Kedd
2017-10-17
5:52 PM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Cikkek katalógusa »
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
Cikkeim [113]

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

HOGYAN KOMPOSZTÁLJAK?

A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövőjéért!
Tudta Ön, hogy éves szinten 300 kg hulladékot termel otthonában és ebből kb. 100 kg hulladékot (ahelyett, hogy kidob) komposztálhatna is?

Milyen előnyökkel jár a komposztálás?

- Kevesebb lesz a szemét és olcsóbb a kezelése (így kevesebb lehet a szemétdíja is, bár ez nemcsak Önön múlik).

- A talaj minőségét a komposzttal rendkívüli mértékben javíthatja.

- A keletkezett komposztanyag fokozza a talaj aktivitását, a következő biológiai tényezőket pedig javítja:

  • Javul a talaj víz-, hő- és levegőgazdálkodása.
  • A talaj tápanyagtároló képessége növekszik.
  • A komposztokban található hormonhatású anyagok serkentik a növényi növekedést.
  • Nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal és a kártevőkkel szemben.
  • A talajszerkezet stabilitása nő, csökken a porosodás és az erózió veszélye.
  • Tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas.
  • Lassú a tápanyag-feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye.

- Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket, ezzel a levegőt sem szennyezi.

- Kevésbé szennyezi környezetét, ésszerű, felelős, környezettudatos magatartást tanúsít!

- Aktív részese lehet a szeme előtt lezajló, természetes és önfenntartó körforgásnak.

 

Először komposztál? Így készítsen komposztot:

1. Gyűjtsön össze annyi barna és zöld hozzávalót, amennyit csak tud. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma (a túlságosan nedves halmot rossz szagáról ismerhetjük fel - erre vigyázzon, hogy ne következzen be!) .

2. A barna hozzávalók száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények.

3. A zöld hulladékok friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a frissen vágott fű, vagy ide tartoznak az ételmaradékok, konyhai hulladékok is. (TIPP: Kerülje a húsmaradékokat, zsírokat illetve zsiradékokat! Ezeket jobb nem felhasználni, mert a patkányok és a legyek is kedvelik.)

4. Az alapanyagok kisebb darabokban gyorsabban lebomlanak, ezért a nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsa fel! (Ezt a műveletet végezheti elektromos aprítógépekkel, de apró kertben elég lehet egy metszőolló is.) A már említett gallynyesedék, fűkaszálék, növényi részek, konyhai hulladék, falevél, stb mind-mind belekerülhet, rétegesen. Ha gyorsítani kívánja a folyamatokat, 20 centiméterenként szórhat a ’halomra’ csontlisztet, vagy kifejezetten erre a célra készített komposztadalékot.

5. Száraz időjárás esetén időnként meg is öntözheti a halmot és a folyamat további gyorsítása érdekében a rétegeket megkeverheti, hogy a nehezebben bomló részek is könnyedén levegőhöz jussanak. A felaprított anyagok a nyári melegben 2-3 hónap alatt megérnek, a nagyobb darabokat tartalmazó kazalnak egy évre is szüksége lehet.

6. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, porhanyós (ideális esetben nem túl száraz), földszerű anyag lesz. Minőségét még tovább finomíthatja rostálással.

7. A kész komposztanyagot terítse szét a talajon kb. 1 cm vastagon, majd óvatosan dolgozza be! Kész is! Ugye milyen egyszerű?

 

Mi kerülhet a komposztálóba?

• Kerti hulladékok: falevél, lenyírt vagy lekaszált f?, széna, szalma, ágak (bizonyos méret felett aprítva), gyomok, f?szernövények
• Nyers konyhai hulladékok, ételmaradékok (kiválóan komposztálhatóak!): zöldség és gyümölcsszármazékok, így pl.: almacsutka, hagymalevél, répaszélek, kenyér, tészta, magok, kávézacc, teafilter, hamu
• Mértékkel: papírtörülköz?k és törölget?k, papírgurigák, kartondobozok, fahamu. (TIPP: A papírt els? körben szerencsésebb a közeli helyi papír újrafeldolgozási program keretében visszaforgatni (ha van ilyen), és csak eztán komposztálja el a maradék papírjait.
• Állati eredet? trágya és ürülék: A tehént?l, kecskét?l, disznótól, birkától, csirkét?l és lótól származó trágya nagyszer?en használható komposztként, és sokszor helyben beszerezhet?. (TIPP: Lehet?leg ne használja húsev? állatok ürülékét (kutya, macska beleértve), mert kórokozókat tartalmazhat, amelyek nem mindig pusztulnak el a komposzthalóm h?jét?l. A háziállatokat tartsa távol a halomtól!)

