Az leszel amit megeszel.
Mitől jó az a termény vagy állati eredetű táplálék ami fogyasztásra kerül?
Jó ha már az alapokkal tisztában vagyunk, vajon milyen környezeti feltételeknek is vannak kitéve.
Talán kiemelnék egy
szigetországot ahol a körülmények és a helyi adottságok hasznosítása
példa lehetne bármelyik állam vagy ország részére.
"Kitartó fegyelemre és komoly gyakorlásra van szükség, hogy
feladjuk mentális szokásainkat, és egy új látásmódot fedezzünk fel.”
(Jack Kornfield)
Új Zéland, más szemlélet
Új-Zélandot régóta emlegetik, mint „miniatűr világ”, mert természeti csodái egészen egyedülállóak.
Található itt a svájci Alpokhoz hasonló hegyvonulat és
gleccser-rendszer, a norvég fjordokra emlékeztető zárt öblök, a
dél-tengeri szigetek tengerpartjaival egyenlő szépségű föveny, illetve
olyan aktív termikus tevékenységű területek, mint az Egyesült
Államokbeli Yellowstone Nemzeti Park. Ennek a Csendes-óceán közepén
elrejtett szigetcsoportnak a legközelebbi szomszédja Ausztrália.
Új-Zélandot két fő szigetre osztjuk, és közel akkora területet ölelnek fel mint Nagy-Britannia.
A közel 4 millió lelket számláló közösség nagyrészt európai, ázsiai
bevándorlókból áll, természetesen nem megfeledkezve a maori
őslakosságról, és a közel negyed millió más óceániai szigetekről
érkezettekről. Kis mérete ellenére az ország a világ egyik legnagyobb
tejtermék és gyapjú exportőre.
Új-Zéland területe Magyarországénál mintegy háromszor nagyobb. Az
ország két nagy, és számos kisebb szigetből áll. A két fő sziget a déli
szélesség 34° és 47°-a között található. A nagyobb kiterjedésű
Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység,
melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki/Mount Cook, 3754 méter) egyben az
ország legmagasabb pontja is. A vulkanikus szempontból aktívabb
Északi-sziget legmagasabb pontja a jelenleg is aktívnak számító Ruapehu
tűzhányó csúcsa (2797 méter).
Új-Zéland földrajzi értelemben a világ leginkább elszigetelt országa.
A legközelebbi nagyobb szárazföld Ausztrália, amelynek keleti partja
Új-Zélandtól 2000 km távolságra északnyugatra található. Déli irányban
az Antarktisz, északra Fidzsi, Tonga és Új-Kaledónia a legközelebbi
szárazföld.
Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni
lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két
kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan
jelenleg is igen aktív.
Földje ásványkincsekben szegény (kevés arany, ezüst, feketeszénkő,
kőolaj, földgáz.). A villamosáram 80%-át vízerőművekben, 7%-át
geotermikus erőművekben állítják elő. Az ipar főként a mezőgazdaság
termékeit dolgozza fel (gyapjú, tej, fa).
Az olcsó villamosenergiára épült alumíniumkohók az ausztrál timföldet
dolgozzák fel. Az ország területének 50%-át kitevő legelők mellett az
Északi-szigeten Északi-citrus-, szőlőültetvények, a nagyvárosok körül
pedig zöldségtermelő gazdaságok működnek. Számottevő a halászat is.
- Hazai össztermék (GDP)/fő: 20 100 USD(2002-ben)
- Munkanélküliség: 5,3% (2002-ben).
- Infláció: 2,7% (2002-ben).
- A nemzeti össztermék (GNP)megoszlása: mezőgazdaság 8%, ipar 23%, szolgáltatások 69%.
Miért is fontosak ezek az adatok?
Magyar nyelven használatos a Bio-, Öko-, természetes és az organikus
termesztés elnevezés. Többnyire a bio termesztés elnevezés terjedt el.
Mit is takar valójában az organikus vagy biotermesztés?
A biogazdáknak nincs szükségük mesterséges rovarirtó szerekre,
gyomirtó szerekre, műtrágyára, szennyvízre, genetikailag módosított
termékekre, antibiotikumra és sugárkezelési eljárásra ahhoz, hogy
zöldséget termesszenek és állatokat tartsanak. Előfordul, hogy
országonként különböző az organikus gazdálkodás minősítésére vonatkozó
szabvány. Nem egységesek az álláspontok a pontos meghatározásban. Mind a
kistermelői, mind az ipari biogazdálkodás bizonyítottan járható
lehetőséget kínál a vegyszermentes és az ipari gazdálkodásra. A
Greenpeace a biogazdálkodásról a következőket állítja: „A
fenntarthatóság egyik legbonyolultabb és legkomolyabb jövőképe és az
egyik legígéretesebb munkahelyteremtő eszköze.”
Az organikus gazdálkodás nem jelent veszélyt a biológiai környezetre,
a rovarokra, a madarakra, a mikrobákra és az emberekre sem. Ez persze
nem mondható el a mind erősebb vegyszeres gazdálkodásra. A rákos
betegeknek gyakran azt tanácsolják, hogy álljanak át az organikus
élelmiszerek fogyasztására. A bioélelmiszer jobb az egészségre és a
természetre nézve is. A vegyszeres mezőgazdálkodás nemcsak azoknak
jelent veszélyt, akik fogyasztják, hanem azoknak a kistermelőknek is,
akik permetezik a földeket. Európában az eső olyan mennyiségben
tartalmaz rovarirtó szereket, ami jóval túllépi a víz ihatóságának
elfogadott mértékét. Amerikában egy felmérés szerint 23 különböző
növényvédő szer maradványt találtak az átlagos otthonokból vett
pormintákban. A mezőgazdaságban használt vegyszerek beszennyezik a
vizeinket, a földünket és az élelmiszereinket, azonban erre létezik
mindenki számára elfogadható és megfelelő megoldás.
Figyelni kell a világban végbemenő változásokat, és lehetőségeinkhez
képest mielőbb lépni a felzárkózás érdekében. Egyes előrejelzések
szerint az európai mezőgazdaság 30 százaléka, 2010-re organikus művelésű
lesz. Jelenleg az osztrák mezőgazdaság több mint 20 százaléka
organikusan művelt. Ausztria egyes vidékein már 50 százalékban organikus
gazdálkodás folyik, Dánia ezt 2010-re akarja elérni, országosan. Az
organikus gazdálkodás az egyik leggyorsabban fejlődő szektor Ausztria
mezőgazdaságában és az egyetlen növekedő szektor Angliában. Itt 1998-ban
140 kérelem érkezett az első fél évben az organikus gazdálkodásra való
átállásra vonatkozóan, és ma már több mint 500 organikus gazdálkodású
farm található szerte Angliában és Walesben. Több mint száz organikus
farmer van Magyarországon, akik a termésük 90 százalékát Ausztriába
exportálják. A svájci mezőgazdaság 8%-a organikus. Az USA-ban,
Franciaországban, Japánban és Szingapúrban, évi 20 százalékos, Angliában
40 százalékos, szerte a világban pedig 30 százalékos éves növekedést
mutat az organikus szektor. A biogazdaság a 2008-as előrejelzések
szerint több mint 100 milliárdos piacra fog nőni. Az angol organikus
piac 1998-ban meghaladta a 300 millió dollárt és 2000-re elérte az egy
milliárdot. Dániában néhány organikus termék teljesen átvette a piacot,
számos más pedig 50 százalékban. Azt jósolják, hogy Új-Zélandon az
organikus kivi exportálása a négyszeresére fog emelkedni az elkövetkező
négy évben. Egyes brit kutatók olyan eseteket jegyeztek le a fejlődő
országokban, ahol a földművesek megduplázták vagy megtriplázták a
terméshozamot, a modern organikus gazdálkodás módszereivel. A világ
szegényei egyedül ezen a módon tarthatják fent az
élelmiszer-készleteiket, és védelmezhetik meg önmagukat a technológia
veszélyeitől.
A gazdák kétkedve tekintenek a biotermesztésre, de a külföldi
tapasztalatok azt mutatják, hogy az organikus piac nagyobb haszonnal
jár. Ha egy organikus gazdálkodás nagyobb nyereséget hoz a hagyományos
vetésforgós gazdálkodásnál, azt a következő tényezőknek köszönheti:
alacsonyabb előállítási költség, nagyobb nyereség és vakmerő bátorság. A
vásárlók szerte a világban hajlandók magasabb árat fizetni az organikus
termékekért. Egy régebbi kimutatás szerint 1995-ben például az
organikus kukorica átlagos kistermelői ára 35 százalékkal volt magasabb,
mint a hagyományosan termesztett amerikai kukoricáé, 1996-ban 44
százalékkal, 1997-ben 73 százalékkal. 1995 és 1997 között az organikus,
tisztított szójabab ára (az a fajta, amit Japánban a tofu előállításához
használnak), több mint kétszer volt magasabb, mint a hagyományosan
termesztett szójababé.
Bármennyire is jövedelmező és külföldön is piacképes lehet a
biotermék a bio gazdákat egyenlőre nem támogatja kellőképpen az állam,
de reméljük, hogy ez a helyzet változni fog.
Ma már számos európai ország támogatja az organikus gazdálkodást.
Dánia törvénybe iktatott egy támogatási programot. Információs és
gazdálkodási támogatást és anyagi segítséget is nyújt az organikus
gazdálkodásra való átállás időszakára. Svédország, Németország,
Norvégia, Finnország, Ausztria és Svájc is hasonló politikát folytat.
Amióta ezekben az országokban elindultak a programok, drámai
fellendülést mutat az organikus mezőgazdasági szektor. A brit kormány
bejelentette szándékát, miszerint 40 százalékkal megemeli az organikus
kistermelők támogatását. Mi a helyzet nálunk ezen a téren? Jó lenne ha
az illetékes szervek nyilatkoznának ebben a témában is.
Óriási a lehetősége annak, hogy az organikus mezőgazdaság és
energiafelhasználás pl: vízerőművek, geotermikus erőművek létesítése jó
irányba terelje a vidékfejlesztést, hisz az állatok által fogyasztott
vegyszermentes növények által az állati eredetű ételek pl: sajt,
tejtermékek és a hús íze is egészen más, nem beszélve a munkaerőpiac
bővüléséről, az emberek egészségi állapotáról és a környezet
ápoltságáról
Röviden tekintsük át, miért jobbak a bio- a hagyományos műtrágyás és vegyszeres termesztés által előállított termékektől.
- Kevesebb rovarirtó szert tartalmaznak. A nem organikus
gazdálkodásban megengedett 450 rovarirtószer közül mindössze hét
használható időszakosan az organikus gazdálkodásban. Ezek gyorsan
lebomlanak, és ritkán marad bármennyi maradék is az organikus
élelmiszeren. Ezzel szemben rendkívül mérgező összetett maradványok
találhatók sok nem organikus gyümölcsön és zöldségen, és a
rovarirtószer-maradványok az első három kockázati tényezők között
rangsorolhatók a rák kialakulásával kapcsolatban, de összefüggésbe
hozhatók a születési rendellenességekkel és egyéb, kevésbé komoly
tünetek sokaságával;
- Tápanyagban gazdagabbak. A tápanyagszint a gyümölcsökben,
zöldségekben és a gabonaszemekben manapság alacsonyabb, mint 60 évvel
ezelőtt, és az összetett tápanyaghiány emelkedik, amely hosszú távon
növelheti a hajlamot a komolyabb betegségekre. Bár átlagosan minden
tápanyag szintje magasabb az organikus termékekben, ez különösen
jelentős a C-vitamin, a magnézium, a vas és a foszfor vonatkozásában;
- Kevesebb adalékot tartalmaznak. Bizonyos adalékanyagokat és
összetevőket összefüggésbe hoztak olyan rendellenességekkel, mint a
szívbaj, a csontritkulás (osteoporosis), az asztma és az idegrendszeri
zavarok. Ezek az anyagok tiltottak az organikus feldolgozás folyamán.
Körülbelül 30 adalékanyag engedélyezett az organikus feldolgozásban, és
csak akkor, amikor szükséges, szemben azzal a több mint ötszázzal,
amelyet a hagyományosan feldolgozott élelmiszereknél használnak;
- Kevesebb nitrátot tartalmaznak. A nitrát olyan károsabb anyagokká
alakítható, amelyeket összefüggésbe hoztak a rákkal az állatok esetében.
A műtrágya alkalmazásáról ismeretes, hogy magasabb nitrátszintet
eredményez a nem organikus terményeknél.
- Növényi tápanyagokban gazdagabbak. Ez természetes módon a
növényekben fordul elő, és a betegségektől és a kártevőktől védi őket.
Mindezeket figyelembe véve komolyan át kell gondolni a
biotermesztés lehetőségeit, és mielőbb munkához kell látni minden
szinten.
Már csak azért is mert a Földünk állapota elég szomorú
helyzetben van és a magunk és családunk jövője csak azon múlik hogy mit
teszünk meg a javulás érdekében!
Forrás: http://www.global-vitamin.hu/hirek/oeko-bio-natur-eletmod.html |