Csütörtök
2017-12-14
11:38 PM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Cikkek katalógusa »
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
Cikkeim [113]

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

Biopraktikák
Rohamosan terjed a meggymonília

Ez a gombabetegség csak néhány éve rukkolt elő a semmiből, és máris sok gondot okozott a biotermelőknek. Két év eltelte után, ma már úgy érzem, hogy az összegyűjtött tapasztalatokat érdemes megosztani a kiskerttulajdonosokkal.

A védekezést lombos állapotban el kell kezdeni és a fertőzött száraz ágakat az utolsó szálig vissza kell vágni. Lombhullás után össze kell vadászni a fán maradt moníliás szemeket és meg kell semmisíteni, mert ezek okozzák a tavaszi fertőzést, különösen akkor, ha virágzásban hideg eső és köd van. Természetesen jó volna, ha ezeket a munkálatokat mindenki elvégezné. Ezután elvégezzük a lombhullás utáni őszi és tavasszal rügyfakadás előtti tavaszi lemosó permetezést.

Örömmel számolok be róla, hogy a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.igen sok réztartalmú szert minősített bioszernek, így válogathatunk. Ajánlott szerek a következők: Kocide 2000, Bordói lé FW, Cuproxat FW, Rézoxoklorid 50 WP, Kocide 101, Kocide Combi stb. Van bőven választék! (A biogazdálkodás kutatóinak, gyakorlati szakembereinek az EU rendelet alapján a közeljövőben meg kell oldani a szintetikus rézkészítmények kiváltását. Nem lesz könnyű feladat! A szerk.)

Ezekre a szerekre jellemző, hogy az eltarthatóságuk (megőrzött hatékonyságuk) igen hosszú, 3 évig is eltarthatók, és rendelkeznek munkaegészségügyi vagy élelmezési várakozási idővel is. Ezt be kell tartani. Véleményem szerint a meggymonília ellen az említett rezes szerekkel eredményesen tudunk védekezni.

A molyok elleni védekezésnél jelenleg a Dipel és a Bio-sect van engedélyezve. Ez nagyon kevés, nincs választék, ezért kéréssel fordultunk a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.hoz, hogy bővítse ezeket a szereket is. Az eredményekről beszámolok.

A mocskos pajor éjjel táplálkozik

Az utóbbi időben többen kerestek meg azzal a kérdéssel, hogy a pajorok ellen biológiailag hogyan védekezzenek.

Kétféle pajort ismerünk:

  • A májusi cserebogarak lombfogyasztóként viszonylag kevés kárt okoznak, de a petéikből kikelő patkó alakú pajorok nagy károkat okozhatnak, főleg az új telepítésű szőlőkben és a csonthéjasokban. Régen az volt a divat, hogy a betelepítendő földterületet átforgatták, és a pajorokat összeszedték és elpusztították. Később már használtak vegyszereket. A pajorok ivaréretté válásához 3 év kell. Ekkor bebábozódnak és a következő tavasszal nagy mennyiségben lepik el a fák friss hajtásait. A leghatásosabb biológiai védekezés az volt, hogy hajnalonként a megdermedt cserebogarakat (barna vagy zöld színűek) a fákról leráztuk, összeszedtük és megsemmisítettük.
  • A mocskos pajorok viszont a szürkésbarna színű bagolylepke lárvái. Valószínű, hogy innen származik az „éjjeli bagoly” kifejezés is, mert éjjel táplálkoznak. Váltakozó időpontokban, évente kétszer rajzanak (párzanak) és rakják le petéiket a káposztára, salátára, szamócára, sárgarépára, spenótra, zellerre, burgonyára és a gyógynövényekre is. Míg a lepkét fénnyel össze lehet csalogatni, addig a kikelt hernyók kerülik a fényt. A hernyók egy nyár alatt elérhetik a 6 cm hosszúságot is, és érintésre összecsavarodnak. Színük piszkos szürke, avagy barna, ezért akik rendszeresen tudnak locsolni, ott kevésbé telepszenek meg.

Védekezés: a természetes védekezésben sokat segítenek a madarak (főleg a feketerigó, vetési varjak, seregélyek, csókák), a békák, futóbogarak és a föld alatt a vakondok. Ha módunkban áll, akkor ősszel és tavasszal a tyúkokkal szedessük össze a megmaradt hernyókat. Tartsuk tisztán a növényeinket. Ültessünk páfrányt a sorok közé, és 1-2 cm mélyen többször karasoljunk. A növényeinket naponként vizsgáljuk át és a kikelt hernyók ellen Dipellel védekezzünk.

Újabban az évelő növények telepítésénél használt Alginit, Zeolit, Meliorit, Paralux ásványi anyagok jó eredményeket hoztak, mert ezeket a meszet és mikro-, makro-elemeket tartalmazó anyagokat a hernyók és a talajlakó más rovarok nem szeretik.

A levéltetvek irtása

Néhány tapasztalatomat szeretném átadni. A megfigyelt legfontosabb gazdanövények alma, őszibarack, szilva voltak. A teendők időrendi sorrendje:

  1. Rügyfakadás előtt 8-10 nappal el kell készíteni a hangyák befogásához szükséges hernyó-enyvgyűrűt.
  2. Közvetlen rügyfakadás előtt el kell végezni a 10%-os Mészkénlé lemosó permetezését.
  3. A levélfodrosodást és -zsugorodást előidéző levélpirosító almalevéltetűk és a hamvas vagy zöld színű szilva és őszibarack levéltetűk ellen, a fák piros vagy fehérbimbós állapotában 1%-os Agrol Plusszal és 1,5%-os Káliszappanos permetszerrel kell védekezni.
  4. Javaslatot olvastam valahol, hogy a levéltetvek irtására 4-4 tő dohányt kell a fák alá ültetni. Tetszik az ötlet, próbáljuk ki együtt, mert az őszibaracknál már bevált.

Szabó László
okleveles biokertész



Forrás: http://biokert.network.hu/blog/biokert-cikkei/biopraktikak
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: gyunyika (2010-07-11) | Szerző: gyunyika
Megtekintések száma: 712 | Helyezés: 0.0/0
Belépés

Keresés

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala