Téves az a feltételezés, hogy műtrágyázással minden növényi táplálóanyag visszapótlása megoldható.

Mielőtt eldöntjük, hogy milyen módon oldjuk meg a termesztett növényeink tápanyag-visszapótlását, alapvetően tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen talajon és milyen éghajlati viszonyok között termesztünk. A különböző növényfajoknak eltérő a tápanyagigénye, de akár a piaci környezet is befolyásolhatja a tápanyag-visszapótlás módját.

Termesztett növényeink táplálásának több módját ismerjük, amiket a kijuttatott anyagok és a kijuttatás módja szerint sorolhatunk különböző csoportokba. A kijuttatott anyagok szerinti csoportosításban megkülönböztetjük a szervestrágyázást, a műtrágyázást és a zöldtrágyázást.
A következőkben kiemelten a szervestrágyázás korszerű megoldási lehetőségeit, nevezetesen a granulált szerves trágyák előnyeit ismertetjük.

Talajmegőrzés

Szabadföldi termesztésben évenként átlagosan 3-4 tonna humusz alakul át a növények számára hasznosítható ásványi táplálékká hektáronként. Hogy megőrizhessük és hosszú távon javíthassuk a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, a legfontosabb, hogy szerves anyaggal pótoljuk az elásványosodott humuszt. Szerves anyagot többféle módon juttathatunk a talajba, például füvesítéssel, vagy zöld növényi részek, gallyazási apríték talajba dolgozásával, illetve szerves trágya használatával, esetleg ezen megoldások társításával.

A szerves trágyák közül megkülönböztetjük a hagyományos szerves trágyákat – például at istállótrágyát –, valamint a komposztokat és a korszerű szerves trágyákat, ahova többek között a granulált természetes növényi tápanyagok tartoznak.

Tiszta forrásból

Az istállótrágya 17,5%-os szárazanyag- tartalmához viszonyítva a korszerű szervestrágyapellet munkaerő, költség és minden más ide vonatkozó tényező tekintetében óriási különbséget mutat. Amennyiben a korszerű, granulált természetes anyagok használatát választjuk, jóval kisebb mennyiségű szerves trágyát kell kijuttatnunk hektáronként, ami jelentős megtakarítást eredményez akár a ráfordított munkaórák, akár az üzemanyagköltség, végső soron tehát az összköltség viszonylatában. A korszerű granulált természetes növényi tápanyagok egyik előnye a hagyományos szerves trágyával szemben, hogy a gyártástechnológia részeként, a hőkezelés következtében (65-70 °C) a káros ammóniagázok, a patogén baktériumok és a gyommagvak maradéktalanul eltűnnek. Ugyanakkor legalább tízszer több nitrogént tartalmaznak, mint a hagyományos, átlagosan 0,3-0,5% nitrogéntartalmú istállótrágya.

A granulált szarvasmarha és baromfitrágyák
– Hatóanyag-tartalma állandó, ellenőrzött
– Kijuttatásuk könnyű, gépesíthető
– Kombinációik alap- és fejtrágyázásra is használhatók
– Növénytípusokhoz és növényi fenofázisokhoz igazított tápanyag-összetételben kaphatók
– Magasabb adagok esetén sem perzselnek
– Mentesek mindennemű gyommagtól, kórokozótól.

Konyhakész tápanyag

A pellet alakú természetes növényi tápanyagkészítmény legjelentősebb járulékos minőségi előnye a hangsúlyosan gazdag humin-, fulvol- és aminosav-tartalmuk.
Az aminosavak biológiai feladata, hogy megkönnyítsék és növeljék a növény gyökérzetének azt a képességét, hogy a talajból a tápanyagokat hatékonyan felszívja: szerves savak segítségével az egyébként hasznosíthatatlan tápanyagok „konyhakész”, növényi táplálkozásra, azonnali fogyasztásra alkalmas állapotba kerülnek. Az aminosavak segítik a növényt a stresszhelyzetek – fagy, szárazság, hirtelen hőingadozások, szél, jégeső – könnyebb átvészelésében.

