Csütörtök
2017-12-14
11:38 PM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Cikkek katalógusa »
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
Cikkeim [113]

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

Aki a Földet gyógyítja: Klári néni (dr. Mezei Ottóné)

Dr. Mezei Ottónéval, Klári nénivel beszélgettem Budán, érdekes, kertben lévő otthonában. Családjában birtokos is volt, a Nógrád megyében található Legénden gyerekkorában sok időt töltött, főként a parasztgyermekekkel játszva. A gödöllői egyetemen végzett, már több mint ötven éve, az agronómiai karon. A diploma megszerzése után az egyetemen dolgozott nyolc évig, mint tanársegéd. Negyedik gyermeke megszületése után nem kívánták tovább alkalmazni. Ekkor mérnöktanári diplomát szerzett, és mint pedagógus dolgozott, kipróbálva magát minden korosztály oktatásában, az óvodától az egyetemig. Klári néni a biodinamikus és a waldorf mozgalom egyik hazai megalapítója, a Biokultúra Egyesület alapító tagja, a Biodinamikus Közhasznú Egyesület tiszteletbeli elnöke.

 

Hogyan találkozott Klári néni a biodinamikus gazdálkodással?

A Rudolf Steiner által megfogalmazott antropozófiával, a biodinamikus gazdálkodás szellemi alapjával, 1957-ben találkoztam. Titkos összejöveteleken lehetett csak akkoriban ilyen dolgokkal foglalkozni, imperialista babonának tartották tudásunkat a hivatalos szervek. Csak 1973-ban tudtam meg, hogy Rudolf Steinernek mezőgazdasági munkássága is volt. Ekkor kezdtem kutatni, tanulni a biodinamikus mezőgazdaság mibenlétét. A biodinamikus gazdálkodás alkalmazott antropozófia. Ráakadtam egy gazdaságra a vasfüggöny mögött, amely folytatta a biodinamikus gazdálkodási módot a kommunista diktatúrában, nemzetközi egyezményeknek köszönhetően. Ez a gazdaság a hajdani NDK-ban van, Marienhöhe a tanya neve. Még ma is működik, akkor 30 hektáron gazdálkodtak. Saját erőből kiutaztam és egy hétig tanultam a biodinamikus módszereket. Persze akkor még én sem értettem belőle sokat, olyan más volt, mint a szokványos gazdálkodási gyakorlat. A gazdaság akkori tagjával, aki időt szakított rá, hogy nekem magyarázzon, nemrégiben találkoztam újra. Meg tudtam neki köszönni, hogy annak idején segített nekem, s így közreműködésével tudott beindulni a magyarországi biodinamikus mozgalom.


klarineni.jpg

Komposztkészítés Parádi Andor kertjében, 1986-ban

Nem lehetett könnyű az iparszerű mezőgazdaság fellegvárában ilyen irányvonalat követni. Hogyan folyt a munka a Biokultúra megalakulásáig?

Én még olyan egyetemre jártam, ahol megtanították a gazdálkodás igazi alapjait. Méltó helyén tanultunk a vetésforgóról, a komposzt készítéséről. A biodinamikus módszerek megismerése előtt sokat foglalkoztam gyógynövényekkel. Saját kertemben mindig is készítettem komposztot.

Magyarországon senki sem értett akkor a preparátum-készítéshez. A háború előtt is csak egy birtok gazdálkodott így, Celldömölk mellett, de ez az államosítás után megszűnt. A steineri ajánlásokat először saját kertemben kezdtem próbálgatni. Mentem a vágóhidakra állati burkokért. Mondhatom, furcsán néztek rám, vajon mit is akarok. Azt mondtam: kísérleti anyag…

Hogyan emlékszik a Biokultúra Klub elindulására?

A Biokultúra Klub a „Kertészkedés vegyszer nélkül” című cikkel kezdődött, amelyet Seléndy Szabolcs jelentetett meg a Kertbarát Magazinban 1980-ban. A „véletlen” a kezembe adta ezt a cikket, felvettem a kapcsolatot a szerkesztővel. Szívdobogással mentem be a szerkesztőségbe, hiszen még nem volt olyan biztos, hogy lehet-e azt is megjelentetni, amit én ismerek. Az ezután rendszeressé váló „Biokertművelés” rovatban 5 rövid kis cikkem jelent meg a biodinamikus gazdálkodásról. Ez volt a „hivatalos” biodinamikus mozgalom kezdete, ezzel indultunk. A rovat hozta össze azután azokat az embereket, akik a Klubot megalapították. Mikor először összehívtuk az olvasókat, reszkettünk, hogy jön-e valaki. Nagy meglepetésünkre több mint 100 ember jött el az első találkozóra. Ezek az érdeklődők, zömmel kiskertészek, hozták azután létre a Biokultúra Klubot.

Hogyan folyt a munka a Klubban a rendszerváltás előtt?

