pótolja a nem megfelelő takarmányozás miatt, az állatok szervezetéből hiányzó anyagokat, és ezzel segítse szervezetük működését. Folyamatos használata során egyenletessé teszi a napos állatok fejlődését, növeli az állatok általános ellenálló képességét. Élénkíti az anyagcserét, ezáltal csökken a fajlagos takarmány-felhasználás is. Egyes baktériumokkal szemben baktericid, míg a legtöbbel szemben sztatikus hatású. Az almaecet csíraölő hatása egyszerű kísérletekkel bizonyítható: az állatok itatóedényében található baktériumok száma egy nap elteltével az almaecet tartalmú ivóvízben ezerszer kevesebb volt, mint a közönséges csapvízzel feltöltött itatóban.Az almaecet olyan létfontosságú anyagokat tartalmaz, mint például: B-vitaminokat, természetes C-vitamint, esszenciális aminosavakat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, pektint.

A cickafark nemcsak az embert, a kertet is gyógyítja, minden növénynek jó szomszédja, a komposztot is hasznos anyagokkal gazdagítja. Vérzéscsillapító hatását már az ókorban is ismerték.

Az orbáncfű virágzása a nyári napfordulót jelzi. Ekkor jár a nap a legmagasabban az égen, és ezt az erőt rejti a virágok teája a téli fényhiányos depresszió leküzdésére. Virága olyan szép, hogy az évelők között is helye van, de nem könnyű megtelepíteni. Elhúzódva, évek múlva csírázik, és csak ott, ahol akar. Kutassuk fel a közeli réten, domboldalon, innen is meg lehet szedni a virágot, a terméses ágakból pedig vigyünk be a kertbe, és szórjuk le olyan helyre, ahol nyugodtan csírázhat.

A csipkebogyó termése a legjobb téli vitaminforrás, teának szárítva, de lekvárnak, szörpnek elkészítve is használjuk. Ha magától nem jelenik meg a kertben, begyűjtött terméseiből szórjunk el a sövény védelmében, ahol a madarak nem férnek hozzá, a következő évben csírázik csak ki. Kissé kilóg a sövényből, mert nagy helyet igényel, de ha metszés nélkül hagyjuk szabadon fejlődni, könnyebb róla szüretelni, mert a külső fiatal napsütötte ágak rakódnak be gazdagon terméssel. Ami a bokor belsejében marad, hagyjuk meg a madaraknak. Ha van a környéken vadrózsa, akkor a nemes rózsák is szépen fognak fejlődni, a talajösszetétel megfelel számukra.