Összegyűjtöttünk néhány bio-tippet azok számára, akik szeretnek
minél egészségesebben élni és étkezni. Reméljük ezekkel a tanácsokkal
mi is hozzájárulhatunk az eredményes biokertészkedéshez.
A káposztát sikeresen védhetjük a káposztalepke hernyóinak
kártételétől, ha a sorközökbe kaprot, paradicsomot, büdöskét vagy más
erős illatú növényt ültetünk. A fejes káposztát, a kelt és a vörös
káposztát szárával együtt szedjük ki a földből, ezután a gyökerénél
fogva fejjel lefelé nedves pincében felfüggesztjük, így hosszú ideig
frissek maradnak.
Aki májusban kelkáposztát akar szedni, az már előző évben nyár végén
vesse el a Mohácsi áttelelő fajtát.
A karfiol különösen szép marad, ha a felső
leveleket a szedés előtt néhány héttel a virágzat fölött összekötjük.
A karalábé leveleit kár eldobni, a spenóthoz hasonlóan finom főzelék
készíthető belőle, amelyben különben több vitamin van mint a
karalábégumóban.
A földibolhák nem károsítják a karalábét, ha a sorközökbe fejes salátát
ültetünk.
A brokkolit kora reggel, a harmattól nedvesen szedjük. Ha kb. 5 cm-rel a
tő felett vágjuk, további fejeket fejleszt.
A fejesedést követően a salátát ne öntözzük felülről, mert megrothad.
Csak a gyökérzónát locsoljuk.
A csemegekukoricát ne ültessük frissen trágyázott talajba, mert sok
levelet hoz a termés rovására. Legjobb, ha csak a trágyázást követő
második évben ültetünk kukoricát.
Hogy áprilistól kezdve novemberig mindig
friss retket fogyaszthassunk, márciustól kezdve 14 naponta folyamatosan
vessünk retket. Különbséget kell tenni azonban a nyári és a téli
retekfajták között.
A retekágyásnak sosem szabad kiszáradnia, különben a gyökér kicsi marad,
kemény és keserű lesz.
A gyökérzöldségeket, pl. a sárgarépát, petrezselymet laza talajba
vessük, különben a répagyökér elágazik. Ezt megelőzendő, az
ültetőbarázdába szórjunk homokot.
Kötött talajon a mélyebb ásással sem eredményes a gyökérzöldségek
termesztése, ilyen helyeken csakis a félhosszú fajták ajánlhatók.
Ugyanabba a zöldségágyba a sárgarépát és a hagymát váltakozó sorokba
vessük, ezzel megakadályozhatjuk a sárgarépa-kártevők fertőzését, mivel a
sárgarépalégy nem kedveli a hagyma szagát, a hagymalégy pedig a répáét.
A paradicsomlevelet 20 cm magasan szedjük
le, így nem verődik fel a földről a gomba.
A paradicsom takarására szolgáló piros fólia növeli a terméshozamot.
Egy-egy paradicsomtövön csak 4-5 virágot hagyjunk meg, különben a
termések aprók maradnak, vagy egyáltalán nem is kötődnek. A paradicsom
rendkívül vízigényes, ezért a növény köré vonjunk árkot, hogy a vizet a
gyökerek köré gyűjtsük.
A paradicsom és a gumós édeskömény nem jó szomszédok, mert a paradicsom a
kömény mellett ízetlenné válik. Az édeskömény inkább fűszerkertbe való.
A nyitott ablak elé függesztett paradicsom levelek elriasztják a
szúnyogokat és a legyeket.
A zöld burgonyagumót ne használjuk, mert mérgező. A nyers zöldbab is
mérgező, ezért csak főzve fogyasszuk, mert főzés közben a méreganyagok
elbomlanak.
A letermett babot és borsót ne szedjük ki a földből gyökerestől, mert a
gyökérzetükön található nitrogéngyűjtő baktériumok a talaj számára
nagyon fontosak.
A hónapos retek és a bokorbab kölcsönösen kedvezően befolyásolják
egymást. Ha a két növényt váltakozva vetjük egy-egy sorba, mindkettő
ízletesebb lesz.
Ha szárazbabot akarunk eltenni, a leszáradt növényt vágjuk le a talaj
felett, szárát kötözzük össze, függesszük fel. A magvakat akkor fejtsük
ki, amikor a hüvelyek már szalmaszárazak.
Hosszú és fehér szárú pórét nevelhetünk, ha
négy héttel a szedés előtt fekete fóliával takarjuk a növényeket, hogy
csak a levélüstök látsszon ki.
A bogyós gyümölcsű bokrok jobban teremnek, ha gyöngyvirágot ültetünk
köré.
Forrás: http://www.kolibrikerteszet.hu/zoldsegeskerti_tippek |