Rendszeresek lettek a találkozók, előadások. A biodinamikus gazdálkodásról jórészt csak én tudtam, minden előadás előtt egy negyed óra külön erről a szemléletmódról ill. módszerről szólt. Mielőtt megalakult a Klub, én azt hittem, a biogazdálkodás egyenlő a biodinamikus módszerrel; nem tudtam, hogy „sima bio” is van. Azt hittem mindenki gyógyítani akar. A gyógyítani akarókból lettek aztán a biodinamikusok a Klubon belül.

Nem csak a budapesti előadásokon lehetett megtudni valamit a biodinamikus gazdálkodásról. Klári néni sokat utazott Európában és a magyar vidéken. Hogyan emlékszik erre?

A ’80-as években szabadabban lehetett már utazni, Nyugat-Európába is el lehetett jutni. Több gazdaságot, intézményt felkerestünk. Volt egy hosszú utunk Katona (ma Pap) Jánossal, Svájcban és Németországban, ahol a módszerről gyűjthettünk tapasztalatokat. Bekapcsolódhattunk a nemzetközi biodinamikus mozgalomba. 1989-től tagja vagyok a Mezőgazdaság képviselő körének, melynek tagjai az egész Föld mezőgazdaságát képviselik az Antropozófiai Társaságon belül. Mihály fiam Svédországba ment, az ottani biodinamikus akadémiára, ahol 1,5 évig tanult és dolgozott. Ma ő a Demeter International (ez a szervezet a biodinamikus védjegy tulajdonosa) hazai szaktanácsadója.

 klarineni2.jpg

Dornachban (1992)

A budapesti előadásokon kívül sokat jártam vidékre, főleg Parádi Bandival. Ezek nem csak előadásokból álltak, hanem munkából is. Ilyenkor egy hétvégére összegyűlt 5-6 termelő egy kertben, ahol munka közben tanultuk a módszert. Este voltak az előadások, reggel euritmia, ami Rudolf Steiner által kidolgozott mozgásművészet, majd közös munka a kertben. 15 évig folytak ezek a munkával is egybekötött előadások, túrák. Az évente néhány alkalommal megrendezésre kerülő közös preparátumkészítések még a mai napig is folynak. 1989 után sok külföldi szakértő is látogatott Magyarországra előadást tartani, dolgozni.

Minden évben megrendezésre kerül a Téli biodinamikus intenzív tanfolyam, amit Klári néni szervez. Mi a jelentősége ennek a tanfolyamnak?

Az első téli tanfolyam 1990-ben volt, Gödöllőn. A második Mosonmagyaróváron. A kezdetekben még bio és biodinamikus előadások is voltak vegyesen. Ezért még fizetni kellett, de az akkori nehéz időkben emiatt kevés résztvevő volt, majdnem abba is maradt a szervezés. Ekkor jött Zöld Edit, aki kérte, hogy folytassuk, ha kevesen vagyunk is. Ezért következő évben visszatértünk Gödöllőre, ahol, hála az Egyetem támogatásának (ingyen tanterem), azóta is ingyenesen kerül megrendezésre a Téli intenzív tanfolyam, már teljesen biodinamikus előadásokkal. Öten-hatan kezdtük, de most már több év óta 60 körüli a részvevők száma. Gyakorlatilag a mai biodinamikus mozgalom innen nőtte ki magát, mindig új emberek is bekapcsolódnak. A régi klubbeli előadássorozatokból nem sok biodinamikus gazdálkodó került ki.

Ha jól tudom: Csobánka, Iváncsa, majd Legénd. Mi a története a biodinamikus tangazdaságoknak?

Családi örökség a csobánkai kert. Gyakorlatilag az első biodinamikus „tankert”. Rendszeresen rendeztünk itt 3 napos tanfolyamokat 10 évig, ’84-től ’94-ig. Levélben lehetett jelentkezni. Csekély térítés ellenében egyszerű szállást és étkezést is kaptak a résztvevők. Ma is csodálkozom, hogy volt merszem vadidegen embereknek, egy levél alapján, ezen az eldugott helyen tanfolyamot tartani. Összesen 101 ember vett részt ezeken a tanfolyamokon. Közben kerestünk nagyobb, árutermelő gazdaságokat is, ahol tanítani lehetne a módszert. Így akadtunk az iváncsai szövetkezetre. Ott, külföldi segítséggel, akkor még érdeklődő helyi lakókkal 8 évig dolgoztunk. Sajnos a gazdaság vezetésének érdektelensége miatt megbukott a kezdeményezés. Ekkor kezdődött a munka Legénden, ahol azóta is lassan alakul a tangazdaság. Még nagyon sok minden hiányzik, de töretlen a fejlődés, rendszeresen vannak preparátumkészítő találkozók és a waldorf iskolák kilencedik osztályosainak gyakorlati oktatások.

Klári néni közreműködésével indult be az első waldorf óvoda. Mondana valamit a waldorf-pedagógiáról, és hogy mi köti össze a biodinamikus mezőgazdasággal?

