Az édeskömény „nagy kömény” vagy „bécsi kapor” csak nevében testvére a konyhai köménynek. Ánizsra emlékeztető illatával, csípősen édeskés ízével egészen másfajta zamatot ad

Eredete, hagyományai

Napjainkban méltatlanul mellőzött, pedig a régi időkben nagy népszerűségnek örvendett. E fűszernövényt már az antik világban is kedvelték, az ókori mediterrán népek, valamint a kínaiak és indiaiak ismert fűszere, gyógynövénye volt. Columella feljegyzései szerint elsősorban az olívabogyó tartósításához használták.

Feltehetőleg a XIII. század táján került kontinensünkre. Az első feljegyzést az édeskömény gyógyászati felhasználásáról az Ebers féle – az egyiptomi Thébában feltárt mintegy 3600 éves – papirusztekercs említi a felfúvódások gyógyszereként. Az édeskömény ma is használt tudományos nevét, a Foeniculumot először Caius Plinius Secundus (i. sz. 23-79) használta. Ő úgy tartotta, hogy a növény szemgyógyszer. Állítását azon megfigyelésre alapozta, miszerint a redő kígyó köménytő mellé rejtőzik vedlés idejére. Ha nehezen válik le a régi bőr a szeme körül, édeskömény nedvével dörzsöli be, hogy jobban lásson.
Máig úgy tartják, hogy az édesköményből főzött langyos teával történő borogatás élesíti a szemet, a szembajokat és a gyulladt szemet pedig gyógyítja. Ugyanezt a teát ülőfürdőhöz is ajánlották emésztési vagy anyagcserezavarok esetére.

Külsődleges használata mellett rendszeres, kis mennyiségű fogyasztását légcsőhurutra, asztmára, vízhajtóként és felfúvódás ellen vélték jó hatásúnak. Azt tartották, hogy serkenti a tejelválasztást, szaporítja a tejet.
Kedvező szélhajtó hatású a csecsemők gyomor- és bélbántalmainál. Többen állítják, hogy álmatlanságban szenvedőknek elalvás előtt 1-2 csésze, kevés mézzel ízesített édesköményteát tanácsos fogyasztani.
Hasfájás ellen is javasolt, görcsök esetén egy evőkanál „erős” édesköményteát kell egy csésze tejjel elkeverni, majd megforrósítva kortyolgatni.
Népi orvoslás szerint egy evőkanál édesköménymagot megpirítanak és egy borospohárnyi cukrot tesznek rá. Ezt addig pirítják, míg nem karamellizálódik. Aztán kevés vizet öntenek rá, és felfőzik. Ebből napjában többször adnak a gyerekeknek köhögés csillapítására.
A kínai orvoslás szerint az édeskömény termése szabályozza és egyensúlyban tartja az életenergia áramlását a szervezetben, fájdalomcsillapító, gyomorerősítő és szélhajtó hatását is ismerik. Olaját a gyógyszeripar használja, görcs-és nyálkaoldó hatású.

Élettani hatásai, összetétele

Hatásos köptető, részt vesz a légúti megbetegedések megelőzésében és gyógyításában.
A légzőszervi megbetegedések ellen kifejtett hatását illóolaj-tartalma idézi elő.
Köptetőként – eltérő erőségben – háromféle úton nyújthat segítséget. A tüdőn át kiválasztott vagy belélegzés közvetlenül a légutakba juttatott illóolaj részben helyi irritáló hatása révén, részben a gyomornyálkahártya izgatásával reflexesen fokozza a hörgők váladéktermelését. Így segít a légutakat befedő nyákos anyagok fellazításában. Ehhez járul még görcsoldó hatása. Jótékonyan hat az emésztőrendszerre.

Az elválasztás fokozásával javítja az étvágyat és az emésztést. Az erjesztő baktériumok ellen kifejtett hatásával csökkenti a gázok termelődését, valamint elősegíti a termelődött gázok továbbítását és kiürítését a tápcsatornából. A belekben felhalmozódott gázok okozta görcsöket pedig csökkenti.

Gyulladáscsökkentő és baktériumpusztító hatással rendelkezik. Gyulladáscsökkentő hatását a gyulladás gátló hormonok felszabadításával, a lokális keringés javításával idézi elő. Az illóolajok zsíroldékonyságuk révén károsítják a baktériumok falát. Ezen hatások kialakításában fontos a szervezet saját védekező rendszerének serkentése is.

Segít a veseköves panaszok megelőzésében. Görcsoldó és baktériumellenes hatása mellett vízhajtó hatással is rendelkezik, ezért veseköves betegek kezelésére is használják

Szerző: Sulyok Józsefné