 Kísérleti egerekben egy új magnéziumvegyület javította az állatok rövid- és hosszútávú memóriáját, és ezzel a tanulási képességeiket is fejlesztette.
Kísérleti egerekben egy új magnéziumvegyület javította az állatok rövid- és hosszútávú memóriáját, és ezzel a tanulási képességeiket is fejlesztette. 
A
 pekingi Csinghua Egyetem Memória és Tanuláskutató Központjában végzett 
kísérletek során a magnézium előnyös hatását demonstráló vizsgálatokban a
 kísérleti egerek rövid- és hosszútávú memóriája nagymértékű javulást 
mutatott, és tanulási képességeiket tekintve is fejlődés mutatkozott.
 A kutatók ugyanakkor óva intenek attól, hogy eredményeik nyomán bárki 
is nagy dózisokban fogyasszon magnéziumot , hiszen az emberi szervezetre
 is érvényes következtetések levonásához még további munkára van szükség
 – noha a rágcsálók agya nagyrészt hasonlóan működik az emberekéhez.  
A
 kutatók által vizsgált MgT (Magnézium-L-treonát) kapcsán a kínai 
tudósok azt remélik, hogy ha a további vizsgálatok során is igazoltnak 
bizonyul a memóriára gyakorolt pozitív hatás, akkor az az egészségügyre,
 különösen a népegészségügyre nagy hatást gyakorol majd. 
A
 magnézium olyan alapelem, amely csupán néhány gyümölcsben, a spenótban 
és más, zöldlevelű növényekben található meg, ennek ellenére nagy 
szerepet játszik az emberi szervezetben az immunrendszer működésében. A 
napi beviteli mennyiség ajánlott mértéke 400 mg a felnőtt szervezet 
számára, ezen érték alatt ugyanis megnövekszik az allergia, az asztma és
 a szívpanaszok kialakulásának esélye. Az
 új magnéziumvegyület, az MgT, a korábbi, elemi magnéziummal végzett 
kísérletekkel szemben (amelyek szintén azt mutatták, hogy a magnéziumnak
 van agyserkentő hatása is) már élő alanyokon, kísérleti egereken került
 tesztelésre, és az állatok esetében nagyon hatékonynak bizonyult. 
Ráadásul a kínai kutatók arról is beszámoltak, hogy a memóriafejlesztő 
hatást fiatal és öreg kísérleti egereken is tapasztalták.  
A
 kutatás vezető Liu professzor szerint a vizsgálat azért kiemelten 
fontos, mert az iparosodott világ lakosságának fele magnéziumhiányosnak 
mondható, ez a hiány pedig a korral előrehaladva tovább növekszik. A 
kínai tudós szerint, amennyiben sikerülne a magnéziumszintet az 
emberekben normális szinten tartani, vagy akár emelni is, akkor a korral
 járó betegségek kialakulása jelentősen lassíthatóvá válna, sőt, egyes, 
korral jelentkező kognitív zavarok akár megelőzhetőnek is 
bizonyulhatnának.
Forrás:medipress.hu