Fejlődtek a tudományos módszerek, megduplázódott a vizsgálatok száma, és az Európai Unió által finanszírozott nagy kutatási projektek bebizonyították: a bioélelmiszerek egészségesebbek, mint az ipari mezőgazdaság termékei.

De egyáltalán, mi teszi a bioélelmiszert? A bioélelmiszer olyan növényből készül, amely műtrágya és szintetikus növényvédőszer (baktérium-, gomba- és rovarirtó) nélkül növekedett, nem öntözték szennyvízzel és mesterséges adalékanyagoktól mentes. A biohúst produkáló állattenyésztés során az állatot az előbbi elveknek megfelelő biotakarmánnyal etetik, és kerülik az antibiotikumok rutinszerű használatát. Az 1990-es évek óta a bioélelmiszerek termelése évi 20%-kal nő, ma már az összélelmiszer 1-2%-a organikus termesztésből származik.

Mindez szükségessé tette, hogy tudományos bizonyítékok is alátámasszák: a bioélelmiszer élelmezéstudományi szempontból értékesebb a „hagyományosnál". A legutóbbi időkig mégis csak ellentmondó kutatások álltak rendelkezésünkre. Az elmúlt fél évtizedben ötven körüli kutatás hasonlította össze a kétféle élelmiszer rost-, fehérje-, ásványi anyag- vagy vitamintartalmát, rákellenes és érvédő hatású antioxidáns-szintjét, valamint a bennük lévő káros nitrát, műtrágyamaradvány mennyiségét. Nehéz azonban érvényes eredményekhez jutni, mert figyelembe kell venni az eltérő talajtípusokat, időjárási és hőmérséklet viszonyokat, a különböző betakarítási és tárolási feltételeket.

Az amerikai Organic Center tudósai áttekintették az elmúlt évek kutatásait, és eredményeik szerint a hagyományos élelmiszerekben enyhén magasabb volt a kálium-, foszfor- és fehérjetartalom, mint a bioélelmiszerekben, az utóbbiakban viszont jelentősen több volt a hagyományos, ipari előállítású élelmiszerekhez képest az összes többi hasznos anyagból, és kevesebb a nitrátból. Megállapításuk szerint a bioélelmiszerek összességében 25%-kal magasabb táplálkozási értéket képviselnek, mint a hagyományosak.

Az egyes kutatások a következő eredményekre jutottak:

• Az organikus táplálékot fogyasztó anyák tejében 50%-kal magasabb a hasznos linolsav (telítetlen zsírsav) szintje.
• Az organikus tejet fogyasztó gyermekek között alacsonyabb az ekcéma előfordulása.
• Az organikus paradicsomból készült kecsapban kétszeres az antioxidáns (likopén)-szint, főleg a sötétebb színűekben; a biokiwi antioxidáns- és C-vitamin-szintje is magasabb, az organikus alma édesebb.
• A növényvédőszer-maradvány tartalmú ételt fogyasztó kismamák esetén magasabb a terhességi cukorbetegség kialakulásának kockázata, és gyermekeik nagyobb eséllyel szenvednek idegrendszeri zavarokban.
• Az organikus borban másfélszeres az antioxidánsok szintje, és talán ez az oka, hogy alacsonyabb benne a rákkeltő penészgomba-toxin mennyisége.
• A hagyományos élelmiszerekben 60-szoros a növényvédőszer-maradvány mennyisége (bioélelmiszerbe is kerülhet vegyi anyag a termesztési területtel szomszédos, hagyományos művelésű földekről).
• Organikus módszerekkel is biztosítható a Föld lakosságának táplálékigénye.

Fontos az is, egy vizsgálatot ki finanszíroz: az organikus vagy a hagyományos oldal képviselője. Van azonban független kutatás is: az Európai Unió 12 millió fonttal támogatott egy négyéves kutatást, amely tavaly év végén ért véget. Eredménye szerint a biogyümölcs és -zöldség 40%-kal, az organikus körülmények között tartott tehenek teje pedig 90%-kal több antioxidánst tartalmaz, és 60%-kal magasabb a hasznos omega3-zsírsav-tartalma. Ezek az anyagok hasznosak az Európában gyakori betegségek: a rák, az érelmeszesedés, agyvérzés és infarktus elleni harcban. Bebizonyosodott az organikus táplálék magasabb vitamintartalma, valamint az is, hogy a megfelelően tartott állatok húsa egészségesebb: a boldog állat ad jó minőségű táplálékot.

Szabó Gál Bence drog- és toxikológiai technikus a TudatosVásárló.hu kérdésére elmondta, hogy a biotáplálék minősége nemcsak a termesztés, de a nemesítés és a feldolgozás módjától is függ. Az ipari nemesítés során az a legfontosabb, hogy a fajta nagy mennyiségű termést hozzon, ellenálló legyen a betegségeknek, és látványos, „szép" legyen az áru.

Az organikus elveket szem előtt tartó nemesítő számára a tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag-tartalom a fontos. A feldolgozási módok közül kiemeli a teljes kiőrlésű gabona, a nitrites pácolástól mentes hús, valamint az erjesztett, kovászolt gabona- és fermentált szójakészítmények (pl. tofu) fogyasztását, ugyanis az erjesztés, fermentálás nélkül készült gabona- és szójaételek fitát-tartalma akadályozza a cink, a vas, a kalcium és a magnézium felszívódását.