Mint tanár dolgoztam a „civil” életben. Pályafutásom alatt végigtanítottam óvodától egyetemig az egész magyar oktatásügyet. Alapító segítője voltam a waldorf mozgalomnak, amely tanárképzésén a mai napig tanítok kertészetet és természetszemléletet. Először, mint napközis tanár kezdtem alkalmazni a waldorf módszert. A waldorf pedagógia Rudolf Steiner által megalkotott, emberismereten alapuló nevelőművészet. Ma Magyarországon 25 intézmény alkalmazza ezt a tanítási rendszert. A waldorf pedagógiában kertészeti gyakorlat is van az órarendben, a 6-8 osztályokban. Annak idején, amikor a Klubban tartottam előadásokat, minden Karácsonykor a waldorf pedagógiát csempésztem be, egy-egy önálló előadásban, az ott ülő nagyszülőknek „ajándékul”. Ezen alkalmakkor tartott tíz előadást később kiadtam a „Járjak-e a waldorf úton?” című könyvecskében. Bár én első perctől kezdve arra törekedtem, hogy egy szakiskolát alapítsunk, ahol kétkezi munkával egybekötve tanulják meg a diákok a biodinamikus gazdálkodást, ez a mai napig nem sikerült. A tamási szakiskolában próbáltunk egy szakot elindítani Móricz Attila és felesége segítségével. Tanmenetet is írtunk, de nem sikerült a fennálló rendelkezések között megalapítani még egy bioszakot sem.

 klarineni3.jpg

Móricz Attila (Felsõnyék) és Mezei Klári

A hazai biodinamikus irodalom nagy részét is Klári néninek köszönhetjük.

Az első kis könyvemben a karácsonyi előadások voltak. Később a Biofüzetek sorozatban jelent meg a Biodinamikus szemléletű kertész vagyok című füzet. Írtam egy füzetet „A teljes értékű kenyér” címmel is. A Biodinamikus kertgazdálkodás című könyvem a Mezőgazda Kiadó gondozásában jelent meg. Nagyon fontos, hogy sikerült Rudolf Steiner mezőgazdasági előadásait lefordítanom magyar nyelvre, amit a Genius kiadó adott ki, „A mezőgazdaság gyarapodásának szellemtudományos alapjai” címen. Ennek a könyvnek az értelmezése köré épülnek fel a téli tanfolyamok.

 klarineni4.jpg

Vass Imre csoportjával Szentesen (1997)

Hogyan képzeli el Klári néni a biodinamikus mozgalom előtt álló feladatokat? Merre látja a fejlődés irányait?

Nagyon sajnálom, hogy megszűntek a Biokultúra által szervezett biotanfolyamok és egyáltalán visszaszorult a biogazdálkodás mozgalmi jellege. Csak az árutermelő gazdaságokra figyelünk, elfelejtettük a kiskerteket. Sajnálom, hogy hiányzik, illetve létében ellehetetlenül Magyarországon a kis- és középbirtokok működése. Ezek a gazdaságok lennének talán még alkalmasabbak a biodinamikus módszerek felvételére.

Fontos lenne a biodinamikus szakképzés beindítása, de legalábbis minden waldorf iskola számára hozzáférhetővé kellene tennünk a mezőgazdasági gyakorlatokat, a környezetvédő természetszemléletet. A sikertelenül végződött nemescsói és szendrői Demeter gazdaságok próbálkozásai után nagyon fontosnak tartom a mai egyetlen ellenőrzött magyar Demeter üzem, a Hubai gazdaság meglétét a Kárpát-medence közepén. Egy ilyen 4000 hektáros területet úgy kezelni, hogy az életerők fokozódása talán egész Közép-Európában érezhető legyen, nagy elhatározást kíván, sok munkát is jelent: sok állat kell ahhoz, hogy mindenhova jusson trágya, a trágya kezelése, a permetező preparátumok kikeverése, kiszórása ekkora területre a szervezés szigorú rendjével érhető csak el. A preparátumok hatásában a vele dolgozó ember hozzáállása is működik, ezért fontos, hogy a gazda és a munkások ne csak a védjegyezett áru magasabb árfekvésére tekintsenek.

Az a meggyőződésem, hogy katasztrofális helyzetben van a világ. Két kézzel kell tennünk a jót, és ráérünk azután gondolkodni. Ezt az antropozófiában másként tanultuk; mikor nincs ilyen nagy veszély, akkor előbb tanulmányozunk. De most, ha belátod, hogy ez segíthet, akkor fogd és csináld! Majd aztán elmagyarázom. Ez az én véleményem most. A Föld életben tartásának, úgy érzem, egyetlen módja a biodinamikus gazdálkodás. Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek így kell gazdálkodnia. Ha régiónként egy-egy ilyen gazdaság, kertészet van, az besugározza az egész tájegységet, biztosíthatja fennmaradását.

Bolgár László

(Forrás: biokontroll.hu)



Forrás: http://antalvali.com/hirek/aki_a_foldet_gyogyitja_klari_neni_dr_mezei_ottone_interju
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: gyunyika (2010-09-11) | Szerző: gyunyika
Megtekintések száma: 704 | Helyezés: 0.0/0
Belépés

Keresés

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala