Decembert ír a naptár, Advent van. Aki falun, vagy kertközelben lakik, az tudja, hogy ilyenkor nem csak a Karácsonyt várva csendesedünk el, hanem élvezzük azt a csöndet, amikor a fűnyírók és a fűkaszák is elhallgattak, levegőhöz jutottunk a levélégetés-és a tarlóégetés füstjétől. Pihen a szomszéd is, és nem tépdesi le a féltő gonddal kerítésre futtatott vadszőlőt, nem gyomirtózza le a kerítésen átnyúló rózsabokrunkat. Egy szóval béke van. Béke egészen az első hóig, amíg ki nem tör a vita, hogy sózzuk-e a járdát…

Erről találtam egy nagyon kedves írást nagyszüleim régi újságjaira akadva, amin megenyhülve pihenésképpen jót mosolyoghat minden biomán és kertész, hogy aztán tavasszal újult erővel folytatódjon a világmegváltás.

Télen minden kertész egyforma

„Ha már októberben elvetettük ... Tovább »