Már az ókori egyiptomiak és rómaiak is kedvelték azt a feltehetőleg Elő-Ázsiából származó fűszer és gyógynövényt. Innen terjedt el a középkorban Közép-Európában, ahol a szerzetesek a kolostorkertekben termesztették.

Az egynyári kaprot könnyen összetéveszthetjük a hozzá hasonlító édesköménnyel. Ernyősök családjába tartozik, 1 méteresre is megnő, szárai belül üregesek, ezeken ülnek a szárnyalt, összetett levelek. Nyár közepén jelennek meg a sárgás színű virágai, melyek nagyméretű ernyőt alkotnak. A kis virágokból fejlődnek ki a kapormagok. A termések először kerekdedek, majd száradás során két részre hasadnak. Számos illóolaja adja a jellegzetes aromáját.

Különleges fajtája a páfránylevélre hasonlít, melyek sokáig gyűjthetők. Napos, meleg, szélvédett helyen érzi jól magát. Ilyen körülmények között igen finom aromájú leveleket fejleszt. Igénytelen növény, különösebb gondozást nem igényel. Állandóan nedves, tápanyagban szegény talajjal is megelégszik.

Termesztése áprilistól megkezdődhet, ha 2-3 hetente megismételjük a vetést, folyamatosan szedhetjük a friss leveleit. Virágzás idején legtöbb az aromaanyaga. Ha a leveleket akarjuk felhasználni, sűrűn vessük, ha pedig azt akarjuk, hogy termést is érleljen, 20 cm-es tőtávolságra ültessük egymástól.

A kaprot (Anethum graveolens L.) más konyhakerti növény közzé is ültethetjük, pl. uborka, sárgarépa mellet jól érzi magát. A talajt rendszeresen lazítsuk, mert a pangó vizet nem szereti. A növény elhullajtja magjait és nem kell vetnünk a következő évben. De mi háziasszonyok ezzel tisztában is vagyunk, tapasztalatból tudjuk, ha ki is szeretnénk irtani, szinte lehetetlen, olyan szapora.

Leveleit egész nyáron szedhetjük, lehetőleg frissen használjuk fel. A leveleket megszáríthatjuk, vagy le is lehet fagyasztani, de ilyen formában veszítenek aromájukból. Termését akkor gyűjtsük, ha bebarnultak a magvak. A virágernyőket vágjuk le, fejjel lefelé szárítsuk meg. A száraz magvak szinte maguktól kiperegnek.

Díszítőként is alkalmazzák, szépen mutat a kertünkben, de virágos szárait csokrok kötésénél is felhasználják.

Friss leveleit mártások, saláták, zöldséges ételek, halak ízesítésére használják. Mielőtt az ételhez adnánk, a leveleit morzsoljuk szét. A kapor elengedhetetlen a savanyú uborka elkészítésénél, de kapros fűszerecetet is készíthetünk belőle. A magyar konyha régi fűszere, túrós lepény, tökfőzelék, kovászos uborka elkészítésénél kiváló ízt ad az ételnek.

 Gyógyteát készítenek belőle, amely megakadályozza a gázképződést, puffadást, segít az emésztési panaszokban. Emellett vizelethajtó és nyugtató hatása is van, vesekő esetén ajánlatos a tea fogyasztása.

 Elalvást segítő kapros bor, próbálja ki!

Forraljunk fel 1 csésze fehérbort, öntsük rá 1 teáskanálnyi száraz kapormagra. Hagyja egy kicsit állni, majd szűrje le és forrón kortyolgassa el. A görögök kaporlevelet tettek a szemükre, hogy könnyebben aludjanak el.

Egy másik recept:

Uborkás joghurt

Hámozzunk meg 2 salátának való uborkát, vágjuk össze apróra, vagy reszeljük le. Majd adjuk hozzá 4-5 kipréselt fokhagymát és 3-4 natúr joghurtot, valamint fél csokor kaprot. A tetejét díszíthetjük olívabogyóval.

Szerző: Sulyok Józsefné