Könnyebben föltáródnak

A granulátumokat ősszel és tavasszal is kijuttathatjuk, ami a műtrágya vagy az istállótrágya esetében nem lehetséges. Az istállótrágya és műtrágya kombinációk, illetve a tisztán műtrágyára alapozott trágyázás esetében a nitrát-nitrogén az őszi és téli csapadékokkal kimosódik, és a talajvíz-rétegekbe kerülve károsítja a folyóvizeinket. Ugyanez a kimosódásveszély a karbamid-nitrogén (vizelet), illetve ammónium-nitrát tartalmú NPK műtrágyákkal is.

A pellet formájú szarvasmarha- és baromfitrágya nagymértékben élénkíti a talajéletet. Javítja a talajok fizikai-kémiai szerkezetét, minimálisra csökkenti az eróziós, deflációs károkat, és könnyen fölvehető formában köti meg a tápelemeket (N, P, K, Ca, Mg, Fe, Zn). A hagyományos szerves trágyához képest vízoldékonyabb tápanyagformákról van szó, könnyebben táródnak föl belőle a tápelemek; ráadásul magasabb tápelemtartalommal számolhatunk (NPK 4-4-4). Fontos még tudni, hogy néhány hasznos mikroszervezet – például a Trichoderma fajok –, és az aminosavak a hőkezelést is túlélik, ha az kíméletes (60 perc, 70 C-fok).

Hogyan válasszunk szerves trágyát?

A tápanyag-visszapótlás módjának kiválasztásakor fontos ismerni a növények igényeit és a tápanyagféleségek alapvető paramétereit, árát és tulajdonságait.

Elsőrendű a szerves anyag szárazanyag-tartalma (%); tápanyag-összetétele (N, P2O5, K2O, MgO és a mikroelemek); a humin-, amino- és fulvolsav-tartalom; a felhasználási és kezelési sajátosságok – például, hogy mennyire körülményes a trágya kijuttatása –; a gyommagvak vagy károsító szervezetek jelenléte; és végül, hogy mennyit kell az adott szerves trágyából hektáronként a talajba juttatni.
Minél magasabb a szerves trágya szárazanyag-tartalma, annál magasabb a szervesanyag-tartalma is, vagyis a szárazanyagban gazdag szerves trágyával – ma már 90% szárazanyag-tartalmúak is léteznek – kisebb mennyiség használata esetén is ugyanolyan, sőt akár jobb hatásfok is elérhető.
Költség- és környezetkímélő

A tápanyagok gyors kimosódásának megakadályozása több szempontból is rendkívül fontos. Először is, ha nincs hatóanyag- veszteség, az jelentős költségcsökkenéssel jár. Másodszor, a környezetkímélő technológiának köszönhetően elkerülhető, hogy további nitrit- és nitrátszennyeződés jusson a folyó- és talajvizekbe. Javul továbbá a talajok mikroelem-ellátottsága – folyamatos az utánpótlás és a feltáródás –, ráadásul ugrásszerűen változik a talajok levegő- és vízháztartása. Granulált szerves trágya használata mellett felezhető a felhasznált műtrágyamennyiség, és a kijuttatott műtrágya hasznosulása is javul, hiszen csökken az elmosódás veszélye.

A granulált természetes szarvasmarha- és baromfitrágya felhasználásával tehát megfordíthatók a talajoknál tapasztalható – és sajnos gyorsuló – káros folyamatok. Csökkenthető a tápanyag-visszapótlás költsége, és egészségesebb, jobb ízű és minőségű áru termeszthető. Nem utolsó sorban pedig a környezetünket is védjük a használatukkal.

Tekintve, hogy hazánkban a talajoknak körülbelül a fele elsavanyodott, időszerű és indokolt a természetes tápanyagok használata, az intenzíven használt és elfáradt talajok újraélesztése.