 

Mi NEM kerülhet a komposztálóba?

Összefoglalva: impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, főzött konyhai hulladék.

Részletesebben:
Óvatosan bánjon a következő dolgokkal: súlyos rovarfertőzött növények, amelyek közt a peték vagy maguk a rovarok életben maradhatnak. Ha a halom hőmérséklete nem elég magas (átlag: 52 - 57 °C alatti), ezek a kártevők nem pusztulnak el és gondokat okozhatnak (így pl: üszöggomba, lisztharmat) TIPP: Az előzőt elkerülheti, ha a komposztálás kezdeti fázisában, amikor a hőmérséklet még elég magas, legalább kétszer forgassa át a halmot. Eredmény, hogy a halom szélén levő anyagok így bekerülnek középre, ahol a magas hőmérsékleten elpusztulnak belőlük a szennyeződések és a kórokozók.

Mértékkel:
Az leander, bürök, ricinus és hasonló mérgező növények árthatnak a talajnak, ezért csak kis mennyiségben használjuk fel őket.
A repkényt és a kaktuszféléket jobb apróra vágni komposztálás előtt, mert visszanőhetnek, amikor a komposztot használjuk. Ha gyökeret eresztenek a komposzthalómban, húzza ki és néhány nap alatt szárítsa ki őket a napon, majd újra rakja őket a halomra.
A rostos szövetű levelek, mint például a magnóliáé, csak lassan bomlanak le, azonban meggyorsítja a folyamatot, ha ezeket felaprítjuk.

Bizonyos növények más növényekre és a talajra ártalmas savakat, illetve gyantát tartalmazhatnak. Ilyen pl: az eukaliptusz, a babér, a diófa, a boróka, az akác és a ciprusfa is. A kész termék minőségén nem fog rontani, ha néhány levél kerül a komposztba az itt felsoroltak közül, azonban ha jelentős mennyiségben használja őket, akkor meggátolhatják az egészséges növényfejlődést. Óvatosan bánjon az olyan növényekkel, amelyek túl sok savat képezhetnek vagy összetételüknél fogva lelassíthatják a lebomlást, mint például a tűlevél, számára speciális komposzthalmot szoktak készíteni. Az ebből készült komposzt csökkenti a talaj pH-értékét és serkenti a savas körülményeket kedvelő növények, mint például az eper, a kamélia, az azálea és a gardéniák fejlődését.

TIPP: A közhiedelemmel ellentétben a dió és vadgesztenye levele is komposztálható, azonban hosszú idejű érlelésre van szükség, hogy a növekedésgátló anyagok elbomoljanak. Ha sok dió vagy vadgesztenye lomb képződik érdemes neki külön tárolót létrehozni, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

 

Hogyan gyorsíthatom a komposztálást?
A hozzávalókat vágja / törje össze kisebb darabokra, és nedvesítse meg!
A komposztáló tartály / láda méretét?l függ?en, felváltva helyezzen el 7,5 - 15 cm vastagságú rétegeket a zöld és barna hozzávalókból!
Forgassa át és mozgassa meg a halmot, hogy az anyagok megfelelő szellőzést kapjanak és jobban keveredjenek!
Gondoskodjon róla, hogy a halom mindig nedves legyen! (TIPP: Ha markába szorítva nedvességet tud kipréselni a keverékből, akkor a halom túl nedves!)

Valami nem úgy működik, ahogy kellene. Mit tehetek?
Kellemetlen szagok? Forgassa át a halmot, és tegyen hozzá barna alapanyagokat!
Száraz a halom? Tegyen hozzá vizet, zöld alapanyagokat és forgassa át!
Muslincák? Keverje össze az alapanyagokat és tegyen bele leveleket vagy füvet!

Miért jobb az előre gyártott, műanyag komposztáló?

Ezek az előre gyártott szerkezetek általában újra feldolgozott műanyagból készülnek és optimálisan kialakított légnyílásokkal kerülnek forgalomba, ezzel biztosítva a komposzt megfelelő levegőtartalmát. A nyugati országokban és a tengerentúlon is a zárt, műanyag komposztálók a legkedveltebbek, hiszen ezek esztétikus, rendezett és zárt rendszerek. Mivel zárt, jobban tartja a hőt, oxigént pedig a fedele felemelésekor, illetve az alján keresztül, a földből kap.

Mennyi időt vesz igénybe a komposzt összerakása?
Számolja csak össze, hogy mennyi ideig tart a nejlonzsákokba és a kukába rakni a kaszálék füvet, lehullott leveleket, s végül az egészet a ház elé cipelni! A nyesedék szerves részeit zsákok helyett rakja a komposzthalómra vagy a komposztládába! Nem is tart semeddig, igaz?

Hova rakjam a keletkezett komposztanyagot?
A komposztot, főleg ősszel, a termő- és díszfák töve köré, facsoportok, bokrok alá, a veteményes felszínére rakhatja. Ez megfelelő vastagságban talajtakaróként is funkcionál. A veteményeskertben be is áshatja, ezzel elősegíti az összekeveredést, lebomlást. Ha átrostálja a komposztot, a le nem bomlott részeket dobja vissza a készülőben levő új komposzthalomba. A finom, földszerű rostált anyag ideális föld / tőzeg lesz szobanövényei számára.

 

Miért komposztáljunk? További előnyök:

A komposztálással pénzt takaríthat meg:

  • Kevesebb hulladék
  • Ingyen gazdagíthatja földjét
  • A talaj jobban tartja a vizet, tehát kevesebbet kell öntöznie
  • A komposzt kedvezően hat a kertjére:
  • Táplálja a talajt
  • Megakadályozza a talajeróziót
  • Javítja a gyümölcs- és zöldséghozamot, illetve a virág-, és fűszernövénytermést

 

A komposztálás kedvezően hat a környezetére:

  • A hulladékból értékes erőforrást varázsol
  • Kevesebb hulladékot fog termelni, s így kevesebb helyet fog igényelni a hulladékelhelyezés
  • A tápanyagok visszakerülnek a földbe

 

Miért jobb a komposztanyag, mint a virágföldhöz adagolható növénytáp?

Egy komposzthalom mikrooganizmusai felszabadítják a növények egészséges és ellenálló fejlődéséhez szükséges tápanyagokat. Az általuk szabadon bocsátott tápanyagok csodálatosan megfelelnek a növények szükségleteinek, ezért sokkal jobban gazdagítják a talajt, mint az emberi tervezésű műtrágyák. Ezért is szokták mondani, hogy "a komposzt táplálja a földet". A Föld erdőit a folyamatosan lebomló anyagok és a talaj termőképességét biztosító nitrogén-megkötő növények tartják életben. Az erdők dús és termékeny növényfejlődést tettek lehetővé évmilliókon keresztül, mindenféle szerves alapú műtrágya segítsége nélkül.

A talajnak pontosan arra van szüksége, amit a komposztálás biztosít: kis adagokban, fokozatosan, és hosszú időn keresztül nyújt tápanyagot ellentétben a műtrágyával, ami hirtelen adagokban biztosítja a táplálékot a növény gyökereinek, miközben megakasztja a gyökerek fejlődését, míg a komposzttal gazdagított föld az egészséges és gazdag gyökérfejlődést stimulálja. A komposztált föld életre kel, és ez az, amiben különbözik a szintetikus anyagokkal trágyázott földtől.



Forrás: http://www.komposztalo.hu/hogyan-csinaljam.html
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: gyunyika (2010-10-18) | Szerző: gyunyika
Megtekintések száma: 547 | Helyezés: 0.0/0
Belépés

Keresés

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala