Csütörtök
2017-11-23
5:36 PM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Cikkek katalógusa »
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
Cikkeim [113]

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

Talaj, talajjavítás, komposztálás


Talaj, talajjavítás, komposztálás

Elavulóban van az a vélekedés, hogy a talaj csupán a gyökerek rögzítését szolgálja. A talaj sokkal több, mint azt gondolnánk. Az eredményes kertgazdálkodás alapja a talaj.



A talajt a fagy, a víz és a szél által felaprózott kőzetrészecskék alkotják. Így különböző, eltérő szemcsenagyságok alakultak ki, ezáltal pedig különféle talajtípusok. A talaj másik részét a növényi és állati maradványok teszik ki a bomlás különböző stádiumában. Fontos alkotóelem még a víz és a levegő. A földben élő gombákon és baktériumokon kívűl gyűrűsférgek, rovarok biztosítják a növények számára a megfelelő feltételeket. A talajban élő állatok teszik a növények számára felvehetővé a táplálékot.
A hagyományos és biokertészkedés közti legnagyobb különbség a talajápolás között van. A biokertész óvja és ápolja a talajéletet.
Talajfajták
Öt alapvető talajtípust különböztetünk meg: agyag-, homok-, vályog-, mész- és tőzegtalajok.
A kertész jó ha tudja, hogy milyen fajta talaja, mert ettől függ helyes megmunkálása, valamint az is, hogy milyen időpontban milyen növényt termeszthetünk rajta.
Talajjavítás
Minden talajtípusnak szüksége van komposztra, érett istállótrágyára. A nagy adagú szerves trágyázás idővel a termőréteg vastagodását eredményezi. Fontos tudni, hogy a kertben keletkező minden szerves anyagot (természetesen a konyhában felhasznált zöldségeken kívül), vissza kell juttatni a talajba. Ezeket a szerves anyagokat ősszel dolgozzuk be a talajba, míg a növekedés időszakában mulcsrétegként terítsük a növények közé. Ezáltal a laza talajok víztartó képessége nő, a túl kötött talajok lazulnak és egyben gondoskodunk a felhasznált tápanyagok visszapótlásáról.
Trágyafélék alkalmazása
Ha nem tudunk istállótrágyát szerezni, megfelel helyette a komposzt is. Különösen jó a gilisztakomposzt, ami még olyan anyagokat is tartalmaz, ( pl. kovasavat, aminosavat, enzimeket ) ami betegségeket előz meg. Ezek serkentik a gyökérnövekedést is.
A növekedési időszakban takarjuk be a talaj felületét mulccsal, ez gátolja a gyomok kikelését és ősszel bedolgozható a földbe. A kiegészítő anyagok- amelyeket még trágyának szoktak használni- a gombatrágya, tőzeg, tönköly kiváló talajlazítók, de tápanyagokat szinte alig tartalmaznak.
A komposzt
Mint már említettük, a komposzt által jelentős mennyiségű szerves anyag kerül vissza a talajba, lazítja a földet, javítja a vízháztartást. A homoktalajoknál pl. megköti és tárolja a gyorsan elszivárgó vizet.
A levelek, a zöldséghulladékok ,a gyep nyíradéka, ősszel az egynyáriak gazdagok tápanyagokban. Ezeket nem szabad egyszerűen csak beásni a talajba, mert a lebontóbaktériumoknak nitrogénre van szükségük, és ezt a földből, a többi növénytől vonnák el. Így a növények hamarosan hiánytüneteket mutatnának.
A külön komposztálóban való érés során az Azobakter nevű baktérium szaporodik el, ami a levegő nitrogénjét köti meg, így ezt más mikroorganizmusok számára is felvehetővé teszik. Egy jól tervezett biokertben mindig két komposzttároló kell hogy legyen, míg az egyikben háborítatlanul érlelődik a szerves trágya, addig a másikat folyamatosan feltölthetjük.
A komposzt összetevői
A szabály nagyon egyszerű:semmit ne hagyjunk kárba veszni, ami komposztálható.
Ami NEM komposztálható:

  • A beteg, vagy kártevőkkel teli növényeket égessük el!
  • A burgonya fennmaradó szárrészeit a szárrothadás terjesztése miatt
  • A főtt konyhai hulladék gyakran kezd rothadni
  • A tarackos évelők gyökere ott tovább szaporodik

Forró nyáron a komposzt felülete általában kiszárad, ezért locsolni kell.
A kereskedelemben számos komposztstarter kapható, ami beindítja az érést, de nem feltétlenül szükségesek. Őszre általában kész a komposztunk, de nem mindig éri el az ideális barna és morzsalékos szerkezetet. Ez sem probléma, mert egyrészt még az ilyen komposzt is jobb a semminél, majd ősszel mulcsként bedolgozva lebomlik a talajban. Jó, ha a fű nyiradéka közé erősebb szárú növényeket, esetleg gallyakat keverünk, amit később eltávolítunk, mert a levegőzés gátolja a nyiradék rothadását.
Komposzttárolók:
A boltokban is lehet kapni műanyag, fa tárolókat is. De mi is egyszerűen készíthetünk magunknak.
Megfelel egy kilyuggatott műanyag hordó.
1x1méter alapterületű faláda, melynek oldalai lécekből vannak összeállítva.
 


DróthálóA legegyszerűbb: 4 cövek köré sűrű szövésű dróthálót erősítünk.
Még egy megjegyzés: a lomb 2 évig bomlik. Ha módunk van rá, külön (dróttal körbekerített tárolóban) komposztáljuk. Száraz nyarakon némi locsolást igényel, egyébként forgatás nélkül megérik.

 



Forrás: http://www.kolibrikerteszet.hu/talaj_talajjavitas_komposztalas
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: gyunyika (2010-04-11) | Szerző: gyunyika E
Megtekintések száma: 593 | Helyezés: 0.0/0
Belépés

Keresés

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala