Péntek
2017-12-15
11:25 AM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Cikkek katalógusa »
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
Cikkeim [113]

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

Biomálna hetedhét határban- A málna termesztése hazánkban
hirdetés
Sokunk kedvence az érett, lédús, gurulós málna (Rubus idaeus L.), a nyári gyümölcsszezon sztárja, mely egyik legfontosabb, beltartalmi értékeit tekintve egyik legértékesebb gyümölcsünk.

Svájci feltárások során bizonyítást nyert, hogy a málna, csakúgy, mint más bogyósgyümölcsűek, már az őskorban is szerepelt az ember által fogyasztott, gyűjtögetésből származó táplálékok között, és Európában, illetve az Északi féltekén Észak-Amerikától Kelet-Szibériáig a faj, és ennek változatai őshonosnak tekinthetők.

A málna termesztésbe vonása egyes szerzők szerint az antik görögökig visszavezethető, ezzel szemben megnyugtató bizonyítékok csak a középkortól állnak rendelkezésre: a kolostorkertekben találkozhatunk vele először termesztett növényként, ekkor főként gyógynövényként, illetve gyógyszerek ízesítésére használták.

Bizonyítottan magas biológiai értéke egyrészt alacsony kalóriatartalmának köszönhető, másrészt annak, hogy ideális összetételben tartalmazza azokat a szénhidrátokat, szerves savakat, különféle vitaminokat és ásványi anyagokat, melyek együttesen fejtik ki pozitív élettani hatásukat az emberi szervezet anyagcseréjére. A málna bogyója jelentős C-vitamin forrás (20-30 mg/100 g), továbbá cukor- (5-10%),  szervessav-tartalma (1,2-1,5 %, főleg citromsav), valamint A-, B1-, B2-, B9-, E-, K-, P- vitamin tartalma is számottevő. Ásványianyag-tartalma ugyancsak jelentős: átlagosan 160-200 mg kálium, 30-50 mg magnézium, 20-50 mg foszfor és 40-60 mg kalcium található 100 g friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsben, míg újabb kutatások arra is rámutatnak, hogy az ökológiai termesztésből származó málna bioaktív anyag-tartalmát tekintve meghaladja a konvencionális termesztésből származó termékét, különös tekintettel a gyümölcs pozitív étrendi és élettani hatású fitovegyület tartalmára. Ilyen antioxidáns hatású vegyületek a C-vitamin és különböző polifenolos anyagok, a flavonoidok, antocianidinek, és fenolsavak. E vegyületeknek tulajdonítható az emberi szervezetben a káros szabadgyökök megkötése, általuk bizonyos betegségek (májbetegségek, gyulladásos-, neurodegeneratív betegségek) kockázatainak csökkentése. Az antioxidánsok a növényi sejtek védelmében is jelentős szerepet látnak el, melynek eredménye, hogy az ökológiai termesztésből származó málna nagyobb ellenállóságot mutat elsősorban a káros UV sugárzással és egyes kórokozókkal szemben.

Az ezredforduló előtt Magyarország hagyományosan előkelő helyet foglalt el a világ málnatermelő országainak sorában, melynek részben az volt az oka, hogy a termesztés szempontjából kitűnő természeti adottságokkal bírt, régóta élő termesztési tradíciói voltak, illetve a termesztés jelentős kézimunka igényét képes volt kielégíteni. Észak-Európában, mely az 1980-as évek elejéig szinte kizárólagos szerepet töltött be a málnatermesztésben, a jelentősen megdrágult kézimunka erő nagymértékben visszavetette a termelést, és a hangsúly a déli félteke országaira látszott áttevődni.



Magyarországon az ezredfordulóra a málna vált a bogyósgyümölcs termesztés legfontosabb növényévé, részaránya a 40 %-ot, bruttó termelési értéke a 60 %-ot is elérte az összes bogyósgyümölcs-termés tekintetében.

Bár a málna évtizedek óta a legjobban értékesíthető bogyósgyümölcsűnek számít Magyarországon, és sokoldalú felhasználása, valamint rendkívül kedvező beltartalmi jellemzői miatt mind a hazai piacon, mind a külföldi értékesítésben korlátlanul elhelyezhető, csakúgy a konvencionális, mint az ökológiai málnatermesztő területek nagysága tekintetében az utóbbi években évről évre csökkenés figyelhető meg. A termelés volumenét illetően is megmutatkozik ennek hatása: a 2000. utáni években a termésmennyiség a korábbi években szüretelt gyümölcsmennyiség mintegy felére, újabban harmadára esett vissza.

