Már amennyiben saját felhasználásra
kerül a termék. Minden más esetben célszerű a Biokultúra Egyesület
központi vagy helyi csoportjaihoz fordulni, még a magvetés előtt, hogy
időben nyilvántartásba tudják venni a termelőt, hiszen betakarításkor
csak a bejegyzett és ellenőrzött tagok részére adható ki a
minőségtanúsító okira. A következőkben egy táblázattal szeretnék
segítséget nyújtani a vetés helyes idejének meghatározásához. Akik a
Vetési naptár előírásai szerint dolgoznak, az optimális vetési időhöz
legközelebb álló „levél”-, „virág”-, „termés”- vagy „gyökér”-napokat
válasszák.
A biológiai növénytermesztésnél nagyon fontos a vetőmag
minősége: csak megbízható helyről származó, nem öreg (lásd a táblázat
csírázóképesség rovatát!) és nem csávázott (!) vetőmagot használjunk. Ez
fokozottan érvényes az uborka, a paradicsom és a kukorica magjára. Ha
lehet, a magvakat vetés előtt áztassuk először csalán, majd zsurlófű
állott vizes oldatába. Az előbbi kondicionálja, míg az utóbbi a
gombabetegségektől védi meg a magból kikelő magoncot. A későbbi
növénynevelésre a biológiai kertműveléssel foglalkozó szakirodalom
bőséges utalást nyújt.
Inkább később vessünk
Érthető
módon március elején mindenki türelmetlenül várja a tavasz
kiteljesedését. A magvetéssel azonban vigyázzunk. Ne a naptár, hanem a
hőmérőt figyeljük, és csak akkor fogjunk a szaporításhoz, ha a megfelelő
talajhőmérséklet biztosított Ellenkező esetben lehet, hogy munkánk
kárba vész, és mire kiderült, már az optimális vetési időről is
lekésünk. Vetés előtt a korábban j fellazított és komposzttal bőven
ellátott talajt munkáljuk meg, simítsuk el, majd a zsinór mentén húzott
vetőbarázdát alaposan öntözzük meg csalánlével, s ezután vessük belé a
magot.
Március elején nagy biztonsággal vethetjük a sárgarépa, a
fehér gyökér, a pasztinák, a spenót, a hónapos retek és a fejes saláta
magját, duggathatjuk a vöröshagyma dughagymáit. Az apróbbakból nyár
végi, télálló hagymát, a nagyobbakból, az úgynevezett „pikleszből”
friss, májusi zöldhagymát nyerhetünk. Ez utóbbit kicsit fel is
töltögethetjük, hogy minél hosszabb legyen az ún. „fehér”-je.
A szomjas retek pudvásodik
Sőt
nemcsak pudvásodik, de kukacosodik is! A retket előszeretettel támadó
földibolhák ugyanis ki nem állhatják a nedves környezetet, éppen ezért
gondoskodjunk róla, hogy a retekágyás talaja mindig kellően nedves
legyen. Ugyanakkor kerüljük a nagy vízadagokkal történő locsolást, mert
hatására a retekgumók könnyen felrepedhetnek.
Jó szomszédság
A
jó szomszédság a növények között sem lebecsülendő. Komoly eredményeket
érhetünk el a megfelelő növénytársítás segítségével. A témáról prof, dr.
Sárközy Péter Rokonszenv növények között című művében olvashatunk. Az
aktuális vetnivalók közül a sárgarépa és a hagyma egymás mellé ültetése
kiemelkedően jó hatású. A sárgarépalegyet a hagyma, a hagymalegyet a
sárgarépa tartja távol.
http://www.ideal.hu/sectioncsalad/94-oekozona/100735-marciusi-biokert.html