Sokunk kedvence az érett, lédús, gurulós málna (Rubus idaeus L.), a nyári gyümölcsszezon sztárja, mely egyik legfontosabb, beltartalmi értékeit tekintve egyik legértékesebb gyümölcsünk.

Svájci feltárások során bizonyítást nyert, hogy a málna, csakúgy, mint más bogyósgyümölcsűek, már az őskorban is szerepelt az ember által fogyasztott, gyűjtögetésből származó táplálékok között, és Európában, illetve az Északi féltekén Észak-Amerikától Kelet-Szibériáig a faj, és ennek változatai őshonosnak tekinthetők.

A málna termesztésbe vonása egyes szerzők szerint az antik görögökig visszavezethető, ezzel szemben megnyugtató bizonyítékok csak a középkortól állnak rendelkezésre: a kolostorkertekben találkozhatunk vele először termesztett növényként, ekkor főként gyógynövényként, illetve gyógyszerek ízesítésére használták.

Bizonyítottan magas biológiai értéke egyrészt alacsony kalóriatartalmának köszönhető, másrészt annak, hogy ideális összetételben tartalmazza azokat a szénhidrátokat, szerves savakat, különféle vitaminokat és ásványi anyagokat, melyek együttesen fejtik ki pozitív élettani hatásukat az emberi szervezet anyagcseréjére. A málna bogyója jelentős C-vitamin forrás (20-30 mg/100 g), továbbá cukor- (5-10%),  szervessav-tartalma (1,2-1,5 %, főleg citromsav), valamint A-, B1-, B2-, B9-, E-, K-, P- vitamin tartalma is számottevő. Ásványianyag-tartalma ugyancsak jelentős: átlagosan 160-200 mg kálium, 30-50 mg magnézium, 20-50 mg foszfor és 40-60 mg kalcium található 100 g friss, hagyományos termesztésből származó gyümölcsben, míg újabb kutatások arra is rámutatnak, hogy az ökológiai termesztésből származó málna bioaktív anyag-tartalmát tekintve meghaladja a konvencionális termesztésből származó termékét, különös tekintettel a gyümölcs pozitív étrendi és élettani hatású fitovegyület tartalmára. Ilyen antioxidáns hatású vegyületek a C-vitamin és különböző polifenolos anyagok, a flavonoidok, antocianidinek, és fenolsavak. E vegyületeknek tulajdonítható az emberi szervezetben a káros szabadgyökök megkötése, általuk bizonyos betegségek (májbetegségek, gyulladásos-, neurodegeneratív betegségek) kockázatainak csökkentése. Az antioxidánsok a növényi sejtek védelmében is jelentős szerepet látnak el, melynek eredménye, hogy az ökológiai termesztésből származó málna nagyobb ellenállóságot mutat elsősorban a káros UV sugárzással és egyes kórokozókkal szemben.

Az ezredforduló előtt Magyarország hagyományosan előkelő helyet foglalt el a világ málnatermelő országainak sorában, melynek részben az volt az oka, hogy a termesztés szempontjából kitűnő természeti adottságokkal bírt, régóta élő termesztési tradíciói voltak, illetve a termesztés jelentős kézimunka igényét képes volt kielégíteni. Észak-Európában, mely az 1980-as évek elejéig szinte kizárólagos szerepet töltött be a málnatermesztésben, a jelentősen megdrágult kézimunka erő nagymértékben visszavetette a termelést, és a hangsúly a déli félteke országaira látszott áttevődni.