Legjelentősebb ökológiai málnatermesztő területeink a Dunakanyar térségében találhatók: a Börzsöny, a Visegrádi - és a Pilis hegység által körülvett Duna-szakasz mentén főleg Pest és Nógrád megyében. Ez utóbbi két megye területén folytatott, évtizedekre visszanyúló málnatermesztés tette méltán híressé a régiót: mind a köztudatban, mind pedig a szakmai értékelésekben az itt termesztett málna ízletessége, remek minősége révén a legjelentősebb málnatermesztő körzetek között szerepelt, mely eredmény elsősorban a kiemelkedő termőhelyi adottságoknak és az emberi tényezők szerencsés egymásra találásának volt köszönhető. Annak ellenére, hogy a konvencionális és az ökológiai málnatermesztő területek nagysága is csökkenő tendenciát mutat, arányaiban a régió még mindig kiemelkedő jelentőséggel bír az ágazatban. A térség több, mint 80 %-os részesedése a hazai ökológiai málnatermesztő területekből kimagasló. Mindazonáltal a csekély számú gazdára szűkült termesztői réteg a magyarországi biomálna termesztés szempontjából bizonytalan jövőt feltételez.

A Dunakanyar térsége kitűnő ökológiai adottságai révén hosszú évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be Magyarország bogyósgyümölcs termelésében, azon belül is a málna termesztésben. Klimatikus és talajadottságai, valamint a bőségesen rendelkezésre álló kézi munkaerő révén nemcsak a piac által támasztott mennyiségi, hanem minőségi kihívásoknak is képes volt megfelelni és kielégítette mind a hazai, mind pedig a külföld felől  megmutatkozó keresletet. A konvencionális termesztés sikere idővel magával hozta az ökológiai málnatermesztés kibontakozását a régióban, és hasonló jó eredményekkel kecsegtette a termelőket. A konvencionális málnatermesztés mellett a garantáltan ökológiai termesztésből származó málnagyümölcs mind keresettebbé vált itthon és külföldön egyaránt. Felismerve a benne rejlő lehetőségeket, sok termelő próbálkozott a térségben ökológiai rendszerben folytatni a málnatermesztést, több-kevesebb sikerrel. A tradícionális termőtáj immár a biomálna otthona is lett.

Az utóbbi évekre a helyzet azonban megváltozott: bár a terület természeti adottságait tekintve hagyományosan kiemelkedően jónak számít, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az egyre forróbb, száraz nyarak, a tél végi hőmérsékletingadozás és a légköri aszály mind nagyobb kihívás elé állítja a málnatermesztőket. A hűvös, csapadékos, párás mikroklímát kedvelő növénynek nem kedveznek a globális klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek. Az utóbbi évek enyhe telein a málnavesszők a felmelegedések és lehűlések váltakozásának hatására elveszítették edzettségüket és gyakran szenvedtek fagykárt. Az elmúlt néhány évtizedre visszatekintve a csapadékviszonyok is jelentős változáson mentek keresztül a globális klímaváltozásnak köszönhetően: míg korábban rendszeres időközönként, akár naponta lehetett kielégítő mennyiségű természetes csapadékra számítani a málnanövény szempontjából kritikusnak tekinthető nyári időszakban, addig napjainkra a lehulló csapadéknak sem a mennyisége, sem pedig az eloszlása nem elégíti ki a gyümölcs vízigényét.

A növény sekélyen elhelyezkedő gyökérzete csak a talaj felső 30 cm-ének vízkészletét tudja hasznosítani, ezért alapvető fontosságú a talaj ezen rétegének egyenletes vízellátottsága, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy  jelentős vízigénye ellenére a málna a vegetációs időszak során még a rövid ideig tartó vízborítást sem viseli el, mivel sekélyen elhelyezkedő gyökérzete a talaj levegőellátottságára is rendkívül érzékeny. A napsugárzásnak és szélnek kitett, gyorsan kiszáradó talaj nem képes elegendő mennyiségű vizet tárolni, így a vízveszteség olyan mértékű lehet, hogy azt a lehulló csapadékmennyiség nem képes pótolni.

