Aki már elvetette a borsót, s más zöldségek magjait, most megspórolhatja a kelesztő öntözésüket. A dughagymák is földbe kerülhetnek a tavaszi fokhagyma gerezdjeivel együtt. A burgonya ültetésével se késlekedjünk. Igazi vetési hónap az április, mindenféle zöldség vetésének ideje, talán a zöldbabbal nem érdemes sietni. Meg a palántázással. De erről majd később.

A zöldbab vetését ráérünk április végére, május elejére időzíteni, mert ez kifejezetten melegkedvelő növény. Igazán 20-22 oC melegben érzi jó magát, a csírázó növényke könnyen megfázik s elpusztul a hideg a talajban. Vetését ezért legalább 10 oC-os talajhőmérsékletkor érdemes elkezdeni, de másodnövényként is vethetjük június- július hónapokban.

A zöldborsóval ellentétben jól tűri a félárnyékos helyeket is, ezért szívesen vetik köztes növénynek, szőlő és gyümölcsfa, vagy éppen kukorica sorok közé. Megjegyzem a borsó viszont kedveli a napos részeket, félárnyékban nem köt jól, ilyen helyről sok üres borsóhüvelyt nyitogathatunk majd a borsó fejtéskor.

Még annyit a zöldbabról, hogy a fajta választásnál fontos döntés, hogy bokorbabot, vagy futó ún. karósbabot kérünk-e a gazdaboltban. A bokorbab fajták esetében legalább 30-40 cm-es művelő utat célszerű hagyni a sorok között, hogy a gyomláláskor legyen elegendő helyünk, míg a karósbab fajták sorköze legalább 1 m kell legyen.

Hasonlóan melegebb talajba kell kerüljön a csemegekukorica magja is, ezért aki saját termesztésű kukoricát szeretne a fazékba, szintén április végére halaszthatja a vetését, amikor a talaj hőmérséklete már elérte a 10 oC-ot.

A burgonya ültetésével sem késtünk még el április hónap elején. Vannak akik mindig a húsvéti ünnepekhez igazítják a krumpli ültetést, az idén ugyan korábban volt a húsvét, és hűvös, inkább hideg talajba kerültek a vetőgumók, ahol tartották ezt a szokást.

Nézzünk körül a gyümölcsfák táján is.

Aki elmulasztotta a télvégi lemosó permetezést, annak nagy valószínűséggel több dolga akad majd évközben a permetező masinájával. A gyakorlati tapasztalatok szerint ugyanis – nem általánosítok, inkább csak a saját tapasztalataimról számolok be – többnyire két-három kezeléssel többet kívánnak meg hasonló védettség biztosításához, mint ahol a lemosó permetezést elvégezték.

Április végére szinte valamennyi gyümölcsfa már elhullajtja szirmait. Amire azonban külön is érdemes odafigyelni az a csonthéjasoknál a monília – pontosabban a monilínia – elleni védekezés. Erre még virágzáskor kijuttatható szerek is rendelkezésre állnak, hogy megelőzzük a „leforrázott” virágok megjelenését. Meggy, kajszi, őszibarack, de még a mandula is áldozatul eshet ennek a kórokozónak, különösen hűvös csapadékos tavasz esetén, merthogy ez a gomba, ellentétben a többi gombával, nemcsak a meleg, párás időben érzi jól magát. Annyit még hozzá kell fűzzek, hogy néhány éve már háromféle monília gomba pusztít a gyümölcsökben és ez a harmadik a Monilínia fructicola nevű már az alma termésűekben is gondot okoz. A rend kedvéért megemlítem még a másik két monília kórokozó a M. laxa és M. fructigena nevét is.

Egy másik rendszerint problémás gomba kórokozó az őszibarackfa leveleit fodrosítja ki, piros dudorokkal, amelyik a Tafrina deformans nevet kapta. Ellene ilyenkor már a réztartalmú szerek helyett ajánlatosabb valamelyik kaptán hatóanyagúra váltani.

Egy virágzó mandula fa képével köszönök el, amelyre valamikor egy őszibarackot oltottak és azt éppen a monilínia végezte ki, de az „alanya” íme túlélte.

drip.

Forrás:www.agroinformkiado.hu