A tavaszias idő ránk köszöntével a könnyebben felszáradó, homokos talajokon hozzákezdhetünk a hidegtűrő zöldségfélék vetéséhez. Már vethetjük a spenótot, zöldborsót, petrezselymet, pasztinákot, fokhagymát és zöldhagymát.

Ezt a cikket az "Élet és tudomány" nem akarta megjelentetni, hisz a bio úgysem alkalmas a világ élelmezésére...

A hazánkban árult zöldségek és gyümölcsök mintegy fele nem tartalmaz kimutatható mennyiségben vegyszermaradékot, így sok esetben ezekkel is közel bio minőségű élelmiszert fogyasztunk. Egyes termékek viszont szinte mindig szennyezettek, ezért nem árt tudni, hogy melyikből érdemes inkább biót vennünk.

Öt évvel ezelőtt még kevés támpontunk volt eldönteni, hogy a bioélelmiszerek a környezetkímélő előállításon kívül vajon az emberi szervezetre is jótékonyan hatnak-e. Most már tisztább a kép!

A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövőjéért!
Tudta Ön, hogy éves szinten 300 kg hulladékot termel otthonában és ebből kb. 100 kg hulladékot (ahelyett, hogy kidob) komposztálhatna is?

Szép hazánk gazdag lelőhelye a gyógynövényeknek is: erdőkben, mezőkön kora tavasztól sokféle virág, bokor kínálja természetes hatóanyagait különféle bajainkra. Fogyasztói társadalmunkban megszoktuk, hogy elmegyünk a patikába és megvesszük a készen csomagolt gyógyteákat. Hát itt az ideje, hogy magunk gyűjtsük be a számunkra szükséges növényeket.

Ismerjük meg!

	Brassica oleracea var. sabauda L.

A kelkáposzta (Brassica oleracea var. sabauda L., Cruciferae) a keresztesvirágúak családjába tartozó, kétéves növény, a második évben virágzik és hozza a becőtermésben a magvait. Közeli rokona a fejeskáposztának, de a szára annak száránál rövidebb, levelei pedig hólyagosak, bodrosak, szélük ép vagy kissé bemetszett, és nem alkotnak tömör fejet, hanem lazán simulnak egymáshoz és megnyúlt alakú fejet formálnak. Színe élénkebb, teltebb, íze lágyabb, kellemesebb