Ma hazánkban nagyon sok Családnak van kisebb-nagyobb kertje, ahol szorgalmas munkával igyekszik megtermelni a család zöldség-gyümölcs szükségletét. Ez kívánatos és szép dolog .Ezekben a kertekben azonban előbb-utóbb megjelennek a kórokozó gombák és az állati kártevők. Mit tesz a tulajdonos?

Legtöbb esetben felkeresi a legközelebbi szakáruházat és vesz valamilyen vegyszert, amellyel megpermetezi kertjét. Nagyon kevés azon felhasználók száma, akik a vegyszerekről bővebb információval rendelkeznének. Jól számolnák ki a koncentrációt, -jól tartanák be a várakozási időt. De sok esetben szavatossága lejárt szert is felhasználnak.
Nem is szólva arról, hogy ezek a szerek bizony felhalmozódnak, feldúsulnak a talajban (később elérve az öntözővizet abban is). Senkinek ne legyen illúziója, hogy ezek teljesen ártalmatlan dolgok!
Kétely esetén már rendelkezésre áll ÖKOTOXIKOLÓGIAI kézikönyv --- Tessék használni!

  -- Vagy Környezetbarát módon gazdálkodni, amelyhez a jövőben segítséget kívánunk nyújtani.

Hogyan kezdjük az évet környezetbarát módon?

Elsősorban kiskerttulajdonosoknak próbálunk hasznos tanácsokat adni.
Zöldségtermelő kiskertünkben kezdjük az évet a táblák és az azokba vetendő fajok, fajták megtervezésével. Ez a tervezés a VETÉSFORGÓ miatt fontos. Sok példát láttunk arra, hogy ha éveken keresztül ugyanarra a helyre ugyanazt a növényt vetjük:

• részleges tápanyag és nyomelemhiáy lép fel,
• elszaporodnak a fajspecifikus kártevők, amelyek a növény fő károsítói.

Konkrét terv esetén nyomon tudjuk követni, hogy ugyanerre a területre csak 2-3-4 év elteltével kerüljön vissza az illető növény.

Másik fontos dolog, amely úgy a terméseredmények, mint az eredményes védekezés szempontjából nem hanyagolható a NÖVÉNYTÁRSÍTÁS, a termelt zöldségeink szomszédai egymásnak.

De milyen szomszédai?? 3 jól elkülöníthető együttélést lehet megkülönböztetni:

• Jól fejlődnek egymás mellett - még erősítve is egymást.
• Megtűrik egymást különösebb "jótékonykodás" nélkül.
• Szomszédja ártalmára fejlődik, vagy még rosszabb eset, amikor kölcsönösen ártanak egymásnak.

Növénytársítások: Krumpli - kapor - fejes saláta

Cékla és saláta - legtöbb növénnyel

Sárgarépa- vöröshagyma

Káposztafélék - saláta

Paprika - bazsalikom

Földieper - fokhagyma

Régóta tudjuk, hogy burgonyasorok között jól érzi magát a kapor, fejes saláta. Ismerjük, hogy a cékla, saláta amely legtöbb növénnyel együtt tud élni. Tudjuk, hogy a sárgarépa, és a vöröshagyma nemcsak kíváló szomszédok, de a sárgarépa kártevői nem szeretik a vöröshagyma közelségét, és fordítva is igaz. Érdekes együttélések is vannak. Tudják Önök, hogy a paprika hálás, ha bazsalikom tövek illatoznak körülötte?

Káposztafélék bolhakártevői írtóznak az általunk kedvelt saláta közelségétől, hogy a földieper kártevői iszonyodnak a fokhagymától.

Dinnye sem haragszik, ha a közelben árnyékot adó csemege kukoricasor húzódik. Kísérleteztem bab - dinnye variációban, nem tapasztaltam ellentétet. (A távolságtól is függ)
A legtöbb növénnyel társíthatók: saláta, cékla, uborka, burgonya, kukorica.

DE bármilyen összetételű veteményest tervezek én nem hagyom ki belőle a körömvirágsorokat akár úgy is mint a táblák választóvonalát. Kiváló talajjavító, mindamellett remek gyógynövény.

Egyéb aromás gyógynövényeket is tehetünk, amelyek a kártevőket "megtéveszthetik" míg a hasznos élőlényeket odavonzzák a kertünkbe. Orvosi zsálya, Muskotályzsálya, Szurokfű, Izsóp, Kerti kakukkfű.

A tervezések folytán sok mindenről esett szó, csak a tápanyagutánpótlásról nem. Arra nem is vállalkozhatok, hogy itt és most minden kultúnövény tápanyagszükségletéről írjak, arra viszont igen, hogy fontos dolgokra ráirányítsam azok figyelmét akik az út elején tartanak. Nem biztos, hogy a drága és a talajéletet meglehetősen romboló műtrágyákat kell nagy mennyiségben kiszórni.

Elsősorban javíthatunk: istállótrágyával, házilag - akár általunk - készített komposzttal, ásványi anyagokkal (alginit, meliorit, r.tufa, zeolit), környezetbarát lombtrágyákkal.

Amennyiben trágyázunk feltétlen figyelembe kell venni, hogy vannak növények amelyek a friss trágyás földet nem szeretik (pl. általában a gyökérzöldségek), ezeket előző évben trágyázott táblába vessük. Nem így vélekednek a kabakosok(tökfélék), amelyek alá akár fészektrágyázásként is adagolhatunk tápanyagot.
A jóféle tiszta fahamut sohase dobjuk ki, mert nagy Kálium, és nyomelem tartalma miatt hasznos lehet zöldségeink számára.

Aszalai Ernő
Dél-Alföldi Biokultúra Egyesület Hódmezővásárhelyi Csoportjának vezetője