Különösen fontos a kielégítő mértékű vízellátottság a málnagyümölcs érésének befejező szakaszában, amikor a növény vízfelvétele a legnagyobb, azonban az időjárás ilyenkor a legkevésbé csapadékos.

A megfelelő mennyiségű és minőségi gyümölcs betakarításához az ökológiai málnatermesztésben is elkerülhetetlennek tűnik az öntözés, ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni a megfelelő talajtakaró alkalmazásának fontosságát, illetve az olyan, ökológiai gazdálkodásban engedélyezett talajkondícionáló készítmények használatának jelentőségét, amelyek hatékonyan járulnak hozzá a talaj vízmegtartó képességének javításához. A termesztés során tehát előnyben kell részesíteni minden olyan eljárást, amely a talaj nedvességmegőrző képességét elősegíti.

A klímaváltozás okozta kihívások mellett a hazai ökológiai málnatermesztőknek egy másik problémával is szembesülniük kellett: a korábbi évtizedek gyakorlatával szemben ma már nem áll rendelkezésre az a humán feltételrendszer, amely hosszú éveken át biztosította a málnatermesztés jövedelmezőségét. A málna ökológiai rendszerű termesztése rendkívül kézimunka igényes, így a munkálatok idején legtöbbször az egész család idejét és munkáját igénybe veszi, szüret idején a falu, a kisközösség összefogása teszi lehetővé a minőségi gyümölcs előállítását. A jelen gazdasági körülmények között azonban a termelők gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy főállásuk mellett még „málnázzanak”. Amennyiben viszont bérmunkásokat alkalmaznak a munkálatok elvégzésére, úgy a termesztés költségeinek közel 70%-át a munkabérek teszik ki. A foglalkoztatáspolitika átalakult rendszere, valamint a megnövekedett adó- és járulékterhek, a csökkenő támogatási lehetőségek együttesen abba az irányba hatnak, hogy egyre többen hagynak fel nemcsak a hagyományos, hanem az ökológiai málnatermesztéssel is.

Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hazai piac mellett, elsősorban a külföld folyamatos és nagymértékű kereslettel lép fel a garantáltan ökológiai termesztésből származó, kiváló minőségű málna iránt, mindez pedig a termesztés folytatására, további fejlesztésekre ösztönözheti a gazdákat. Mivel a málna friss fogyasztása rövid polcontarthatósága miatt elenyésző mértékű, feltétlenül szükséges a feldolgozás lehetőségeinek mérlegelése, elsősorban a mélyhűtéses tartósítás lehetőségeinek kialakítása, a meglévő rendszerek bővítése. A fizetőképes nyugat-európai kereslet évről-évre stabilan jelentkezik a szerb és lengyel biomálna mellett a magyar gyümölcs iránt is, s a kihívás, amellyel a termesztőknek szembe kell nézni, az, hogy a fent vázolt körülmények között ki tudják-e elégíteni az általuk megtermelt bio-gyümölccsel a vásárlók magas szintű igényeit a jövedelmezhetőség fenntartása mellett.

A kiemelkedő értékesítési lehetőségeken túlmenően a málna termesztésének gazdaságossága is a gyümölcs nagyobb arányú termesztése mellett szólhat: mivel gyorsan és viszonylag könnyen szaporítható, valamint a telepítés után hamar termőre fordul, mind az üzemek, mind pedig a háztáji termesztők a folyamatosan fellépő kereslet révén megtérülő befektetéssel számolhatnak, amennyiben képesek a konvencionálishoz képest magasabb minőségű gyümölccsel az ökotermék ártöbbletét érvényesíteni.

Mindehhez azonban az elhatározáson túl feltétlenül szükség van a technológiai fegyelem magas szintű betartására, és a termesztési tradíciókra is építve nyitottságra a technológiai újításokra, hogy érdemben vehessük fel a versenyt a külföldi konkurenciával szemben és hetedhét határon innen is hazai biomálnát fogyaszthassunk.

Vörös Ildikó

Forrás: http://www.agroinform.com/aktualis/Agroinform-Tipp-Biomalna-hetedhet-hatarban-A-malna-termesztese-hazankban/20100426-119
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: gyunyika (2010-05-29) | Szerző: gyunyika
Megtekintések száma: 692 | Helyezés: 0.0/0
Belépés

Keresés

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala