Péntek
2017-12-15
11:23 AM
Üdvözöllek Vendég
RSS
 
Az én bio-honlapom
Főoldal Regisztráció Belépés
Cikkek katalógusa »
Honlap-menü

A fejezet kategóriái
Cikkeim [113]

Statisztika

Online összesen: 1
Vendégek: 1
Felhasználók: 0

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

Természetes talajfertőtlenítők

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a kis- és nagyüzemi termelésben, csakúgy mint a biotermesztésben a zöldtrágyázás. Erre térségünkben a gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó mustár, mézontófű, olajretek valamint a takarmányrepce a legmegfelelőbb. E növények vethetők fő- és másodvetésben is, ám térségünkben inkább az utóbbi terjed.

A zöldtrágyának szánt gyors növekedésű és nagy mennyiségű biomasszát adó növényeket azért termesztjük, hogy a zöld részeket a talajba forgassuk. Ezek ugyanis a földbe forgatva javítják a talaj fizikai és biológiai állapotát, a tápanyag-gazdálkodást, hozzájárulnak a szerves anyag mennyiségének
növeléséhez, védik a talajfelszínt az eróziótól. Intenzív gyökérnövekedésük révén biológiai lazító hatást is kifejtenek. Másodvetésben termesztve – különösen csapadékos évjáratban – mérséklik a tápanyagok kimosódását. Elsősorban a nitrogént veszik fel nagy mennyiségben, amely az utónövény számára közvetlenül hasznosíthatóvá válik.

Nemcsak a pillangósokból válogathatunk

A pillangós virágú növények a légköri nitrogén megkötése révén növelik a talaj tápanyagtartalmát. A nem pillangós növények a levegő nitrogéntartalmát ugyan nem képesek megkötni, ennek ellenére jótékony hatást fejtenek ki az által, hogy a talajban lévő, a növények számára közvetlenül nem hasznosítható tápanyagformákat könynyen felvehetővé alakítják. További előnyük, hogy rendkívül gyors növekedésűek, viszonylag igénytelenek, a vetőmagjuk pedig olcsó. Egyes növények (pl. mustár, olajretek) mélyre hatoló, vastag karógyökerükön keresztül a felső talajrétegbe hozzák fel a tápanyagokat, ami az utónövény táplálóanyag-felvételét könnyíti meg. A mustár, az olajretek talajlakó fonálférgek elleni biológiai védekezésben is hatásos módszerként szolgálhat.

Egyes zöldtrágyanövényeket az állattenyésztésben is hasznosítják – frissen vagy silózással tartósítva etetik fel az állatokkal.

A szakszerű talajművelés fontossága

A zöldtrágyanövények termesztésének viszonylag gazdag irodalma van. E növények sikeres termesztésével kapcsolatban Dr. Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem szaktanára egyebek között a talajművelés fontosságára hívja fel a figyelmet. „A talajművelésnek két alapvető követelménynek kell megfelelnie: egyrészt a lehető legköltségkímélőbb megoldásra van szükség, másrészt törekedni kell a talaj nedvességveszteségének csökkentésére. Az elővetemény lekerülését követően azonnal el kell végezni a tarlóhántást és a felszín elmunkálását. Mivel térségünkben a nyár többnyire száraz, aszályra hajlamos, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a lehető legtöbb nedvességet a talajban tartsuk, minimálisra csökkentve a párolgási veszteséget. Ezt szolgálja a szakszerű tarlómunka. Ennek hiányában a zöldtrágyázás kudarcra van ítélve.

A vetés idejének helyes megválasztása a szakszerűen elvégzett talajművelés mellett a másik kritikus eleme a technológiának. A másodvetésű zöldtrágyanövény termesztésének ellenzői gyakran hangoztatják, hogy az aszályra hajló nyári időszakban a növények magjai nem kelnek ki, vagy csak nagyon vontatottan és hiányosan fejlődnek, ezért nem adnak számottevő zöldtömeget. Ez valóban igaz abban az esetben, ha túl korán történik a vetés (július, illetve augusztus eleje). Ezért a biztos termesztéshez a vetést augusztus második felére kell időzíteni, ami sok év átlagában már csapadékos időjárást hoz, és garantálja a növények gyors csírázását és fejlődését. Ha mégis csapadékmentes az augusztus, többnyire az sem veszélyezteti a termesztés sikerét, ugyanis a nedvességmegőrző talajművelés, továbbá az arra az időszakra jellemző harmatképződés együttesen elegendő nedvességgel látják el a csíranövényeket.”

Növényválasztás a zöldtrágyázáshoz

Az alábbiakban a zöldtrágyaként legjobban hasznosítható növényeket vesszük sorra. Néhány növény természetes talajfertőtlenítőként is szolgálhat, ezért a biotermesztésben nélkülözhetetlen.

Olajretek (Raphanus Sativus) – A köztermesztésben lévő olajretekfajták zöldtrágyanövényként is hasznosíthatók. A burgonyatermesztésben jelentősen csökkentik a burgonya vírus okozta rozsdafoltosodását. Források szerint a német nemesítésű Pegletta fajta már nematóda rezisztenciával is rendelkezik – a talajban lévő cisztás fonalférgek szaporodási ciklusát megszakítja, mérsékelve ezzel kártételüket. Mindegyik köztermesztésben lévő fajta kitűnő szervesanyagpótló zöldtrágya. Az olajretek nagytömegű gyökérzetet képez, amely lazítja és levegősen tartja a talajt, igen kedvező életteret kínálva a talajban lévő mikroorganizmusoknak.

network.hu

Fehér mustár (Sinapis Alba) – A rövid tenyészidejű mustár mindenütt igen elterjedt zöldtrágyanövény. Augusztusi vetését követően nagyon gyorsan kel, majd a rövidülő nappalok hatására fejlődése is lassul, ami a vegetatív részek fejlődésére kedvező hatású. Állománya gátolja a talajeróziót, és a bemosódó nitrogént a talajfelszín közelében visszatartja. Kiváló gyomelnyomó képességgel rendelkezik.

network.hu

Takarmányrepce (Brassica Oleraceae) – Jó hatású zöldtrágyanövény. Zöldtrágya értéke az olajretekhez hasonlóan igen magas. Jelentős, 35-45 t/ha zöldhozama igen értékes takarmány tejelő állatok számára is. A földben maradó – a talajt 1 m mélységben – behálózó gyökérzete humuszképző és szerkezetjavító hatása önmagában is nagyon értékes.

network.hu

A facélia vagy mézontófű (Phacélia Tanacetifolia) kiváló mint mézelő növény. Zöldtrágyanövényként – zárt termelési rendszerekben – a cukorrépa termesztéstechnológia részeként írják elő a termelőknek. Őszi alászántása jelentős szervesanyagtömeget jelent, és – egy korábbi álláspont szerint – ciántartalmú bomlástermékei távol tartják a fonálférgeket. Biotermesztésben nélkülözhetetlen! A kezdeti fejlődése nem túl gyors, de később a bundaszerű borítást adó állomány igen jó gyomelnyomó.

network.hu

Pohánka (Fagopyrum esculentum) – A pohánka a keserűfüvek családjába tartozik. Korábban a lápvidékek elterjedt, igénytelen szemes növénye volt. Szerepe gabonaként és méhlegelőként volt jelentős. (g, gy, m-r)

network.hu

Forrás: http://ujszo.com/cimkek/kerteszkedo/2007/08/31/termeszetes-talajfertotlenitok

Forrás: http://ujszo.com/cimkek/kerteszkedo/2007/08/31/termeszetes-talajfertotlenitok
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: gyunyika (2010-06-27) | Szerző: gyunyika
Megtekintések száma: 4456 | Helyezés: 5.0/1
Belépés

Keresés

Barátaink:
  • Honlap létrehozása
  • Ingyenes online játékok
  • Online Munkaasztal
  • Oktató videók
  • uCoz Rajongók Oldala