Október

• A gyepet legkésőbb október végéig nyírhajuk, különben megsínyli a telet. Ilyenkor gyomláljunk is. A levágott füvet gondosan gereblyézzük össze. Az így kezelt gyepfelület télen is mutatós.
• Ha erősebben elkezd hullani a lomb, három - négy naponta gereblyézzük össze. Ha a lombot a gyepen hagyjuk, a gyep kipusztulhat.
• A sziklakertben ügyeljünk arra, hogy az örökzöld évelőkre télire ne kerüljön lomb. Ha lombbal takarnánk ezeket a növényeket, alattuk a növények befüllednének, és könnyen elrothadnának. A növényekre hullott lomb összegyűjtésekor a gyomokat is távolítsuk el.
• Rózsát még októberben is ültethetünk, ha a megfelelő óvintézkedéseket megtesszük. Október végén elültetett rózsák még fejlesztenek új gyökereket, mielőtt a talaj átfagyna. Ezért tavasszal már erősebben hajtanak, mint a később telepített példányok.
  A rózsafákat kb. 80-110cm-re ültessük egymástól. Bokorrózsáknak elegendő a 40-50cm-es tőtávolság. Ha sorokba ültetjük, a sortávolság100, illetve 60cm legyen. A bokorrózsákat olyan mélyre ültessük, hogy az oltás helyét földdel bőségesen be tudjuk takarni a téli fagyok ellen. A rózsafákat- más rózsákkal ellentétben- ferdén ültessük. Ha a rózsafákat ferdén ültetjük, ezzel megkönnyítjük a törzsek eldöntését, és így elérhetjük, hogy a hajlítás során a rózsafa törzse a talajszinthez képest kb. 60-os szögben álljon.
  A szakszerű ültetés és a bőséges öntözés biztosítja, hogy a rózsák meggyökeresednek. A gyökereket ültetés előtt vágjuk vissza. Ezután iszapoljuk. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a gyökerek függőlegesen álljanak a földben. Az októberben ültetett rózsa hajtásait csak tavasszal vágjuk vissza a szükséges mértékben. Ha már most a szükséges teljes mértékben visszametsszük a rózsát, a tél folyamán a megmaradt vesszők esetleg elfagyhatnak.
  A rózsafákat az ültetés után hajlítsuk le a földre, és koronájukat földdel takarjuk be. Október végén a régebben telepített rózsáinkat is védjük takarással a fagytól.
• Amennyiben kertünk nagyon szeles területen fekszik, telepíthetünk szélvédő sövényt. A sövénynek nem az a célja, hogy a szelet teljesen felfogja, inkább csak az, hogy a szélnyomást csökkentse. Erre a célra nem jó ha túl sűrű sövényt telepítünk, mert azon a szél átbukik és végigsöpör a kerten. A ritkább sövény viszont mérsékli a szelet, így a kert klímája sokkal kellemesebbé válik. A szélvédő sövényeket mindig a fő szélirányra merőlegesen ültessük.
  A szélvédő sövény telepítésére a felfelé törő növekedésű cserjék alkalmasak. Kisebb kertekbe olyan cserjét válasszunk, amiből viszonylag keskeny sövényt lehet kialakítani. Ilyen például a boroszlánlevelű fűz, vagy a fagyal és azok a fajták melyek a formázást tűrik. A lombhullató sövények telepítésére október a legmegfelelőbb időpont. Azt a sávot, ahová a sövényeket ültetjük, legalább két ásónyom mélyen forgassuk meg. Mivel a sövényeink megfelelő feltételek mellett akár évtizedekig a helyükön maradnak, így ásáskor a földjükbe keverjünk bele nagy mennyiségű szerves anyagot, például komposztot vagy tőzeget. Ha savanyodásra hajlamos a talaj, akkor az előkészített talaj felszínére szórjunk ki meszet, és sekélyen kapáljuk be.
• Gyertyánból (Carpinus betulus) vagy bükkből (Fagus sylvatica) álló sövény telepítéséhez csak többször iskolázott csemetét használjunk. A többszöri átültetés eredményeként megfelelően fejlett hajszálgyökerei vannak, így biztosabban megered, és hamarabb növekedésnek is indul. A gyertyán nagyon jól alkalmazható kisebb kertek elkerítésére is, mivel igen keskeny sövény nevelhető belőle.
  A sövénynek vásárolt növények gyökereit óvjuk a kiszáradástól. Ha nem ültetjük el a vásárolt növényeket azonnal, akkor vermeljük el őket.
  Ha széles sövényt szeretnénk kialakítani a kertben, akkor kettős sort ültessünk, de általában egy sor is elegendő. Az ültetés után alaposan öntözzük meg a sövényt, majd végezzük el az első metszést. A frissen ültetett növényekhez hasonlóan a sövények talaját is takarjuk.
  A sövénynek szánt növényeket ne ültessük mélyebbre, mint ahogyan a faiskolában álltak, és ültetés után alaposan nyomkodjuk le őket. Ez utóbbi alól kivétel a fagyal, amit a legalsó elágazásig beültethetünk a földbe.
  Az ültetés után alaposan öntözzük meg a sövényt, majd végezzük el az első metszést. Hogy az öntözővíz ne folyhasson el, az ültetési helyek peremét kissé magasítsuk meg.
  A frissen elültetett növényekhez hasonlóan a sövények talaját is takarjuk. Ez megvédi a növényeket a téli fagyoktól, és a talaj nedvességtartalma is hosszabb ideig megmarad, erre a sövénynek a gyökeresedéshez szüksége van. A sövények takarására az ősszel lehullott és összegyűjtött lomb kiválóan megfelel.
• Fagyérzékenysége miatt inkább tavasszal ültessük el a nyári orgonát, a zanótót, és az örökzöld orbáncfüvet. Ha mégis ősszel telepítjük őket akkor téli takarást kell biztosítanunk számukra. Tavaszi ültetésű kúszónövény a kerti iszalag (Clematis), és a kínai kékakác (Wisteria).
• Néhány növény kivételével a lombhullató cserjék ültetésére is a legalkalmasabb időszak az október. Ha a növényeket október elején elültetjük, akkor elegendő idő áll rendelkezésükre, hogy még a fagyok előtt elegendő hajszálgyökeret tudjanak nevelni ahhoz, hogy tavasszal növekedésnek tudjanak indulni. Ez olyan kúszónövényekre is igaz, mint a borostyán, a vadszőlő és a lonc.
• Minden díszcserjének akkora tenyészterületet biztosítsunk, hogy növekedési formájának megfelelően tudjon fejlődni. A díszcserjék telepítésekor a magasságukra is gondoljunk. Alapvető, hogy a magasabb cserjék alkossák a hátteret, és az alacsonyabbak legyenek elöl.
• A díszcserjék ültetésekor a talaj megfelelő előkészítése és a tápanyag biztosítása épp olyan fontos, mint a sövény telepítésekor. A frissen ültetett cserjék talajába ne keverjünk be istállótrágyát, azt inkább takarásra használjuk. A takaró réteg megvédi a növényeket a fagytól, és a tápanyag is bekerül a növények gyökereihez a téli csapadékkal.
• Minden, ősszel elültetett lombhullató díszcserjét kissé vágjuk vissza, hogy a lombozat és gyökérzet egyensúlyát fenntartsuk.
• A cserjék ültetése során ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne száradjanak ki az ültetésig, a gyökereket iszapoljuk, ültetés után a tövek körül a földet nyomkodjuk le, majd alaposan öntözzük meg a növény.
  A lomblevelű örökzöldeket és a tűlevelűeket is bőségesen öntözzük meg, főként akkor, ha a talaj laza szerkezetű és száraz az időjárás.
• A rózsanádat (Canna) az első erősebb éjszakai fagy után azonnal szedjük ki a földből. A gyöktörzsön lévő földet ne rázzuk le. A föld feletti részeket kb. 10cm-esekre vágjuk vissza. Minden levélmaradvány távolítsunk el. A kiásott gyöktörzseket vigyük a teleltetőbe, de előtte ne szárítsuk meg őket.
• Amint erősebb fagyokra számíthatunk október vége felé, a későn virágzó kardvirágfajtákat is szedjük ki a földből.
• A krizantém tövét ősszel ne osszuk szét, csak tavasszal. A krizantém elég fagyérzékeny, és az ősszel szétosztott tövek még inkább azok. A tavaszi tőosztás sokkal biztonságosabb.
• Amint a fagyok következtében a dália lombja elhervad, a gumókat szedjük ki a földből. Kiásáskor ügyeljünk arra, hogy a gumók ne sérüljenek, mert sérült gumókat télire nem szabad eltenni. Ezért csak ásóvillát használjunk. A gumók között és a gumókon lévő födet óvatosan távolítsuk el. A föld feletti részeket kb. 10cm-esekre vágjuk le. Ezután a gumókat szellős, száraz és fagymentes helyiségbe vigyük. Csak a jól megszárított dáliagumót vihetjük a teleltetőbe.
• Október végén a már nem használt tömlőt tegyük el lehetőleg fedett, fagymentes helyre. A tömlőt semmi esetre se hagyjuk kint, mert szétfagyhat, ha nincs teljesen kiürítve.
  Az automata öntözőrendszereket le kell vízteleníteni a kerti csapokkal együtt, hogy ne tudjanak szétfagyni.
• A kerti bútort nem szabad túl sokáig kint hagyni a szabadban, mert a nedves őszi időjárás tönkreteheti. Mielőtt fedett helyre vinnénk alaposan mossuk le. Mielőtt a fészerben egymásra raknánk a bútorokat, közéjük tegyünk textildarabokat vagy kartonpapírt, hogy a mázolt részek ne karcolódjanak össze, és a festék ne kopjon le.
• Lassan felkészülhetünk a hóesésre és arra, hogy kertünkben élő madarakról gondoskodnunk kell. A cinkéket már a hóesés előtt az etetőhelyhez szoktathatjuk.